A szálak a római kori Pannónia tartományba vezetnek vissza. Pannónia határ menti provincia volt, amelynek elsősorban a birodalom védelme volt a szerepe. A Kr. u. 1. századig a rómaiak szinte figyelmen kívül hagyták a területet, a lakóit barbárnak, civilizálatlannak tartották. A kőlapokkal burkolt, így egész évben kocsival is járható kereskedelmi útvonal, a Borostyánkő út kiépítése után a forgalom felélénkült és a tartományban egyre jelentősebb települések épültek ki.

A római Scarbantiát Tiberius császár (Kr. u. 14-37) idején alapították, majd 80 körül municipiumi rangot kapott (Municipium Flavium Scarbantiensium). Fontos állomása lett Savaria és Carnuntum között a Borostyánkő útnak. A városfejlődés virágkora a Kr. u. 1. század végére esett. Ekkor kezdték kialakítani a központját, amelyet akkoriban fórumnak neveztek és Traianus (87-117), illetve Antoninus Pius (136-161) császárok uralkodása közötti időben épült ki teljesen. Traianus, a későbbi császár a 90-es években pannóniai helytartó volt és gyakran tartózkodott a közeli Savariában, ez a tény is a szomszédos Scarbantiára irányította a figyelmet.

Scarbantia fóruma egyedülálló volt Pannóniában. Eredendően a távolsági utak találkozásánál alakították ki; részleteiben pedig tipikus itáliai fórumot építettek, amelynek alaprajza viszont inkább a görög agora négyszögletes formáját idézte. A fertőrákosi lajtamészkő lapokkal burkolt tér oldalainak hossza 45 ill. 46 méter volt. Gondosan faragott, nyitott esővíz elvezető csatorna határolta, amelynek D-i oldalán oszlopcsarnok emelkedett. Emögött állt a curia, ami a tanácsházának felelt meg. A tér déli szélén három lovasszobor alapzata is előkerült, ezeken valószínűleg császárok életnagyságú bronzszobrai álltak. A fórum volt a közösségi élet központja: nappal nagy valószínűséggel kereskedők árusították portékáikat itt, az esti órákban és ünnepi alkalmakkor pedig itt cserélték ki nézeteiket a helyi polgárok. Itt szerezhettek információkat a távolról érkező kereskedőktől, illetve a Birodalom ügyeit intéző hivatalnokoktól, akik a nagy forgalmú távolsági úton Carnuntum (Pannonia Superior helytartói székhelye, légiós tábor), Vindobona (Bécs, légiós tábor), vagy éppen Savaria (Szombathely) irányából érkeztek. Scarbantiában, főleg a fórum környékén minden olyan szolgáltatást megtalálhattak az utazók, amelyek nagyobb római városokban általánosak voltak. Szentélyek, fürdők, kényelmes szálláshelyek, üzletek, műhelyek és nem utolsó sorban borozók várták a vendégeket.

A fórumon kapott helyet továbbá a capitolium: a mindenkori államvallás temploma, Jupiter, Juno és Minerva szobraival. Ennek maradványait a mai városháza 1894-95. évi építésekor tárta fel Bella Lajos régész, az egész korábbi Pannónia tartomány területén egyedülálló leletanyag, a római főistenek 4 méteres márványszobrai napjainkban a Múzeumnegyed kiállítási anyagában, a Fabricius ház pincéjében tekinthetőek meg.

A központban állt a basilica is, ahol a pereket, egyéb tárgyalásokat folytatták le. A fórum 1979-1988 között, Gömöri János régész vezetésével feltárt déli része napjainkban a Tourinform iroda (Szent György u. 2.) alatti kiállítótérben látható.

A fórum nyugati peremét a városháza sarkától kiinduló eltérő burkolat jelzi, szabadtéren feltárt részlete pedig a városháza mögötti régészeti parkban látható, 4,5 méterrel a jelenlegi járdaszint alatt.

