Két híres soproni: Mollay Károly és Erzsébet – apa és lánya, akik hűek maradtak szülővárosukhoz
Mollay Károly Európa-hírű nyelvtörténész, helytörténész, a Soproni Szemle főszerkesztője 1913. november 14-én született Sopronban....
21 napja
Várostörténet
Sopron fotósa: Diebold Károly
Ha egy történelmi időutazásra indulnánk, hogy felfedezzük, milyen volt Sopron és környéke az 1930-as, 1940-es években vagy a II. világháború...
egy hónapja
Egy kiváló hölgy, aki Sopronból indult útjára és megújította a pszichoanalitika tudományát
A szakirodalom Margaret Mahler néven tartja számon, születési neve Schönberger Margit. 1897. május 10-én látta meg a napvilágot városunkban...
egy hónapja
Volt egyszer egy iparkiállítás az Erzsébet-kertben…
Azaz nem is csak egyszer, de az 1904-es, az igazán nagyszerű volt, több szempontból tekintve is. Otthonául a korabeli Erzsébet-kert...
egy hónapja
„Óriáspaloták” a Szent György utca torkolatában
Sopron történelmi belvárosában, a Szent György utca elején két, egymáshoz nagyon hasonló méretes épület őrzi az utca bejáratát a Fő...
3 hónapja
„Füstfaragók” Sopronban – avagy hogyan lettek a kéményseprők újévi szerencsehozók?
Az újévi szerencsehozók között mind a mai napig gyakran találkozunk a négylevelű lóhere, patkó vagy szerencsemalac ábrázolás mellett...
3 hónapja
Római kori fürdőtől a Kádfürdőig, avagy közfürdők Sopron történetében
Mai világunkban talán kicsit furcsán hangzik, amikor városi közfürdőket emlegetünk. Ha nyilvános fürdő, akkor leginkább uszoda, wellnessközpont...
3 hónapja
30 éve kezdődött a soproni Szent Imre-templom története
A sokak által kedvelt soproni Szent Imre-plébániatemplom egy modern, ugyanakkor meghitt hangulatú katolikus intézmény a város fiatal...
3 hónapja
A Lőverek modern ékköve, az Árpád-házi Szent Margit-templom
A soproni Lőverekben található, Árpádházi Szent Margit tiszteletére avatott templom városunk legújabb egyházi épületei közé tartozik. Különleges, környezetébe szépen illeszkedő természetes anyagokból készült épülete a modern építészet legszebb soproni képviselői közé tartozik. Jelképes értékű, hogy tornyának kivilágítható hatalmas keresztje éppen a Tűztorony tetején magasodó kétfejű sassal van egy vonalban.
4 hónapja
Fejezetek városunk egy kiváló intézménye, a zeneiskola történetéből
A soproni Szélmalom utca 17. szám alatt működő Horváth József Alapfokú Művészeti Iskola – Zeneiskola az 1829-ben alapított Soproni Zeneegyesület egyik jogutódja, ily módon hazánk egyik legrégibb zenét oktató intézménye. Sopron ének- és zeneiskolája így már csaknem kétszáz éves, de nemcsak ebben különleges: hazánkban egyedülálló módon több mint 70 esztendeje szervezi a zenekari kíséretes növendékhangversenyt, amikor az iskola zeneegyesületi „testvére”, a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar kíséri a tehetséges tanítványokat. Különleges maga az épületegyüttes is, ahol 2004 óta működik az iskola: a régi és modern látványos és jól működő egységét sikerült itt megvalósítani.
5 hónapja
Európa egyik legnagyobb fennmaradt szélmalomtornya Sopronban található
Sopron panorámájában gyönyörködve - akár a Tűztoronyból, akár a Lőverekből nézve - kimagasodik a város keleti oldalán egy karcsú, magas, dombra épült torony jellegzetes tetőszerkezettel. A távolabbról érkezettekben gyakran felmerül a kérdés, vajon mi célt szolgált, milyen emlékeket őriz e sajátos építmény? A közelében, a Kuruc-dombon sétálva talán már árulkodnak erről kisebb, fennmaradt „testvérei”. Ugyanis mind a magas torony, mind a két alacsonyabb, ma is álló robusztus kerek épület egykor szélmalomként szolgálta Sopron lakóit ezen a szeleknek kitett, a város fölé magasodó helyen. A malomtorony a városkép fontos eleme, ráadásul az egyik legnagyobb, épségben megmaradt szélmalomtornyok egyike egész Európában. Építése Sopron 19. századi helytörténetének is érdekes mozzanata; szerkezete, melyet Salzmann bécsi származású mérnök tervezett, a kor különleges műszaki vívmánya volt.
