Ringer József, a klasszicizáló késő barokk egyik tehetséges soproni mestere
Ringer József számos soproni, kismartoni munkát jegyez, melyek közül többet gróf Széchényi Ferenc és Esterházy Miklós herceg megbízásából...
Ringer József számos soproni, kismartoni munkát jegyez, melyek közül többet gróf Széchényi Ferenc és Esterházy Miklós herceg megbízásából...
1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza, a magyar irodalom egyik klasszikusa - fennkölt gondolkodású, emberszerető, bölcselő író....
A soproni színjátszás kezdeteiről, a húsvéti passiókról már 1412-ből fellelhetők adatok. 1716-tól német vándortársulatok lelkes előadásai...
A jogász szakmának másfél évszázaddal ezelőtt is magas presztízse volt, így Chernel István édesapja úgy gondolta, hogy jogászként nemcsak...
Május 20-a a méhek világnapja. Ezen a napon emlékezünk meg apró barátainkról, azokról a csodás élőlényekről, amelyek nélkül a jelenlegi...
Április végén úgy tűnt, hogy végérvényesen beköszöntött a tavasz, a jó idővel együtt gőzerővel beindult a palántaszezon is, ám ilyenkor,...
Soprontól közel 30 kilométerre, Fertőszentmiklóson található ez az érdekes történetű kápolna, amely több mint fél évezrede zarándokhely....
Vajk Artúr 1922-től 25 éven át a brennbergi szénbánya vezetője volt. Mély elkötelezettséggel és magas szakmai tudással rendelkezett,...
Bredeczky Sámuel 251 évvel ezelőtt született Jakabvágáson, 1798-tól Sopronban tanított. Szabadidejében ásványokat gyűjtött a soproni hegyekben. Alapvető tanulmányt írt Brennbergről, és Sopronban adta ki első topográfiai zsebkönyvét (Topographisches Taschenbuch). 1809-ben megjelent Úti megfigyelések Magyarországról és Galíciáról című kötetében Sopron tájainak szépségeit is örökíti meg. A soproni líceumi tanár és földrajztudós maradandó értékű műveket alkotott, amelyek a topográfusok, történészek és pedagógusok számára egyaránt figyelemreméltóak, de tudományos tevékenysége mellett - szuperintendensként - a galíciai evangélikus egyház egyik megteremtője is volt.
Kern Tóbiás néhány év híján két évszázada született, egy városi utcaseprő volt, akinek sohasem adatott meg az a szerencse, hogy írni-olvasni tanulhasson, de fejből kb. 130 mesét tudott elmondani. Tulajdonképpen a véletlennek volt köszönhető, hogy Bünker János Rajnárd soproni evangélikus tanító Tóbiásra rátalált. Bünker a mesemondó német heanz / hianz dialektusban elhangzott történeteit, meséit tíz éven keresztül hallgatta, lejegyezte, majd 1906-ban gyűjteményes kötetben kiadta. Így Kern Tóbiás, a „soproni analfabéta mesefa” értékes nyelvi örökséget hagyott hátra.
100 évvel ezelőtt 1922. december 3-án született Zákányban Lisiczky Lajos, a GySEV Soproni Igazgatóságának vezetője (1960). Építő tevékenysége, számos kezdeményezése a szeretett város, a hivatásul választott vasút arculatán máig érződik. Hosszútávú elgondolásai, körültekintő döntései időtállónak bizonyultak. Lisiczky Lajos 1955-ben nyerte el első ízben a Kiváló vasutas címet, melyet a későbbiekben számos elismerés követett. Munkáját 1971-ben Lackner Kristóf emlékéremmel, két évvel később Pro Urbe Sopron kitüntetéssel ismerték el. Sopronban hunyt el 1983. szeptember 28-án.
A magyar lakosság az európai átlaghoz képest sajnos nagyon kevés halat eszik, karácsonykor azonban hazánkban is mérhetően megnő a halfogyasztás. Nagyon sok család ünnepi asztalára kerül valamilyen halas étel, jellemzően halászlé és rántott ponty. A legtöbb helyen a szenteste elengedhetetlen fogása a hal, de vajon miért alakult ki ez a gasztro hagyomány? A gyökereket a keresztény tanításokban és a néphagyományokban kell keresni.