A városközpontban az 1970-es és 80-as években végzett ásatásokkor tárták fel azokat az emlékeket, melyeket ma is megtekinthetőek a Scarbantia Régészeti Parkban. Látható itt egy Kr. u. 2. században épített városi út részlete, amelyet gneisz kövekkel bogárhátúra burkoltak a jó vízelvezetés miatt. Az út maradványai a romkertet középen szelik át. Tőle északra egy lakóház maradványai emelkednek. A régészek megállapították, hogy az egyik lakószobájának a falán színes falfestmények voltak és padlófűtéssel (hypocaustum) tették komfortosabbá. A lakószoba mellett közvetlenül egy bronzműves műhelyt tártak fel. A tér keleti részét padlófűtéssel ellátott, emeletes épület zárta le. Ugyanitt deszka falú bódékat, valószínűleg üzleteket is építettek.

A 4. század elején, birodalmi stratégiai elvek szerint, a Sirmium melletti Bassiana, illetve a Trier melletti Beda (Bitburg) városfalaihoz hasonlóan a Savaria melletti Scarbantiában is felépítettek egy úti erődöt; a város egy részét városfallal körülvéve. Az ovális római erőd, melynek fala kb. 3,5 méter széles és 6 méter magas volt, a mai napig meghatározza Sopron városszerkezetét.

Scarbantia északi és déli kapuja maradt csak nyitva a kocsik számára, a keleti és nyugati kapukat biztonsági okokból csak a gyalogosoknak tartották fenn. Az erődben rendszerint 250-300 katona állomásozott. A római vár kerek saroktornya és a patkóalakú falitornyok egyike is látszik a régészeti park területén; az északi kapu tornyai a Borostyánkő út részletével ma a Tűztorony melletti védőépület alatt láthatók.

Kr. u. 465-ben egy hatalmas földrengés elpusztította a várost, mely vagy 500 évig lakatlan maradt. A honfoglalás korában jelentek meg az újabb betelepülők. Sopron Árpád-kori vára, ahogy a legkorábbi oklevelek említik: castrum Suprun az első magyar király, István uralkodásának első éveiben, 1000 körül épült a 4. századból romosan megmaradt római kori erődítmény falait felhasználva.  A fontos határvár egyben ispáni székhely, Sopron vármegye központja is volt. Ez a 11. századi erődítmény a korabeli várépítési technikának megfelelően összeácsolt fagerendákból készült, a fakazetták belsejét földel töltötték fel. A sánc gerendaszerkezetéhez 16527 m3 fát és 53529 m3 földet használtak fel. A hiteles régészeti megfigyelések alapján készült a részleges rekonstrukció, amely a sánc faszerkezetét mutatja a romkert déli szélén. A sánc tetejére a 14. században építették a belső városfalat, amely most metszetben látszik a rekonstruált sáncrészlet feletti lakóház tűzfalán.

A Scarbantia Régészeti Park Városház utca felőli mellvédjén egy emléktábla is látható, melyet a Corvinus Magyar-Osztrák Baráti Kör helyezett el az egykori városi, később Vörös Csillag Mozi épületének helyén. A mozi 1913 szeptemberében kezdte meg működését és 52 éven át, 1965 novemberéig vetítették a filmeket a nagyközönségnek. A filmszínház legendás igazgatója volt Friedrich Károly, aki felvirágoztatta és népszerűvé tette az akkor már Vörös Csillagnak nevezett mozit. A filmszínház vetített a kornak megfelelően némafilmeket, majd a technika fejlődésének köszönhetően később már hangosfilmeket is. Friedrich Károly lelkes munkájának köszönhetően elnyerte a Metro–Goldwyn–Mayer filmgyár partneri vándorserlegét is, így nemzetközileg is az elismert mozik közé lépett a soproni filmszínház.

Források:

w3sopron.hu, Scarbantia Régészeti Park. Írta és összeállította: Gömöri János Phd.

visitsopron.com

multidezoepiteszet.blog.hu

azutazo.hu

Sopron Média Archív

Borítókép: Sopron Média