5 hónapja
Barangolás a soproni Szent Mihály temetők történetében
Városunk Szent Mihály-dombja sok évszázada biztosít nyughelyet Sopron elhunyt polgárai számára. Így volt ez már a római időkben is; majd a középkorban a Szent Mihály-plébániatemplom körül eleink újból temetkezésbe fogtak. Ennek emlékeit hordozza napjainkig a templomot övező temetőkert, benne a Szent Jakab-kápolnával, azaz az egykori csontházzal. A dombon pedig három Szent Mihály temetőt is megkülönböztethetünk: a Régit, közvetlenül a templom mögött; a közút túloldalán az Újat és a Legújabb Szent Mihály temetőt. Halottak napjához közeledve érdemes megismerni a történetüket, és akár egy lágy, őszi, napfényes délután bejárni gondozott, parkszerű területüket.
5 hónapja
Paprét: egy nem mindennapi elnevezésű, jellegzetes soproni tér
A belváros szomszédságában elterülő Paprét nevét hallva a nem soproni illetőségűek bizony gyakran visszakérdeznek, hogy milyen térről vagy rétről is van szó? A helyben nem járatosak nem ritkán át is „keresztelik” Paprét térre. Vajon honnan származik, milyen történelmi emléket idéz ez a szokatlan elnevezés, és milyen érdekességeket kínál e park napjainkban?
5 hónapja
A szecesszió soproni „nagykövete”, a Postapalota
Városunkban viszonylag kevés a szecessziós stílusú építészeti alkotás - ami van, az viszont igen jelentős. Ilyen például a Széchenyi téri Postapalota, ami méltán érdemelte ki, hogy a magyaros szecesszió egyik legnagyszerűbb alkotásaként emlegessék. Orth Ambrus és Somló Emil terve alapján 1913-ra épült meg. Olyan közismert hazai épületekkel létesült egy időben, mint a budapesti Széchenyi gyógyfürdő és a fasori evangélikus templom.
5 hónapja
A Scarbantia Régészeti Park titkai
Érdekes látnivalót kínál a soproni városháza mögött szerényen megbúvó Városház utca. Mellvédjénél, az utca szintje alá lepillantva, római kori út és épületek körvonalai rajzolódnak ki. Mindezt körülölelik a várfal kisebb-nagyobb bástyákat is magában foglaló szakaszai. A figyelmes szemlélő előtt a terület déli oldalán fasánc rekonstrukció, a lakóépület falán pedig egy újabb várfal maradványa tárul fel. E terület hivatalos neve Scarbantia Régészeti Park. Vajon milyen történelmi korok, városépítészeti időszakok emlékét őrzi? Ennek jártunk utána cikkünkben.
6 hónapja
Sopron Szent Mihály-plébániatemploma
Városunk legrégibb és legértékesebb egyházi épületei, műemlékei közé tartozik a Bécsi külvárosban, a Szent Mihály-dombon emelkedő Szent Mihály -plébániatemplom. Első írásos említése 1278-ra tehető. Mai méreteiben és formájában 1484-re készült el teljesen, felszentelésén egyes feltételezések szerint maga Mátyás király is részt vett. A hosszú építési időszaknak köszönhető, hogy a templom egyszerre hordozza magán a román kori építészet zömökségét és a gótika égbe törő stílusjegyeit. Méretei, stílusjegyei alapján a hazai gótikus építészet legkiemelkedőbb épületei között tartják számon: a budavári Nagyboldogasszony, elterjedtebb nevén Mátyás templommal szokás egy sorban említeni.
