Egykori lakóhelyükön, a Deák tér 7-es számú ház falán, a Lenck-villa közelében látható a Káspár nővérek emlékét őrző dombormű. A míves emléktábla Sz. Egyed Emma érem- és szobrászművész alkotása, és Teréz születésének 100. évfordulóján avatták fel ünnepélyes keretek között. A baloldali portré Káspár Terézről (1909-2001) készült, a jobboldali Káspár Hermináról (1913-2003). A két portré közötti szöveg: „Ebben a házban éltek a Káspár nővérek, Teréz és Hermina a közjó önzetlen támogatói. A soproni Szoborpark életre hívói. A reformkori honleányok hű utódai. Állíttatta a Soproni Városszépítő Egyesület 2009-ben”.

A Káspár testvérek az 1712-ben polgárjogot nyert Hochholczer Mátyás szűcs leszármazottai. Anyjuk német, apjuk magyar származású volt, a GySEV főmozdonyvezetőjeként dolgozott. Bár a gyerekek mindkét nyelvet beszélték, szívükben magyarok voltak: magyarok és legfőképp soproniak. Hatan voltak testvérek, Teréz született harmadikként. Az evangélikus elemi után az Orsolyitáknál tanult, itt szerette meg rajongásig a magyar klasszikusok, elsősorban Vörösmarty költészetét.

A polgári után három évig járt a felső ipari iskolába. Remekül hímzett és horgolt, munkáival később díjat is nyert az egyik brüsszeli csipkekiállításon. Sajnálatos módon gerincbajából kifolyólag jövőjét nem alapozhatta káprázatos kézügyességére. Tíz évig német nyelvre oktatta soproni polgárcsaládok gyermekeit, majd elvégezte az ápolónői tanfolyamot és egészségügyi nővérként a hadapródiskolához került. Az egészségügyi pályához a későbbiekben is hű maradt: a soproni kórház gyermekosztályán ápolta kis betegeit, majd 1956-tól nyugdíjba vonulásáig a vasöntöde üzemorvosa mellett volt asszisztens nővér.

Nyugdíjba vonulása után elhatározta, hogy szobrot állít azoknak a költőknek, akiktől valaha a legtöbb szépet és jót tanulta, közülük is elsőként Vörösmarty Mihálynak. A szoboralapítvány megtétele után széleskörű gyűjtésbe kezdett és 1990. október 23-án a parkban felavatták Vörösmarty egész alakos állószobrát, Somogyi József Kossuth-díjas művész alkotását. Ez a szobor lett a Frankenburg úti park első dísze, közel a költőről elnevezett soproni utcához.

Öt évvel később, 1995-ben, a Himnusz költője is szobrot kapott Sopronban Teréz jóvoltából. Kölcsey Ferenc ülőszobra a Deák téri iskola, korábban Kellner Sándor Általános Iskola, volt Evangélikus Teológia előtti térséget díszíti, alkotója R. Törley Mária.

Ezután a testvérpár közös elhatározással eladta a Deák téri lakást és pénzzé tették ingóságaikat azzal a céllal, hogy újabb szobrokat állíthassanak a Vörösmarty-szobor köré. Így született meg a soproni Szoborpark gondolata. 1997. októberében leplezték le Arany János és Tompa Mihály bronz mellszobrát, Baksa Soós Krisztina, illetve Nagy Benedek alkotását. Mindkét szobrot Káspár Teréz állíttatta a maga költségén. Húga, Hermina ebben mindvégig segítségére volt, ő végezte a levelezőmunkát, az adományhoz kapcsolódó egyéb adminisztrációt.

Tompa Mihály mellszobrának talapzatán 2009 óta az eredeti szobor pontos másolata áll, ugyanis a református lelkész-költő eredeti ábrázolását sajnálatos módon vandálok összetörték. A Soproni Városszépítő Egyesület megbízásából az alkotó Nagy Benedek újra öntötte a mellszobrot, így újra avatása óta a Szoborparkot változatlan méltóságában, nyugalmában láthatja napjaink közönsége is.

Ezzel együtt az adományozó tevékenységben Hermina sem maradt el nővére mögött: az ő áldozatkészségéből készült el 1995-ben a Kossuth-relief az egykori fürdőház (Ferenczy J. u. 2.) Kossuth utcai homlokzatán, Sz. Egyed Emma alkotása. Ő adományozta a pénzt a „Béke katonájá”-nak, Gyóni Gézának Deák téri szobrára is, melyet Nagy Benedek szobrászművész készített el.

A Káspár nővérek bőkezű adományának is köszönhető, hogy elkészülhetett a Deák téren álló II. világháborús emlékmű, mely így egyben az ő hősi halált halt két fivérük, Henrik és Árpád emlékét is őrzi.

Teréz és Hermina hosszú éveken át intézményeket és alapítványokat is támogattak. Segítették például az Ökumenikus Szeretetszolgálatot, az Erdélyi Kört, a Kölcsey Társaságot, a Máltai Szeretetszolgálatot és az öregek otthonát Gyenesdiáson. Adakozó kedvüket hirdeti továbbá Sopronban az evangélikus templom oltár mögötti két ólomüveg ablaka; az evangélikus temető nyolc pihenőpadja, a ravatalozó drapériája, a temető előkertjében pedig a Luther Márton és az Aradi Tizenhárom Vértanú emlékére állított két, művészi emlékmű.

1997. március 15-én a Káspár nővéreket „Pro Urbe Sopron” kitüntetésben részesítette a város önkormányzata, és ugyanezen év november 26-án a Városszépítő Egyesület közgyűlése dísztagokká választotta őket. 2000 decemberében, a millenniumi zászló átadási ünnepségén pedig Teréz és Hermina köthették fel az emlékszalagot, mint zászlóanyák.

Az idősebbik nővér, Káspár Teréz 2001. november 19-én hunyt el Sopronban és 26-án helyezték örök nyugalomra az evangélikus temetőben. Húga, Hermina két évvel később követte őt. Az emléktáblát egykori Deák téri otthonuk falát 2009-ben, Teréz születésének 100. évfordulóján helyezte el a Soproni Városszépítő Egyesület és Sopron hálás közönsége, emellett az adományozó hölgyek emlékezetét őrzi az általuk adományozott számos szép köztéri alkotás, melyek szülővárosuk, Sopron utcáit-tereit díszíti.

Források:

Sarkady Sándor: Káspár Terézia emlékezete (1909 – 2001), In: Soproni Szemle: 2002. LVI. évf. 4.

visitsopron.com

szivk.hu

sopron.hu

kozterkep.hu

Borítókép: Sopron Média