Az alapító Niggelné 1745 októberében szerződést kötött Schram Lukács soproni polgárral a Sópiac – 1869 óta a nővérek után Orsolya tér - 2. számú épületének megvételéről. 1747 májusában Győrből megérkezett M. Stadler Ignácia fejedelemasszony három nővérrel, feladatuk egy templom építése és az iskola létrehozása volt. Hamarosan elkészült az ekkor még Szent Kereszt tiszteletére avatott három oltáros zárdatemplom és megkezdődött a fiatal lányok nevelése Sopron harmadik iskolájában.

A Szent Orsolya Rendet Merici Angéla alapította 1535-ben Brescia városában. 1544-ben kapott pápai megerősítést, vállalt feladatuk a leányifjúság nevelése és a beteg, elesett emberek ápolása volt.
Angéla 1470 körül született Desenzano del Gardában. Korán árvaságra jutott, egy rokona nevelte őt és nővérét. 1516-ban a Szentföldre akart zarándokolni. Útközben Kréta szigetén egy szerencsétlenség következtében elvesztette látását, így járta végig Jézus életének útját. Hazafelé jövet meggyógyult a szeme: mindezt isteni intésnek tekintette. 1525-ben visszatért Bresciába, 12 lányt gyűjtött maga köré és a szeretet gyakorlataira oktatta őket. 1535-ben Szent Orsolya pártfogása alatt női szerzetestársulatot alapított. Szabályzatában lefektette, hogy a rend tevékenysége mindenütt a helyi követelményekhez igazodjon. Amikor 1540. január 27-én elhunyt, közössége már 100 tagot számlált - Borromeo-i Szent Károly milánói érsek pártfogásával szerzetté, majd tanító renddé fejlődött. 1807-ben Sopronban is nagy ünnepség koronázta Merici Angéla szentté avatását.

A rendnek nevet adó Szent Orsolyáról szóló források többsége egyetért abban, hogy Orsolya brit király leánya volt. Bölcsessége és jámborsága messze földön híressé tette. Szüzességet fogadott, ezért elutasította Aetherius pogány herceg házassági ajánlatát -, más forrás szerint három év haladékot kért kérőjétől. Ez alatt az idő alatt 11000 fiatal keresztény lány gyűlt köré, akikkel közösséget alapított és zarándokútra indult Rómába. A kontinensre érve a Rajnán Kölnig hajóztak. Ott a hunok, akik éppen a várost ostromolták, elfogták és megölték őket. Orsolya tisztelete Kölnből kiindulva szinte egész Európában elterjedt. Bingeni Szent Hildegárd himnuszt írt a vértanú szüzekről, Merici Angéla pedig Szent Orsolya oltalma alá helyezte az általa alapított rendet, ezért később orsolyitáknak nevezték el őket.

A soproni apácák 1850-es években határozták el, hogy régi épületeik helyén nagyobb méretű templomot, zárdát és iskolát emelnek. A tervek elkészítésével a tehetséges, fiatal soproni építészt, Handler Nándort bízták meg. Handler két tervet is készített: külső megjelenése az első, 1859-ben készült terveinek felel meg, míg belseje második, 1862-ben készített tervei szerint valósult meg. Az 1862-64 között épült Szeplőtelen Fogantatás-templom egytornyos keskeny, magas homlokzata romantikus-neogótikus elemeket tükröz. Az épületen látható páratlan kőfaragványokat Hild Károly faragta margitbányai kőből. Az építkezéshez szükséges pénzt Széchenyi Emília grófnő és a Flandorffer család adományozták.

Homlokzatának két oldalán neogótikus, karcsú támpilléreken két, 1895-ben faragott orsolyita szent kőszobra helyezkedik el: a bal oldalin Merici Szent Angéla, a jobb oldalin Szent Orsolya. 30 méter magas tornyában három értékes, neogótikus díszítésű harang van: a 600 kg-os Szeplőtelen Boldogasszony-nagyharang, a 300 kg-s Szent Angála-harang és a 165 kg-os Szent Orsolya-kisharang. Mindhárom füles koronás és Seltenhofer Frigyes öntötte őket neves soproni műhelyében 1863-ban. Különlegességük, hogy átvészelték a két világháborút, mert a legtöbb harangtól eltérően ezeket nem tudták elvinni és beolvasztani. Eltávolításuk ugyanis csak a torony megbontásával lett volna lehetséges, ugyanis az ablakokon nem fér ki egyik sem.