6 hónapja
Müller Paulin, Sopron jótevője és a fekete elefánt cégér története
A soproni Várkerület és Hátsókapu sarkán egy terjedelmes kétemeletes, világoskék lakóház emelkedik, mindkét utca felé széles, díszes homlokzattal. A füzérekkel, szfinx szobrokkal díszített timpanonban mindkét oldalon a M.P. betűk olvashatóak. Külön érdekesség a sarkon, kinyúló konzolon álló fekete elefánt szobor. Vajon ki rejtőzik a monogram mögött és mit jelképez a kedves kis szobor?
7 hónapja
Kik voltak a Káspár nővérek, akiknek a soproni szoborparkot is köszönhetjük?
A Frankenburg út kiszélesedő, parkos részén a fák árnyékában ismert és kedvelt magyar költőink szobrai figyelik a Rák-patak partja felé sétálókat, kerékpáron elsuhanókat. A szoborpark egy soproni testvérpár, Káspár Terézia és Hermina érdeme, akik vagyonukat többek között arra fordították, hogy szülővárosuk, lakhelyük tereit, utcáit díszítsék a magyar irodalom nagyjainak és kimagasló történelmi személyek szobrával, emléktáblájával. Lévén maguk is evangélikusok, adományaikkal az evangélikus egyház és jó pár jótékonysági intézmény működését is támogatták.
7 hónapja
Sopron római kori büszkesége: az amfiteátrum
Alig 10 percnyi kellemes sétára Sopron történelmi belvárosától van egy különleges hely, ahol egykoron gladiátorok harcoltak. Hogy hogyan kerültek ők éppen a mai Bécsi-domb város felé eső lejtőjére? Ahogy napjainkban itt halad el a Bécs felé vezető főút, úgy a római korban errefelé tartott a Scarbantiából Vindobona felé kivezető út. A távolság a fórumtól már elég biztonságos volt ahhoz, hogy a Kr. u. 2. század végén amfiteátrumot emeljenek az erre alkalmasnak ítélt domborzat kihasználásával; ráadásul a megközelítés a környező területekről is optimális volt. Léteznek bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a létesítmény és rendezvényei nemcsak Scarbantia, de a környező területek falvainak, villagazdaságainak lakói körében is népszerűségnek örvendett. Napjainkban a gondos elhelyezésnek köszönhetően Sopron egyik legszebb panorámája nyílik az egykori amfiteátrum helyéről.
7 hónapja
Hillebrand Vince – a soproni gyáros, aki számos módon öregbítette Sopron hírnevét
A Várkerületen járva, a Széchenyi tér közelében, a 85-ös számú épület homlokzatán a csinos vasrácsos erkély felett egy felirat hirdeti messziről az egykori tulajdonos, Hillebrand V, azaz Vince nevét. Még feljebb pillantva az oromzati dísz elemeit is érdemes megfigyelni: kivehető ott horgony, fahordó, faládák, csomagok és legfelül egy kaptár. E jelképek arra utalnak, hogy a 19. század jelentős soproni polgára itt alapította a gyorsan nemzetközi hírnevet szerző Hillebrand Likőrgyárat. Emellett Hillebrand Vince jelentős közéleti személyiségként is beleírta nevét Sopron történetébe: ő volt a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Soproni Kaszinó Egyesület igazgatója, és irányításával készült el 1872-ben a Kaszinó Palota – a mai Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központ épülete. Egyik unokája, Jenő a 20. század első felében régész-antropológusként tette nemzetközileg ismertté és elismertté a Hillebrand nevet a tudományban is.
9 hónapja
Muck Endre, a "soproni erdők atyja”
Muck Endre (1851-1925) erdész, helyettes erdőmester, majd erdőgondnok sokat tett azért, hogy a soproni erdők arculata és erdőgazdálkodása gyökeres és kedvező változásokon menjen keresztül a 19. század végén. A korszerű parkerdő-gondolat első soproni megtestesítőjeként ő indította el a környék erdőinek a fenyvesítését. Közéleti emberként számos egyesület tagja volt, s mindent megtett azért, hogy az erdő üdülési, feltöltődési célokat is szolgáljon. Tevékenységének eredményeképpen már az I. világháborút megelőzően az ország egyik legrendezettebb, kulturált üdülőhelye lett Sopron. Meghatározó szerepe volt a Soproni Városszépítő Egyesület és a Dunántúli Turista Egyesület környékbeli tervének kialakításában. Számos utat épített az erdőkben, útjelzőkkel látta el ezeket, elkészítette a szükséges térképeket, amelyek a Romwalter Károly kiadásában megjelent útikalauz mellékleteként kerültek a turisták kezébe.
