Margit édesapja, dr. Schönberger Gusztáv a város általánosan megbecsült és elismert, köztiszteletben álló tiszti orvosa, a helyi zsidó hitközség elnöke volt. Édesanyja sváb származású, így szülei otthon egymással németül beszéltek, de lányaival apja a magyar nyelvet részesítette előnyben.

1913-ban Margit elhatározta, hogy Budapesten folytatja tanulmányait. Nővérével együtt a fővárosba költözött, és a Váci utcai gimnázium tanulója lett. Így az első soproni lányok között volt, akik azért hagyták el szülővárosukat, hogy felsőbb tanulmányokat folytathassanak – hiszen ekkoriban a helyi városi gimnáziumban még csak fiúk tanulhattak.

Budapesten a híres Kovács-villában lakott, amely azokban az években a budapesti pszichoanalitikus élet központjaként működött - Kovács Vilma maga is neves pszichoanalitikus volt. A Kovács család egyik leánya Margit barátnője lett. A lányok titokban, az iskolai pad alatt olvasták el Freud öt amerikai előadását, majd Schönberger ugyanolyan lelkesen olvasta a bécsi mester Három értekezését. Freud híres tanítványa, Ferenczi Sándor is többször vendégeskedett Kovácséknál, és nagy hatással volt Margitra. Így ismerte meg testközelből a pszichoanalízis „budapesti iskoláját”, amely a gyermek és az anya kapcsolatának vizsgálatára helyezte a hangsúlyt, és ezt a kapcsolatot az anya és a gyermek „kettős egységének”, „duálunió”-nak nevezte. E téma meghatározta Margit későbbi szakmai pályafutását.

A gimnázium után művészettörténetre és esztétikára iratkozott be a budapesti egyetemen, majd fél évvel később, 1917-ben apja nyomdokaiba lépve orvosegyetemi tanulmányokat kezdett. 1919-től, a Horthy-rendszer uralomra jutása után a müncheni egyetemen folytatta orvosi tanulmányait. Hamar felfigyeltek tehetségére, és már hallgató korában dolgozhatott a gyermekgyógyászati részlegen.

Amikor Münchenben az 1920. márciusi Kapp-puccs után erősebbé vált az antiszemitizmus, Jénába ment tanulni. Egy itteni ismert gyermekideggyógyász hatására kezdett gyermek-pszichoszomatikával foglalkozni. Utolsó egyetemi évét Heidelbergben töltötte, és magna cum laude minősítéssel zárta tanulmányait.

Ezután az ifjú doktornő Bécsbe költözött, és magánrendelőt nyitott: gyermekgyógyászattal, gyermekpszichiátriával és pszichoanalízissel foglalkozott; a mélylélektani pedagógiai folyóiratban publikált. Megismerte August Aichhornt, aki a pszichoanalitikus gyermek- és ifjúsággondozás nagy tekintélyének számított. 1922-ben kérvényezte mélylélektani kiképzését, amelyet 1926-ban kezdett meg Helene Deutsch-nál. A komoly szaktekintélyhez  Ferenczi Sándor közvetítésével kerülhetett be. Ebben az időben rendszeresen járt Budapestre, sokat beszélgetett a budapesti pszichoanalitikusokkal, így Ferenczivel, a Bálint házaspárral, Benedek Theresével. Barátja volt a művész Ferenczy Béni, aki mellszobrot készített róla.

Bécsben a nagy tekintélyű Deutsch egy év után kipenderítette Schönbergert, mert nem tartotta alkalmasnak a pszichoanalitikusi pályára. Kizárták a pszichoanalitikus kiképző intézetből is. 1933 októberében viszont a bécsi egyesület rendkívüli tagjává válhatott. 1936-ban Paul Mahler bécsi vegyész felesége lett, aki abban az időben egy családi likőrgyár résztulajdonosa volt.

Margit budapesti és bécsi évei alatt, huszonöt éven át rendszeresen visszajárt Sopronba, annak ellenére is, hogy apja ellenezte házasságát. (Dr. Schönberger Gusztáv a megszállás előtt, 1944. január 23-án természetes halállal halt meg. Anyját a zsidóüldözés áldozataként 1944-ben Auschwitzba hurcolták, és ott hunyt el.)