Az iskola tantermei belső udvarok köré szerveződnek, az udvari homlokzatok az egykori várfalra néznek. Itt épült fel 1908-ban Schármár Károly soproni építész tervei szerint a csillagvizsgáló torony. Az 1945-ös bombázásokkor az orsolyiták temploma is romhalmazzá változott. Két év alatt sikerült újjáépíteni és 1947-ben újra megnyitotta kapuit. A bensőséges hangulatú épületben gyakran tartanak esküvőket és keresztelőket is. 

A jellegzetes csúcsíves nyílások, a vékony, színezett fejezetű oszlopokról induló bordák a gótikát idézik; a főoltár, a mellékoltárok és a szószék romantikus stílusjegyeket viselnek és látható itt néhány 1740 körül készült szép barokk szobor is. A három boltszakaszos neogót templombelsőben három oltár található. A tölgyfából készült neogótikus főoltár Simor János püspök ajándéka volt a templomnak. Főalakja a Szeplőtelen Fogantatást ábrázolja, az oltárszárnyakon Szent Orsolya és Szent Ágoston reliefjei láthatók, valamint megtalálhatók az oltáron Szent István király és Szent László király kisméretű szobrai. A mellékoltárok Merici Szent Angéla és Szent József tiszteletére készültek, az oltárképeket Dobyaschofsky lengyel festő festette 1864-ben.

Az eredeti színes üvegablakok a fertőrákosi püspöki kastélyban működő üvegfestő műhelyben készültek 1860 és 1867 között, azonban a II. világháború pusztításai következtében teljesen megsemmisültek. A jelenlegi színes ólomüveg ablakok 1999-ben, illetve 2014-ben készültek. Az északi mellékoltár feletti ablak Boldog IV. Károly királyt és feleségét, Zita királynét; a déli ablak pedig Szent II. János Pál pápa alakját ábrázolja.

A folyamatosan gyarapodó Rend és iskola átépítéseket és épületvásárlásokat tett szükségessé, így került például a Széchenyi tér és Várkerület sarkán emelkedő hatalmas Horváth-ház is a tulajdonukba. Árkádos folyosóval kapcsolták hozzá az iskola épületéhez. 1948-ban a zárdát lefalazták az iskolától, a nővérek megélhetését az egykori tanítványok segítették. 1950. június 18-án éjszaka Vácra szállítottak 66 kedvesnővért, ahonnan szeptember 8-án szabadultak.

Az iskolaépület belső tereit 1954-ben Winkler Oszkár tervei alapján modernizálták. A megújítás során derült ki, hogy az iskola helyén korábban a római közfürdő nagymérető együttese állt. A fürdő a Kr. u. 1-2. században épült és a 4. században is működött még. Vizét Scarbantia vízvezetéke szállította a mai Bánfalva területéről a városba. A hatalmas közfürdő megmaradt részeit feltárták. Egy másik feltárás során derült fény a római kori déli kapu maradványaira az iskolaépület udvarán.

Az Orsolya téri Általános Iskola az államosítás után koedukálttá vált. 1982-ben a Petőfi téri iskola hozzácsatolásával Belvárosi Általános Iskola néven működött, majd 1991. július 1-jén az iskolát és a középiskolai fiúkollégiumként működő Horváth-házat az önkormányzat újra a Szent Orsolya Rend használatába, majd egy év múlva tulajdonába adta vissza. A két épület a köztük lévő átjárás helyreállításával vált egységes egészként használhatóvá. Az intézmény ma gimnáziumként, általános iskolaként, óvodaként és kollégiumként működik. Falán emléktábla őrzi dr. Németh Alajos püspöki tanácsos, középiskolai hittanár és Sopron krónikása nevét és munkásságát. Az utolsó soproni orsolyita nővér 2016-ban hunyt el.

Források:

varosplebaniasopron.hu

Horváth Vivien: A belvárosi házrengeteg üde foltja. A Szent Orsolya zárdakertje. In: Soproni Szemle 62. évf. 1. szám. 2008.

lexikon.katolikus.hu

hu.wikipedia.org

funiq.hu

magyarkurir.hu

Borítókép: Sopron Média