9 hónapja
Ki volt Braun Nándor, a Nándor-magaslat névadója?
„Ahogy ma csendül fel a vidám dal annak a tiszteletére, aki ezt a gyönyörű helyet létesítette, ugyanúgy fogja száz év múlva unokáink hangja is hirdetni: Ennek a pihenőnek a létrehozója Braun Nándor, Sopron érdemes polgára volt” – e gondolattal zárta avatóbeszédét dr. Schwartz Miklós ügyvéd, a Soproni Dalfüzér – Liederkranz – dalegylet elnöke 1866. május 1-jén, amikor a Nándor-magaslat létesítésének 10. évfordulóján a helyszínen köszöntötte az adományozót, Braun Nándort (1802-77). Az eredetileg gyertyamártó és szappanfőző mester saját költségén hozta létre a soproniakat szolgáló pihenő- és kilátóhelyet, később az ide vezető sétautat és a szép kilátással rendelkező pihenőpadokat is. Az elnök köszöntő szavai valóra váltak, hiszen Sopron lakói még 150 esztendő múltán is szívesen látogatnak ki a Nándor-magaslatra, ahol 1878 óta emlékoszlop is őrzi az adományozó emlékét.
10 hónapja
Sopron városházái régen és ma
Sopron Fő terén 1497 óta áll városháza. Az ekkor kinevezett épület azonban nem azonos a maival, és nem is az első ilyen célú létesítmény volt a város történetében. A régi városháza 400 évig látta el a feladatát, és lényegesen kisebb volt, mint a jelenlegi: mellette még két másik ház is elfért a mai helyén. Hasonlóan sok más belvárosi épülethez, megszenvedte az 1676-os tűzvészt. Bár újjáépítették, a 19. század derekára már kicsinek bizonyult. Ekkor döntött úgy a városvezetés, hogy új városházát építtet. A pénzügyi alapok megteremtése után a millennium évére készült el az új létesítmény. Az országban egyedülálló esemény volt, hogy Sopron a kordivatnak megfelelő eklektikus stílusú városháza avatásával ünnepli a honfoglalás ezredik évfordulóját. A Városháza a Fő tér legfiatalabb épületeként ma is Sopron méltó dísze.
10 hónapja
Sopron ikonikus épülete: a „Liszt”
Hivatalosan Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, ám nemigen akad soproni, aki ne csak így emlegetné: a „Liszt”. Jellegzetes épülete immár több mint 150 esztendő óta színesíti a városképet, a benne működő intézmény pedig a város kulturális életének egyik ütőere. A hatalmas, neoreneszánsz Széchenyi téri palotát 1872-ben emelték a bécsi Wächtler Lajos tervei nyomán. A várfal egy nagy rondelláját bontották le, így teremtettek helyet a belváros peremén, méltó környezetben az épületnek. Hivatalos főhomlokzata a bejárati rész előtt kialakított Liszt Ferenc térre nyílik; de talán ennél is jobban benne van a köztudatban a Széchenyi térre néző homlokzat, melynek elrendezése a Magyar Tudományos Akadémiáét követi. Elkészülte után a Kaszinó Egyesület költözött a házba, az ünnepélyes megnyitásra 1873 januárjában került sor. Ettől kezdve mai fogalmaink szerint valódi közösségi térként szolgálta az épület a soproniakat. Nagyhírű bálok, hangversenyek, rendezvények széles körét fogadta be. Dísztermében fellépett többek között Liszt Ferenc, Goldmark Károly, Bartók Béla és Lehár Ferenc is. A Frankenburg Irodalmi Kör szervezésében megfordult a falai között Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Móricz Zsigmond és a magyar irodalomtörténet számos más jelentős alakja. 1896-ban itt tartották a város első mozielőadását.