A gyönyörű erdős környezetben található Lánzsér (Landsee) vára romjaiban is meglehetősen impozáns, a maga korában Nyugat-Magyarország legnagyobb erődítménye volt. A Lánzséri hegyek egyik magaslatára épült vár közel fekszik a történelmi Magyarország egykori határához, és ma is népszerű kirándulóhely.
A A 345 éve született neves tudós Sopron ismert polgára volt. Munkássága elsősorban az egészségügy, a járványtan és az orvostudomány területére terjedt ki, érdeklődött a botanika iránt, a gyógynövényekkel való gyógyítás lehetőségeit kutatta. Ugyanakkor úttörő munkát végzett a meteorológia területén is, a latin nyelvű publikációk tanúsága szerint hazánkban Gensel végzett először műszeres meteorológiai megfigyeléseket, 1710 körül néhány éven át.
Magyarországon az első nyitott szívműtétet Sopron szülötte, Gömöry András szívsebész végezte el az általa készített első magyar szív-tüdő-készülék segítségével. Gömöry dr. vitathatatlan és elévülhetetlen érdeme továbbá többek között az is, hogy az ő irányítása mellett erősödött meg a szívsebészet Debrecenben. Az igen nehéz körülmények ellenére sikerült létrehoznia egy jól képzett szívsebész munkacsoportot, valamint jó képességű szakdolgozókat nevelt ki, akik biztos alapot nyújtottak az 1980-as évek ugrásszerű fejlődéséhez.
Az osztrák származású különös nevű fiatalember sokirányú képzettséggel került Sopronba, újságszerkesztő-kiadó, könyvnyomda-tulajdonos lett, többek között elindította a Kultúra című szépirodalmi folyóiratot és sokat tett az ex libris műfaj népszerűsítése terén. Röttig Odo saját maga is készített kisgrafikát, ugyanakkor szakképzett fotográfus is volt.
Hegykőnek már a 17. század első felében volt temploma, amely valószínűleg a mostani templom mögötti területen állt. Mivel azonban ott nagyon vizenyős volt a talaj, a régi templomot elbontották, majd 1904-ben Széchényi Miklós püspök jóváhagyásával megkezdődött az új templom építése.
A meteorológiai ősz már szeptember elsején elkezdődött, csillagászati szempontból azonban a ma hajnalban bekövetkezett őszi napéjegyenlőség idejétől beszélhetünk őszről. Innentől kezdve rövidülnek a nappalok egészen december 22-ig, a téli napfordulóig.
849 éve, 1173. augusztus 9-én tették le Pisában a híres „ferde torony” alapkövét, melyet majd három ütemben, mintegy 200 éven át építettek, és a XIV. század óta világviszonylatban is igazi építészeti kuriózumnak számít. Vajon eredetileg is ferdének tervezték az építői? S hogyan lehetséges, hogy bár dőlésszöge elérte az 5,5 fokot, az 56 méter magas harangtorony legalább négy pusztító földrengést túlélt épségben 1280 óta?
1989. augusztus 19-én tartották meg – magyar és nyugat-európai civilek kezdeményezésére – az osztrák–magyar államhatár magyar oldalán, Sopronpuszta térségében a Páneurópai Pikniket, a történelmi rendezvényt, mely jelentős mértékben hozzájárult a vasfüggöny áttöréséhez és Németország újraegyesítéséhez. Az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. Egy hónappal később, szeptember 11-én hivatalosan is megnyílt a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt.
