Az első magyar bordisszertáció nagy hatást váltott ki, ugyanis ez volt az első mű, amely a bor gyógyító hatásait tudományosan vizsgálta. A bor gyógyászati alkalmazása már az ókortól ismeretes volt az orvosi gyakorlatban, mégis magyar orvos tudományos munkát e témában Komáromy János Péter tudományos értekezéséig nem adott közre. A soproni borokról szóló 40 oldalas, 1715-ben Bázelben megjelent munkáját szülővárosa, Sopron vezetőinek ajánlotta a szerző.

Komáromy János Péter 1692. január 19-én született Sopronban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd orvosi képzést kezdett a strassburgi egyetemen. Diplomáját 1715-ben a bázeli egyetemen szerezte meg és hazatért Sopronba, ahol megyei orvos lett. „Dissertatio physico-medica inauguralis De vino Hungarico Soproniensi” című orvosi disszertációjában a környezeti-ökológiai tényezők mellett a Sopron környéki szőlőfajtákról, borokról, a borkezelésről, a pincemunkákról és kiemelten a borral kezelt betegségekről számol be. Az orvosi disszertáció a kor tudományos színvonalán állott és az első volt, amely a bort mint a gyógyítás eszközét, tárgyát vizsgálta. Komáromy érvelése szerint a magyar bor (különösen a soproni) minden betegségre jó, ám Ausztria nem engedi át nyugat felé ezt a különleges magyar panáceát.

Komáromy János Péter kemiatrikus felfogású írását a korabeli szakírók is átvették, sőt hatása az osztrák-német orvostudományra is kimutatható. Így pl. Neumann, majd az ismert osztrák orvosdoktor, Hoffmann munkásságára is. A soproni borokról értekező magyar orvos a korabeli orvosi teóriákat és gondolatokat is sűrítette a disszertációjába, továbbá számos orvosdoktor korabeli szakmunkáját ismerte és támaszkodott, hivatkozott is rájuk. Így pl. Agricola, Johannes ingolstadti orvosprofesszor Medicinae herbariae libri do, Bázelban 1539-ben megjelent híres gyógynövény szakmunkájára vagy Gryllus, Laurentius bajor orvos De sapore dulci et amaro című 1566-ban, halála után Prágában megjelent könyvére.

Komáromy a disszertáció témájának választott borvizsgálatával felhívta a figyelmet a magyar borra, öregbítette hírnevét, illetve példát mutatott arra, hogy hogyan lehet feldolgozni orvosi szemmel ezt a nemes italt - orvosdoktori munkájával elindította a magyar bor vizsgálatát. Sopron mellett Győrben, Kőszegen és Szombathelyen Vas vármegye első főorvosaként a tarcsafürdői (Bad Tatsmansdorf) savanyúvizet is analizálta és gyógyászati szempontból megvizsgálta 1744-ben. A bor összetételét, az alkotó elemek kialakulását, valamint ezeknek a bor ízére, tulajdonságaira gyakorolt hatását, a kellemetlen hatások elleni borkezeléseket ismerteti. A bort a pestis ellen is eredményesen, a fertőzés megelőzésre használták. 21 különböző betegségtípus ellen ajánlotta 1715-ben Komáromy a bort belsőleg. Külsőleg 8 alkalommal (gyulladás, duzzanatok, sebek, fekélyek, szifilisz, skorbut, rüh ellen) fürdőként.
,A borivást ... nem kell megvetni, vagy tiltani, inkább ajánlani érdemes, sőt, mint erősítő szert és kitűnő kedélyjavítót az orvosoknak olykor egyenest - igaz csak mértékkel - rendelniök szükséges." Az ajánlott bor-kúrát legjobb tavasszal elkezdeni: „,Az első napon igyunk a legkiválóbb magyar borból négyunciányit, a másodikon négy és felet, a harmadikon ötöt, a negyediken öt és felet, ... eképpen folytassuk napi fél unciával emelve az adagot..." (http://borneked.hu/)

Nem megvetendő volt már a 18. század elején a kevés édes íz, a sok savanyú korabeli íz dominenciája mellett a magyar borok édessége, kitűnősége a kontinentális európai borvidékek között. A bajor borok savanykás, karcos, durva ízére sokan panaszkodtak ebben az időben.

Komáromy azonban nemcsak jó orvos és megfigyelő volt, hanem a társadalmi-gazdasági összefüggésekre is felfigyelt, amikor hangot adott annak, hogy a bécsi udvar gazdaságpolitikájában a magyar bor kivitelét megnehezítette, ami a magyar borok nyugat-európai megismerését akadályozta. A magyar borokat az osztrák boroknál jobbnak tartotta, mert az osztrákok gyengébbek, alacsonyabb alkoholtartalmúak voltak a must alacsonyabb cukortartalma miatt. A sopronit az aszúszemek sokasága miatt a tokajihoz hasonlította 1715-ben. Azt is megírta, hogy Ausztriában a köszvényesek száma nagyobb volt, mint Magyarországon, mert szerinte Magyarországon a bort mindennap, de mértékkel itták. Komáromy János Péter orvosi disszertációja és fellángoló hatása után a bor mint orvosi disszertációs téma a 18. század közepétől hosszú időre letűnt és csak a magyar reformkorban (Vormärtz) bukkan ismét elő, Roth János Péter 1828-ban, Grosz Fülöp 1830-ban, Dvorzsák János 1834-ben, Prodan Lajos 1837-ben, Szabó Dávid 1838-ban megjelent orvosi disszertációiban. Komáromy János Péter első borral foglalkozó orvosi disszertációja tehát megnyitotta az utat az ilyen jellegű, témájú orvosi disszertációk előtt.

Komáromy disszertációjának hatására Sopron és Tokaj terméke bevonult az európai orvosi szakirodalomba. Friedrich Hoffmann, a híres hallei professzor, aki 1703-ban a rajnai borokról írt disszertációt, s már ebben megállapította, hogy a magyar bor jobb a németnél, 1721-ben külön értekezésben foglalkozott a magyarországiakkal.

A borok gyógyhatásával azóta is foglalkoznak tudósok és kutatják a tapasztalati gyógyhatás alapját. Az egyik gyógyhatású vegyület a rezveratrol, mely növényekben fordul elő, nem flavonoid típusú, a polifenolok közé tartozó vegyület. Főleg a gyümölcsök, termések héjában a héj második, harmadik sorában fordul elő. Elsősorban a szőlőben, vörös szőlőben, vörösborban, magban, kocsányban található meg. A Magyarországon termelt vörösborok közül a soproni kékfrankosban található a legtöbb az említett vegyületből.

Komáromy 1718-tól Győrben vállalt gyakorló orvosi állást, ahonnan 9 év után Kőszegre ment, majd mint a vármegye főorvosa 1761. április 15- én Szombathelyen hunyt el.
 

Forrás: Csoma Zsigmond: A magyar borászati szakirodalom kialakulása. 2012 Eger.

Szelestei N. László Komáromi Péter Vas vármegyei főorvos nyugdíjazási kérelme (http://real.mtak.hu/)

https://www.szivk.hu/

Tarnai Andor: Fischer Dániel és az első hazai folyóirat terve. Magyar Könyvszemle LXXII. évf. Ötödik folyam 1.

Borítókép: http://www.hungarikum.hu/