10 hónapja
Egy különleges soproni magángyűjtemény, melyben máig ott élnek a leszármazottak
Sopron megbecsült értékei közé tartoznak az úgynevezett historikus magángyűjtemények. A városban a műgyűjtés több évszázados múltra tekint vissza. Kezdetben nem az intézményes gyűjtés volt jellemző, a 19. század folyamán inkább a haladó szellemű, a múlt és a művészetek iránt fogékony polgárok törekedtek arra, hogy anyagi lehetőségeik függvényében műtárgyakat, könyveket, nyomtatványokat vásároljanak, így mentve meg azokat az utókor számára. A tehetségesebbek persze maguk is alkottak, így is megőrizve a kor szellemét és gazdagítva városunk emlékeit. Aki megtehette, kisebb-nagyobb, szűkebb vagy szélesebb kör számára látható magángyűjteményeket hozott létre. Fennmaradt, és ma is látogatható Sopronban két historizáló magángyűjteményes lakás, melyet két, a város életében meghatározó szerepet játszó gazdag polgárcsalád alapított a 19. század második felében. Ezek vármegyénk értéktárában, megyerikumaink között is helyet kaptak - méltán.
egy éve
Hazánk első műemlékvédelmi intézkedése Sopronhoz kapcsolódik
Sopronban található, és városunk főterének egyik látványossága az az épület, amely fennmaradását Magyarország első olyan rendelkezésének köszönheti, amelyet napjainkban műemlékvédelminek nevezünk. Ezt az intézkedést pedig nem kevesebb, mint 499 éve, 1525-ben foganatosította az akkori uralkodó, II. Lajos király. A soproniak pedig nemcsak a ma Patika-házként ismert, Fő tér 2-es számú épületet őrzik azóta is hűségesen, hanem maga a királyi leirat is a városi levéltár egyik legérdekesebb és értékesebb dokumentuma. A ház jó szolgálatot tett és tesz azóta is a soproniaknak: patikának adott otthont, orvoscsaládok laktak benne és itt nyílt meg hazánk első gyógyszerésztörténeti kiállítása is.
egy éve
A soproni ház, ahol virágének született, s névadója is trubadúr volt
Sopron Fő terének egyik leglátványosabb épülete a Gambrinus-ház (Fő tér 3.). Az épület sok szempontból egyedülálló: itt működött a régi városháza, ahol a városi jegyző 1490 körül lejegyzett egy virágéneket, amely a magyar nyelvű világi költészet egyik legrégibb becses darabja. Nevét nem az egykori tulajdonos családról, hanem a sör „védőszentjéről” kapta: a 13. században élt Gambrinus lovag egyben ismert és kiváló trubadúr is volt, akinek nevéhez 92 dal köthető. (Állítólag ugyanennyi gyermeke is született.) A Gambrinus-ház nagy megbecsülésnek örvend az építészek és művészettörténészek között is, hiszen a két homlokzattal is rendelkező épület a számos átépítésnek köszönhetően szinte valamennyi építészeti stílusból őriz emléket.
egy éve
Különleges kincs a belváros a szívében: a soproni Ó-Zsinagóga
A soproni történelmi belváros természeténél fogva némileg rejtett, ám annál különlegesebb kincse az Új utcában található középkori Ó-Zsinagóga. Európai szinten is jelentős értéknek számít, hiszen itt változatlan formában maradt fenn a zsinagógák hagyományos tagolása, megfigyelhetőek a korabeli építészeti sajátosságok. A zsidók soproni letelepedésének pontos időpontja nem ismert, az bizonyos, hogy az akkor Zsidó, ma Új utcában a 13. század végén 10-16 család telepedett le. A kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis 1300 körül felépítettek egy Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát, mely Ó-Zsinagóga néven híresült el. A késő román és gótikus stílusjegyeket magán viselő épület volt a zsidó közösség zsinagógája, emellett imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben.
egy éve
Akikről a soproni kis Burg falai mesélnek
A Sopron Fő terén, a Templom utcai torkolatban álló és 4-es házszámot viselő középkori eredetű lakóház élénk színével és gazdag kialakítású homlokzatával irányítja magára az arra járó figyelmét. Homlokzatának részletei letűnt korok emlékét hordozzák. Kevéssé ismert, hogy a házat az utolsó tulajdonos család után Kossow-háznak is szokás nevezni. Falai között a 17. századtól kezdve polgármesterek és nemesi családok éltek, köztük a Széchenyiek is. Vendégeik között pedig nem egy koronás fő, nemes hadvezér szerepelt az évszázadok folyamán. Az itt megszállt előkelő vendégekre utalva szokták az épületet a bécsi Hofburg mintájára kis Burgként is emlegetni.