Kesjár Csaba próbálhatta ki a Zakspeed autóját három kör erejéig az 1987-es magyar nagydíjhétvégén, a Hungaroringen. A fiatal versenyzőt az egyik legnagyobb magyar reménységnek tartották. Többszörös magyar bajnok volt, tehetséges, sikeres és jóképű, akár egy filmszínész, és úgy tűnt, hogy semmi sem állítja meg egészen a Forma-1-ig. A szakemberek szerint az első olyan magyar pilóta lehetett volna, aki a száguldó cirkuszban is versenyezhet – sokak szerint neki épült a Hungaroring –, de 1988 nyarán, mindössze 26 évesen egy németországi versenypályán halálos balesetet szenvedett. Kesjár Csaba, a magyar „Alain Delon” idén lenne 60 éves.
Dr. Friedrich Károlyról határokon innen és túl több tízezreknek jut eszébe Sopron. Neve elválaszthatatlanul összeforrott szülővárosával, élete-munkássága példázza az igaz városszeretetet. Városunk Pro Urbe emlékéremmel kitüntetett, szeretett és megbecsült közéleti személyisége, a kiváló filmes, a fáradhatatlan lokálpatrióta propagandista és idegenvezető, Sopron díszpolgára, mindenki Kari bácsija 116 évvel ezelőtt, 1906. augusztus 4-én született.
A balfi gyógyfürdő kiterjedt angolparkjában található a 18. század második felében magánszentélyként épült értékes, műemlékvédelem alatt álló kápolna, amelynek különös értékei a Dorffmeister-féle freskók a belső térben. A templom 20. századi történetének szépsége, hogy a második világháború után a körülötte levő területet államosították, a kápolna pedig, a fal külső síkján felvett telekhatárral magánkézben maradt. A Szent József tiszteletére emelt kápolnát nemcsak a helybéliek látogatják, hanem a fürdő betegei is itt imádkoznak gyógyulásukért.
Mekszikópusztán, kissé magányosan áll a templom, amely mellett elhaladva talán nem is gondolnánk, hogy az épület egykor magtárként funkcionált. Az átalakítás 1948-ban kezdődött, és végül a templomot 1950-ben szentelték fel. A Világ Királynéja katolikus templom mostani alakját a 2009-es felújításnak köszönheti.
A Pozsonyban született tanár 1876-ban került Sopronba és harmincöt éven át a reáliskolában teljesítette hivatását. Az iskolán kívül sokoldalú közéleti tevékenységet folytatott városunkban − tevékenyen vett részt a Soproni Irodalmi és Művészeti Kör megalapításában, a város számos társadalmi egyesületének is tagja volt (Kereskedelmi Kör, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Férfidalkör, Torna Egylet). Létrehozta a Soproni Régészeti Társulatot, a városi múzeum kincseit gyarapította a város és környéke régészeti ásatásain megtalált leletekkel. Ásatásokat végzett a Várhelyen, a Váris-hegyen, a Károly-magaslaton és Balf-fürdő környékén, Kismartonban, Feketevárosban. Egy 1923-ban folytatott tápiószentmártoni ásatás során egy szkíta aranyszarvas került elő, melyet ő azonosított és írt le elsőként. Bella Lajos 85 éve, 1937. július 8-án hunyt el Sződligeten.
993-ban első alkalommal került sor arra, hogy a Lateráni bazilikában a pápa nyilvánosan szentté avasson valakit, addig az egyházmegyék és a kolostorok maguk emelték oltárra szentjeiket. Az első, aki így került a szentek sorába, Augsburg püspöke, Szent Ulrik volt. A július 4-én ünnepelt szent csakhamar ismertté vált a német határokon túl is, szentségének „jó illata” az egész keresztény világot betöltötte. A kései középkorban gyakran folyamodtak hozzá segítségért mindenféle gondban, bajban, a magyarok szívébe azonban sose lopta be magát.
Történész, kúriai bíró, Sopron vármegyei tisztviselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Petőfi jó barátja. Részt vett a szabadságharcban, 1865-ben megindította a Hazai okmánytárt, amelyből nyolc kötet jelent meg, alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Tevékenyen részt vett a Heraldikai és Genealógiai Társaság létrehozásában is. Alsószopori Nagy Imre 200 évvel ezelőtt született a sopronmegyei Németkeresztúron.
