Az eltéveszthetetlen belvárosi épület Sopron egyik nevezetességévé vált. Megjelenésében is tekintélyt parancsoló: díszes homlokzatával kiemelkedik a Széchenyi tér építményeinek sorából, a szomszédos házakhoz képest lényegesen magasabbra építették. Belsőépítészetének különlegessége a központi felvételi csarnok, melybe egy impozáns vasbeton szerkezetbe foglalt, 14 méteres fesztávú üvegtető engedi be a természetes fényt. Ez volt az első magyar középület ilyen építészeti megoldással.

A több mint 110 éves, műemlékként is védett palota történetének további érdekessége, hogy alapozásakor találták meg Senecio római kori sírkövét. Ennek felirata bizonyította be minden kétséget kizáróan, hogy Sopron római kori elődjét Scarbantiának nevezték.

A soproni Magyar Királyi Posta- és Távirdaház terveinek beszerzésére Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter 1909-ben hirdetett nyilvános tervpályázatot. A beérkezett 11 terv közül a bírálóbizottság egyhangúlag Orth Ambrus és Somló Emil építészek munkáját jutalmazta az első díjjal. A szecessziós stílusú létesítmény kiviteli tervek elkészítésével és a művezetéssel a pályanyertes építészeket bízták meg.

A monumentális palotának igazgatósági szerepet szántak, ahová hét vármegye posta-, távirda- és távbeszélő-hivatalainak idegszálai futnak össze és ahonnan naponta több, mint 600 posta- és távirat-hivatal ügyeit irányítják és vezetik. Érdemes megemlíteni, hogy Sopronnak már 1695-ben volt postaállomása és 1894 óta pedig postaigazgatósága. A fontos funkciót méltón tükrözik az épület méretei és a kordivatnak megfelelő igényes építészeti elemei, díszei is. Művészi kivitelével Sopron középületei között a 20. század elején előkelő helyen állt és impozáns méreteivel is uralta környezetét. A városképben léptékváltást kezdeményezett, párkánymagasságát több szinttel a szomszédos épületek fölé emelték. Valószínűsíthető, hogy a Sopron közéletében egyre jelentősebb szerepet játszó és egyre látványosabb, dinamikusan fejlődő Széchenyi tér (itt kapott helyet a Soproni Takarékpénztár, a teret díszítette a kaszinó – későbbi Magyar Művelődés Háza leglátványosabb homlokzata, áthaladt rajta a város villamosvonala), kiépítése hasonló léptékben folytatódott volna, ha nem szól közbe a történelem: az l. világháború nemsokára megszakította a további fejlesztéseket, melyek az új postaigazgatóság méreteihez igazítottak volna más házakat is a téren.

Az építkezés 1911 márciusában vette kezdetét Schármár Károly soproni építész irányításával. 1913 augusztusában pedig már meg is kezdhették működésüket a palotában elhelyezett hivatalok.

A teljes Széchenyi téri főhomlokzatot szentmargitbányai mészkővel burkolták és kifagyás elleni védelemmel is ellátták. A kiemelkedő kőfaragások haraszti keménymészkőből készültek. A bejáratok feletti figurák a posta és szállítás jegyeit hordozzák. Az épületnek két bejárata van, egy személyforgalmi és egy járműforgalmi. A szemben állva jobb oldalra eső díszes főbejárat felett látható Magyarország bronzból vert régi angyalos nagycímere, alatta M. Kir. Posta és Távirda Igazgatóság felirattal. A díszes felirat szerencsére megmaradhatott a II. világháború utáni időszakban is: a rendszerváltásig egy sima táblával letakarták.

Ez a bejáró vezet a tágas előcsarnokba, amelyből baloldalt süttői vörös márványból készült, csiszolt és fényezett haraszti mészkő bábkorlátos lépcső vezet az emeletekre. Ebben a helyiségben egy időben elárusítóhelyek működtek. A bejárattal szemben nyílik a vasbetonból szerkesztett, felülvilágító, nagy felvételi csarnok.