egy éve
Fejezetek a soproni orsolyiták történetéből
A Szent Orsolya Rend soproni zárdájának alapítási szándékát egy bécsi jótevő asszony, özvegy Niggelné Gangl Mária jelentette be 1731-ben. Ekkor az orsolyitáknak hat magyar városban működött zárdája és leánynevelő iskolája. Terve 1746-ra valósult meg. Alapítólevelét maga Mária Terézia hagyta jóvá, aki később Sopronban járva részt vett egy szentmisén az orsolyiták templomában. A soproni kedvesnővérek az 1860-as években Handler Nándor tervei alapján építtették fel a neogótikus épülethármast, mely azóta is a soproni belváros legszebb díszei közé tartozik: középen magasba tör a Szeplőtelen Fogantatás-templom 30 méteres tornya, két oldalán az apácák egykori zárdaépülete, illetve az impozáns iskolaépület emelkedik. Az együttes fontos szerepet játszik a magyar historikus építészetben, hiszen a kevésbé pontos gótikus elemeket itt szigorúbb megformálás váltotta fel és ebben a legelsők közé tartozott Közép-Európában.
egy éve
A domonkosok Szent Júdás Tádé temploma Sopronban
A Széchenyi téren áll Sopron belvárosának egyetlen kéttornyú temploma, a domonkos templom. A forgalmas helyen álló épületet szokták emiatt a soproniak kedveskedve „kétágúként” is emlegetni. Ugyanakkor azt talán kevesebben tudják a templomról, hogy hivatalos elnevezése Szent Júdás Tádé-templom. Alapkőletétele a 18. század elejéhez kapcsolódik, de a domonkosok már ennél korábban letelepedtek városunkban; a magyar domonkos rendtartomány pedig 2021-ben ünnepelte fennállásának 800. évfordulóját.
egy éve
Fejezetek a soproni városszépítés történetéből
Ha városszépítésről beszélünk Sopronban, legtöbbeknek a Soproni Városszépítő Egyesület több mint 150 éves múltra visszatekintő áldozatos munkája jut az eszébe. A városszépítés kérdéskörének kezelése pedig még az egyesület létrejötténél is jóval régebbi múltra, illetve mai tevékenységénél átfogóbb értelmezésre tekint vissza. A középkorban, kora újkorban ide tartozott a köztisztaság, az utcák burkolásának kérdése; majd következett a zöld területek tudatos létrehozása, gondozása és a ma műemlékvédelemnek nevezett tevékenység. Később a 19. századtól közterek létrehozása és parkosítása; díszítésükre szobrok és szökőkutak állítása, emléktáblák elhelyezése; lőveri turistautak és kilátók építése, a város turisztikai propagálása és soproni képeslapok kiadása is a városszépítők tevékenységei közé tartozott.
egy éve
Volt egyszer egy soproni szőnyeggyár
Kevesebb mint egy esztendő hiányzott ahhoz, hogy a soproniak körében leginkább Sotex néven emlegetett nagy múltú vállalat 2009-ben megünnepelhesse alapításának 100. évét. Az üzem, amelyet nemcsak a hazai, de a nemzetközi piacon is elismertek, alapításától egészen az 1980-as évekig számos sikert ért el. Emellett működése éveiben dolgozói számára olyan környezetet és közösséget teremtett, mely példaértékű azóta is. Neve hozzá nőtt a város legendás szórakozóhelyéhez, az Ady Endre úti kultúrház épületéhez, sok soproni máig e néven emlegeti.