A második világháború után, 1946-47-ben, Pentelényi János megszerkesztette és rövidesen fel is építették a „Pente 500” típusú autót. Egy évvel később ezt továbbfejlesztve megjelent a „Pente 600” próbakocsija is. Ezekkel gyermekkori álmát, a magyar négyszemélyes kisautót valósította meg az akkori időszak korszerű követelményeinek megfelelően. Egy ideig úgy festett, hogy ígéretes jövője lehet a magyar konstrukciónak, annak idején a konkurens modellek olcsóbb alternatívájaként beszéltek róla, de a soproni mérnök kisautója végül sajnos a politika áldozata lett.
307 évvel ezelőtt, 1715. június 8-án védte meg orvosdoktori címét a bázeli egyetemen Komáromy Péter János soproni orvos, szőlész-borász. Dissertatio physico-medica inauguralis De vino hungarico soproniensi című, a soproni borokról szóló értekezése az első magyar borászati szakmunka.
120 éve jeles nap a madarak és fák napja, egy újabb alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére. A világon elsőként 1902-ben Chernel István, a Kőszegen született neves ornitológus, Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának a tagja szervezte meg Magyarországon. Az esemény közvetlen előzménye, hogy 1902. március 19-én Párizsban az európai államok - köztük Magyarország - egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. A madarak és fák napját a Föld napjának testvérünnepeként tartják számon, s célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse.
Az alig néhány száz lakosú falu feletti dombon áll a Szent András nevét viselő templom, melynek román kori része - a rotunda - egyrészt építészettörténeti jelentőségét, másrészt az apszisában megmaradt falképeit tekintve is Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke. Építészeti különlegessége, hogy a templomot kívülről szemlélve a rotunda rejtve marad, mivel kívülről szögletes alaprajzú. Építési idejét a 12. századra, de legkésőbb a 13. század első felére teszik. Jellegzetes, egyedi értéket képviselő freskóit azonban csak a tatárjárás után, feltehetően 1250 körül készítették.
A nemzetközileg elismert orvos 141 évvel ezelőtt, 1881. április 30-án született Nagybányán. Sopronban 1912-ben telepedett le, és nemsokára a Munkásbiztosító orvosa lett. Dr. Szilvási Gyula a líceum egészségtanára, 1914-1918 között a soproni katonai tartalékkórház egyik osztályának orvosfőnöke, s közel 20 éven keresztül a soproni kórház osztályvezető főorvosa volt. Rendkívüli, eredeti elme, kutató és kiemelkedő ember, aki a gonorrhea-szérum feltalálásával európai hírnévre tett szert. Sopronban hunyt el 1937. december 25-én.
A II. András aranypecsétjét viselő, korát megelőző, fontos jogi dokumentum az alkotmányosság egyik legfőbb európai pillére volt, amelyet 1222. április 24-én, Székesfehérváron adott ki az uralkodó. Az Aranybulla volt az első olyan dekrétum, amely a korábbi, rendi, történeti alkotmányok után írásban rögzítette a magyar nemesség jogait, kiváltságait. A 800. évforduló alkalmából Székesfehérvár egész évet átfogó programsorozattal készül 2022-ben, ezzel tisztelegve a város történelmi és közjogi szerepét elismerő egykori esemény előtt.
1879-ben jelent meg először a „Külföld”, Sopron első magyar nyelvű folyóirata, amelynek lelkes elindítója Moller Ede újságíró volt. Ahogy a címe is sejteti, a havonta megjelenő lap feladatául a külföldi irodalom ismertetését tűzte ki, de időnként történelem, földrajz, matematika, csillagászat, filozófia témák is helyet kaptak benne. A kezdeti lendület ellenére végül csak 12 füzet látott napvilágot, amelyekből két teljes példányt a „Széchenyi István reáliskola” könyvtára őriz. Úgyszintén rövidre szabott lét adatott Moller Ede számára is − a „művelődés közkatonája” 140 éve, alig 29 évesen, 1882. április 12-én hunyt el Sopronban.
Tudtad, hogy Bárány Róbert magyar származású osztrák orvos, egyetemi tanár 1915 őszén hadifogolytáborban értesült arról, hogy a belső fület érintő kutatásaiért orvosi Nobel-díjat kapott?