Az egyre növekvő antiszemitizmus, az Anschluss miatt aztán férjével elhagyták Bécset, és előbb Nagy-Britanniába, majd 1938 októberében az Egyesült Államokba vándoroltak ki. 1940 januárjában a New York-i pszichoanalitikus társaság tagja lett. Ezenkívül a pszichiátriai intézet gyermek-tanácsadójaként dolgozott, és a Columbia egyetemen oktatott. Később az Einstein egyetemen egy kolléganőjével együtt terápiás óvodát nyitott elmebeteg gyermekek részére - élénken foglalkozott a gyermekkori elmebetegségekkel, és kutatásai eredményeképp továbbfejlesztette a skizofrénia mélylélektani elméletét. Már a harmincas években felfigyelt arra, hogy a gyerekeknél előfordulnak olyan súlyos klinikai képek, amelyek nem illeszthetők be sem a neurózis, sem a biológiai kórképek kategóriájába, és leginkább a felnőttkori skizofréniára emlékeztetnek. Felismerése kezdetben nagy ellenállásba ütközött, később azonban a szakma elfogadta álláspontját.

Nagy kitüntetés volt Mahler számára, hogy a New York-i analitikus társaság hamarosan rábízta a gyermekanalízis ottani oktatását. Ekkoriban már a mentálisan egészséges gyermekek fejlődését kutatta. E kutatások eredménye lett Mahler fő műve, amelyet Fred Pine-nal és Anni Bergmannal együtt írt Az ember lelki születése (1975) címmel. Az ember pszichológiai értelemben vett „születését” elválasztja a biológiai születéstől. Ezt a könyvet a szakma a pszichoanalitikus elmélet mérföldkövének tartja. Az elmélet a személyiségfejlődést olyan folyamatként írja le, amelynek során a csecsemőkorban jellemzően egybeolvadó én – nem én egység felbomlik, és a kisgyermek e folyamat eredményeként képes magát az anyától, majd másoktól is különálló személyként érzékelni. Az ún. szimbiózis fázisában a gyermek az anyával egy egységnek érzékeli magát. Ez 6 hónapos életkor körül kezd változni, és a szeparációs-individualizációs folyamat során lépésenként nagyjából 3 éves korra kialakul a gyermek önálló személyisége. Fontos, hogy az anya ezt a folyamatot igyekezzen fokozatossá és érzelmileg biztonságossá tenni, így csökkentve a gyermek szeparációs szorongását. Az anya ekkori viselkedésének nagy hatása van a gyerek későbbi alkalmazkodóképességére.

Mahler munkássága az anya és gyermeke kapcsolatának tapasztalati megfigyelésével módszertanilag hozott újat a pszichoanalízis számára. Rendszerezett tudást alkotott az első életévek lelki fejlődésével kapcsolatban, és ezen az alapon megújította a pszichoanalitikus terápia lehetőségeit, kiterjesztve azt a súlyos személyiségzavarok kezelésére. További érdeme, hogy elméletét igyekezett a tágabb érdeklődő, nem szakmai közönség számára is megfoghatóvá tenni egyszerűbb, érthetőbb megfogalmazásban.

Margaret Mahler még 87 évesen is aktív volt, utazást tervezett egy párizsi kongresszusra - ám egy operáció szövődményei halálosnak bizonyultak. New York-ban hunyt el 1985. október 2-án. Végakaratának megfelelően hamvait szülőhazájába szállították, és 1986. augusztus 1-jén a soproni zsidó temetőben helyezték el férje földi maradványaival együtt, szülei síremléke mellett. Sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2017-ben a nemzeti sírkert részévé nyilvánította. Az Egyesült Államokban pedig ma is működik Mahler Társaság.

Sopronban 1997 májusában, születésének 100. évfordulója alkalmából rendeztek Mahler-konferenciát. Ennek keretében szülőházának falán, a Várkerület 77. szám alatt emléktáblát avattak Sopron neves szülöttének tiszteletére.

Források:

szivk.hu

patikapedia.hu

hu.wikipedia.org

blog.integralakademia.hu

netterapia.hu

Borítókép: Sopron Média