Szeptember 29-e Szent Mihály arkangyal ünnepe. A népi kalendárium szeptembert is Szent Mihály havának nevezi. Szent Mihály egyike a hét főangyalnak; művészi alkotásokon harci öltözékben, karddal, pajzzsal és kopjával jelenítik meg, lábánál a legyőzött sárkánnyal. A magyar néphagyományban Szent Mihály kíséri át a lelkeket a túlvilágra. A Szent György-napkor (április 24.) a legelőkre kihajtott állatokat e napon terelték vissza; a pásztorokat pedig elszámoltatták és kifizették.

Sopron legrégebben benépesült része a Szent Mihály-domb körül helyezkedett el. Itt szerény létszámú település jöhetett létre a királyi várral közvetlen szomszédságban, ami kiemelte jelentőségét. A dombon már korábban is ott állhatott a keresztény avarok szentélye. Ennek helyére épült a mai templom tornya és hajója, amikor Sopron szabad királyi város lett. A templom első írásos említése 1278-ból keltezik és ettől az évtől kezdve a városplébánosok névsora is ismert.

Plébániák létesítéséről Szent István király rendelkezett II. törvénykönyvének 1. fejezetében. Nemcsak a soproni főesperesség, hanem a Szent Mihály arkangyal tiszteletére épült plébánia eredete is Szent István idejére tehető. István király az általa alapított veszprémi és erdélyi püspökséget Szent Mihály oltalmába ajánlotta: feltételezhető, hogy a soproni plébánia első hívei a szent király példáját követték.

A Szent István korában épült templomot még vályogból és fából építették a várfalakon kívül, mint abban az időben máshol is. Szent László rendeletet hozott arról, hogy a romló, enyészetnek induló szentélyeket a megyéspüspökök kötelessége újjáépíteni maradandóbb anyagból. A mai templom építése a 14. századra tehető. A templomot temető vette körbe. Ezt már a rómaiak is használták, majd a középkorban szintén zajlottak itt temetések. A fallal körülvett temetőt bővíteni nem tudták; így miután megtelt, a sírokból kiemelt csontokat a 13. századtól a Szent Jakab kápolna alatti csontházban helyezték el.

A Szent Mihály templom vallási funkciója mellett ellenséges hadak támadása, háború esetén az emberek biztonságát is szolgálta. A temető köré kőfalat emeltek, a templom vastag, erős falaiba pedig lőréseket fúrtak. A zömök, szentmargitbányai mészkőből épült torony középső részén pilléres körfolyosó található, innen lehetett védekezni a támadókkal szemben; illetve a csúcsánál lévő folyosón teljesített szolgálatot a toronyőr, amíg a 15. században meg nem épült a várostorony felső része. 1450-től kezdve építették hozzá a kereszthajót és a szentélyt; mai nagyságában 1484-re készült el teljesen. Felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. Ebben az időben 20 céhes oltára volt az épületnek.

1532-ben, mikor a török csapatok Bécs felé igyekezve közel kerültek a városhoz, a soproniak a templomot le akarták bontani, hasonlóan a várfal melletti Nagyboldogasszony templomhoz. Attól tartottak ugyanis, hogy a toronyból az ellenség be tudja lőni tüzes golyóit a várba, lángba borítva, felégetve az akkor még fazsindellyel fedett házakat. A Szent-Mihály templom két papjának határozott fellépése mentette meg az épületet.

A 16. század végén közösen használták a katolikusok és a protestánsok, 1608-tól lett az evangélikusoké. Sajnos Bocskai István hajdúseregének dúlása és a képromboló mozgalom következtében a templom sok értékes fából készült műtárgya pusztult el ebben az időben.

Miután 1684-ben a városplébánia visszakapta a Szent Mihály-templomot, Primes György plébánosnak köszönhetően a korban divatos egységes barokk berendezést kapott. Ezt 1864-ben adták el, az itt eltemetett előkelők barokk síremlékeit pedig a Soproni Múzeumnak adományozták.

 A mai neogótikus templombelső id. Storno Ferenc tervei alapján készült 1859-1866 között. Benne harmonizáló, de különböző évszázadokban épített részletek váltakoznak: gótikus ülőfülkék és neogótikus árkádok. A színes félhomály középkori hangulatot áraszt. A főhajót díszítő oszlopfők és konzolok a középkori mester tudását dicsérik, de rajtuk a festés 19. századi. Több középkori, 15. századi falfestmény is megmaradt: némelyik töredékesen, mások erősen megújított formában láthatók.

A kettősség a főhajó szentélyében a legteljesebb: a Storno tervezte neogótikus oltárépítmény szerencsésen erősíti az égbe törő gótikus kőbordák lendületét.

Mátyás király korából egyetlen gótikus művészeti alkotás maradt fenn: a fából faragott Szűz Mária-szobor. 1868-ban került vissza a bécsi Pázmáneumból, Simor János hercegprímás közbenjárásával. A mennyezeten függő monumentális keresztfa is Simor ajándéka, amelyet id. Storno Ferenc foglalt neogótikus keretbe.

Művészi értékű a főhajó közepén lévő 17. században készült csillár, rajta Szent Mihály és a tizenkét apostol ábrázolásával. A templom cintermében őrzött sírkövek között is található 17. századi, késő reneszánsz munka. A megőrzött barokk oltárok képeit Altamonte és Troger iskolájának képviselői festették.

Említésre méltó a sekrestye 1482-ben készült hálóboltozata. A bordák végződéseinél levő címerpajzsok festményei Storno Ferenc munkái. A kincstár padlózata egyedülálló: hazánkban csak itt található ilyen méretben összefüggő mázas kerámiapadló.

A Szent Mihály templom orgonáját, Papp Kálmán városplébános megbízásából, 1944-ben a Rieger orgonagyár készítette.

Tornyában négy harang lakik, valamennyit a neves soproni harangöntő dinasztia, a Seltenhofer család tagjai készítettek. A 2902 kg-os Mihály nagyharang 1893-ból származik, ez Sopron második legnagyobb harangja. Több évtized hallgatás után 2014 Szent Mihály napján szólalt meg újra felújítást követően.

A templom mellett a fallal övezett régi Szent Mihály temető helyezkedik el, amely már a római korban és a középkorban is temető volt. Miután bővíteni nem lehetett, az ott található csontokat a 13. században csontháznak – osszáriumnak - épített Szent Jakab-kápolnában helyezték el. A különleges, a templomok ősi magyar típusát őrző rotunda kapuja felett érdekes kőfaragás látható: két sárkány őrzi az életfát. A templomkertet színes, nagyszabású neogótikus keresztút öleli körbe, készítője ifj. Storno Ferenc volt 1892-ben.

Sopron legrégibb katolikus temploma és közvetlen környezete, a Sekrestyésházzal és a Szent Jakab-kápolnával 2021-ben teljesen megújult és a templom, új látogatóközponttal kiegészülve ismét régi fényében pompázva a poncichter-gazda negyed kimagasló turisztikai látványossága lett.

Források:

varosplebaniasopron.hu

hu.wikipedia.org

visitsopron.com

eletszepitok.hu

Borítókép: Sopron Média