A két éven keresztül épített nevezetes brit óceánjáró korának legnagyobb és legelegánsabb utasszállító gőzhajója volt, amelyet két testvérhajójával együtt transzatlanti forgalomra, heti három járat kiszolgálására terveztek. A Titanic, fedélzetén több mint 2200 utassal pontosan 110 éve, 1912. április 10-én hagyta el a southamptoni kikötőt New York felé, és egyetlen útjával örökre beírta magát a történelembe. Az elsüllyeszthetetlenként reklámozott luxusgőzös 1912. április 14-én jéghegynek ütközött, majd alig három órán belül kettétörve hullámsírba veszett. A tragédia pontos körülményeit azóta is kutatják, történetét számos formában feldolgozták. A katasztrófa magyar hőse dr. Lengyel Árpád, aki a brit Carpathia hajóorvosaként a Titanic 705 túlélő utasáról gondoskodott. Az utazók többsége viszont nem volt ilyen szerencsés, a hajótörésben 1517 ember a hideg óceánban lelte halálát. Az akkor 26 éves magyar orvos a megmenekült utasoktól hálából emlékérmet kapott.
Az 1739-ben épült barokk kastélyt Rimanóczy Antal építtette. A rezidenciának az évszázadok során több tulajdonosa is volt, így a Draskovics és Jankovich, majd 1800-tól a Pejacsevich család tulajdonában volt. A 20. század elején állapota leromlott, de 1922-ben Esterházy Mária hercegnő vásárolta meg a kastélyt, neki köszönhetően 1923-25 között helyreállították és korszerűsítették. A hat hektáros, védett angolparkjának felújítását Eszterháza (Fertőd) főkertésze tervezte. A barokk műemlék jelenleg szociális gondozó, és bár az ilyen funkciójú épületeket általában nem lehet látogatni, itt lehetőség van vezetett sétára, sőt, különlegesség, hogy az idegenvezető szerepét a gondozottak látják el.
A 19. század első felében és azután is jó ideig kevés, az övénél népszerűbb név létezett Magyarországon. Sopron vármegye követe, a magyar nyelv egyenjogúságának védelmezője volt Felsőbüki Nagy Pál − jogász, nemesi politikus, a magyar reformok atyja, aki félelem nélkül szállt szembe Béccsel, a kormánnyal és a nagyurakkal is, ha az alkotmány védelméről, a parasztság terheinek enyhítéséről vagy a nemzeti nyelv jogainak kivívásáról volt szó. A Fertőszentmiklóson született, kiváló szónoki tehetséggel megáldott férfiú múlhatatlan érdeme az is, hogy Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia) az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlésen, Széchenyi István és társainak nagylelkű felajánlása alapján, létrejöhetett. Élete utolsó éveit Bécsben és a Bécs melletti Inzersdorfban töltötte, itt érte a halál 165 évvel ezelőtt, 1857. március 26-án.
Majdnem 200 éve már, hogy Jedlik Ányos elkészítette az első szódavízgyártó készüléket (1826), aminek köszönhetően gyorsan kedvelt lett a magyarok körében a ma már hungarikumnak számító buborékos ital. Nemcsak kellemes szomjoltónak és kitűnő fröccsadaléknak, hanem egyenesen gyógyszernek tekintették már akkoriban is a szénsavval dúsított vizet. Közismert, hogy italként fogyasztva gyógyító erő, s hogy érdemes benne megmártózni is, mivel számos betegség esetén hatékony eszközként alkalmazható, de talán kevésbé ismert a szénsavhófürdő pozitív hatása, amit Magyarországon először dr. Megyesi Schwartz Pál ismert fel Mihályiban (1940), majd később munkahelyén, a kapuvári kórházban idült ízületi betegek gyógyítására használta eredményesen a csodaszert. Felfedezését napjainkban a kapuvári Lumniczer Sándor kórházban alkalmazzák elsősorban perifériás érbetegségben szenvedők kezelésére.