A központ csarnokba egy impozáns vasbeton szerkezetbe foglalt, 14 méteres fesztávú üvegtető engedi be a természetes fényt. Ez volt az első magyar középület, ahol a nagyszabású belső tér kialakítását és előnyös mennyezeti bevilágítását mestermű szintjén sikerült megoldani vasbeton keretszerkezet alkalmazásával. Kiváló térarányok, előnyös, gondosan formált berendezés, művészi értékű részletképzés és ornamentika jellemzik. Szerencsére annak ellenére, hogy a csarnokot időről-időre korszerűsítették, eredeti szecessziós hangulatát, építészeti részleteit és berendezésének jó részét is sikerült a mai napig megőrizni.

A palota belső elrendezését az átadást követően a következőképpen írták le: a postahivatal helyiségei a központi felvételi csarnok körül csoportosultak, így a szállítmányozás, rovatolás, indítás, a posták átvételének és leadásának, a csomagok egyeztetésének, csomagleszámolásnak, tömeges csomagfeladásnak és a csomagolásnak a helyiségei. Itt volt a csomagkézbesítők raktára és szobája, a csomagraktár, a csomagolóhelyiség, az értékcikkraktár, a pénztárszoba, a hivatali pénztár és az utalványleszámolás helyisége egymással megfelelően összekapcsolva és olyan elhelyezéssel, hogy a nagy udvarokban közlekedő postakocsik segítségével a rakodóteraszokon keresztül a be- és kiszállítást célszerűen meg lehetett oldani. A földszinti utcai homlokzat mentén kapott helyet az éjjeli feladóhelyiség, a postafőnök irodája és dolgozója, valamint a portás lakása úgy, hogy abból az igazgatói és postafőnöki lakások bejárója jól megfigyelhető volt. A földszinten volt továbbá a férfihálószoba és ruhatár, a női ruhatár, a gépész és egy szolga lakása, végül a garázs.

Az első emeleten helyezkedett el az igazgató lakása, kapcsolatban a hivatali helyiségeivel. Itt voltak az igazgatósági hivatalok, a hírlapkézbesítők szobái; a hátsó keresztszárnyban a távíróhivatal, a Morse- és Hughes-géptermek, ezenfelül a revizor szobája.

A második emeleten a postafőnök lakása kapott helyet, emellett itt volt a tanfolyamterem, ülésterem, további igazgatósági hivatalok, a távíróhivatal felett pedig a távbeszélő-rendezőterem, dinamószoba, akkumulátorhelyiség és műszerészműhely. Az utcai fronton volt a műszaki felügyelőség székhelye, az udvari traktusokban egyéb igazgatósági hivatalok nyertek elhelyezést, míg a hátsó keresztszárnyban a helyi kapcsolóterem, az interurbán kapcsoló és az osztályvezető helyiségei voltak. Az egész épületet központi melegvízfűtéssel látták el.

A másik szintén díszes, bal oldali bejáratot a homlokzaton szimmetrikusan alakították ki a teherforgalom céljaira, emellett akadálymentes bejáratot is egy felújítást követően itt lehet igénybe venni. A kocsibejáró mellett nyílott az igazgató és a postafőnök lakásának lépcsőjéhez vezető kapubejárat.

A fenti korabeli leírásból is jól érzékelhetően a nagyméretű palota logikus és az abban az időben rendkívül korszerű kialakításával, modern berendezésével még a forgalom és technika fokozatos fejlődése mellett is több évtizedre biztosította a hagyományos postaforgalom zökkenőmentes biztosítását.

Városunk szecessziós építészetének egy másik kimagasló kincse a Soproni Petőfi Színház épülete. A régi klasszicista színház bővítését a város a 20. század elején Medgyaszay Istvánra bízta, aki ez idő tájt építette a veszprémi színházat is, ezért e feladatkörben avatott szakembernek minősült. Életművének egyik csúcsa lett a soproni színház díszes épülete.

Források:

Kubinszky Mihály: Sopron építészete a 20. században, 1. A századfordulótól az első világháborúig: Historizmus és szecesszió. In: Soproni Szemle 55. évf. 2. szám. 2001.

kozterkep.hu

posta.blog.hu

itthonrolhaza.hu

Borítókép forrása: hu.m.wikimedia.org