egy éve
Jótékony adakozóknak köszönhetően született soproni iskolák
Városunkban jelentős múltra visszatekintően működnek olyan segítő jellegű oktatási intézmények, melyek alapítása egy-egy helyi vagy Sopronhoz kötődő környékbeli ember segítő szándékának és adományának eredményeképpen valósulhatott meg. Ezek közé tartozik a jelenleg Tóth Antal Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat néven működő intézmény, mely az elmúlt napokban ünnepelte fennállásnak 120. évfordulóját és a Doborjáni Ferenc EGYMI, vagy ahogy a helyiek emlegetik, az Erdei iskola. Utóbbi azon a telken működik, melyet Sopron világhírű sebészprofesszora, dr. Manninger Vilmos adományozott 1917-ben, névadója pedig a kiváló pedagógus Doborjáni Ferenc. A mai intézmény pedig azért is különleges, mert eredetileg két különálló iskolából jött létre.
egy éve
Akik a sopronbánfalvi hősi temetőben alusszák örök álmukat
Sopronbánfalván az Alom-hegy nyugati oldalán, a Pálos-Karmelita kolostortól csupán néhány percnyi sétára fekszik hazánk egyik legszebb hősi temetője. A Kolostor-erdő árnyékában, a fák meghitt gyűrűjében csendesen és méltóságteljesen megbúvó sírkertben több mint 3200 katona, hadifogoly és civil áldozat nyugszik Európa számos nációjából. Az utolsó nagyobb létszámú temetkezések akkor történtek, amikor itt helyezték örök nyugalomra a hírhedt 1944. december 6-i soproni szőnyegbombázás polgári és katonai áldozatait. Ezután pár évtizedre szinte Hamupipőke-álomba merült a temető, aztán fokozatosan megkezdődött a sírok és a körülöttük lévő kert rendbetétele. A 2018-as átfogó rekonstrukció óta a bánfalvi Hősi temető az ország egyik legszebb emlékparkja a maga nemében.
egy éve
Volt egyszer egy Kereskedelmi Akadémia Sopronban
Soproni Kereskedelmi Akadémiáról hallva napjainkban valószínűleg nem sokan azonosítják ezt az oktatási intézményt a ma Soproni SZC Fáy András Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum néven a Teleki Pál utcában működő iskolával. Pedig az intézmény fordulatos múltja egészen az 1884-ig nyúlik vissza, amikor augusztus 1-jén a vallási és közoktatási miniszter kereskedelmi középiskola felállítását rendelte el Sopronban.
egy éve
Egy kiváló építész, akinek emlékezetét soproni munkái is méltón őrzik
1890 novemberében városunkban látta meg a napvilágot Füredi Oszkár. Építészként nemcsak Sopronban, hanem gyakorlatilag Közép-Európa-szerte tervezte máig ismert modern épületeit. Munkái rendkívül széles skálát ölelnek át: polgári villáktól mutatós többlakásos lakóházakon át munkásházakig, templomig; de tervezett emlékműveket is. Sopronban a Lőverektől a Koronázódombig és Brennbergbányáig megtalálható, változatos skálán mozgó alkotásai máig méltó módon őrzik emlékezetét. Munkásságának köszönhetően városunkban már az 1930-as évek elején, szinte párhuzamosan a fővárosi és nemzetközi folyamatokkal megjelent a letisztult Bauhaus stílusú építészet.
egy éve
Volt egyszer egy soproni vasöntöde
Sopron legendás ipari üzemeinek egyike az Ágfalvi úti vasöntöde. 90 évi fennállás után 2000 júliusában állították le az utolsó kemencét s zárta be kapuit a nagy múltú gyár. Fénykorában, az 1970-es és 1980-as években, Közép-Európa egyik legkorszerűbb üzemének számított a maga nemében, éves termelése a 9500 tonnát is megközelítette. Munkatársai közül sokan aktív részvevői voltak a város társadalmi, tudományos vagy éppen sport életének. Számos soproni őriz még ma is személyes vagy családi emlékeket a vállalat működésének évtizedeiből.
egy éve
Cukorgyárnak épült, fegyház lett belőle: fejezetek a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön történetéből
A Sopron környékén élők körében egyre népszerűbb a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben havi rendszerességgel megtartott nyílt nap. Ekkor az érdeklődőknek lehetőségük nyílik biztonságos körülmények között bepillantást nyerni a kőhidai országutat hosszan kísérő, szögesdróttal és őrállással megerősített fal túloldalára. Érdemes nem csak az intézmény jelenét, egy a hétköznapitól eltérő valóságot megismerni; sok érdekességet rejt a létesítmény lassan 140 éves múltja is.
egy éve