Hegykő régi temploma már az 1630-as években állt. A bolthajtásos, gótikus épületnek egy oltára volt, szószékét kőből faragták, tornyot és sekrestyét nem építettek hozzá. Az új templom egy háromhajós, egytornyos, neoromán stílusú épület, mely 1904-ben Schiller János építész tervei alapján készült. Nem a lebontott régi templom helyére emelték, hanem előre hozták a házsor vonalába. A település központi terén álló Szent Mihály római katolikus templom tornyát 1931-ben magasabbra emelték. Három harang lakik benne: egyiket Szent Anna, másikat Szent Mihály tiszteletére szentelték föl, a harmadik pedig egy lélekharang. A harangokat Seltenhofer Frigyes fiai és Szlezák Ráfáel öntötték. 

A főoltár és a szószék a soproni Mechle-műhelyben készült fertőrákosi kőből, a fa mellékoltárokat a soproni Abperl Gusztáv faragta 1908-ban. A templom magyar szenteket és boldogokat ábrázoló színes boltíves ólomüveg ablakait Árkayné Sztehlo Lili készítette 1957-ben. Napos időben csodálatos látványt nyújtanak a szentek képét megörökítő karcsú boltíves ablakok.

A régi templomból csak három fából készült szobor maradt meg: a népies Madonna, az Ég Királynője és egy barokk angyal. A templom berendezése az 1900-as évek elejéről való. A templom orgonáját 1927-ben építette Fittler Sándor, Szakács István átépítette 1980-ban.

A templom belső részét Prokop Péter pap-festőművész festette. 1956-ra készült el teljes egészében. Ő készítette 20 évvel később a kereszt stáció képeit is. Bal oldalon a Megtestesülés titka látható: az Angyali üdvözlet, Jézus születése és az Utolsó vacsora. Jobb oldalon a Megváltás titkának ábrázolását tekinthetjük meg: a keresztre feszítés, Ádám és Éva bűnbeesése a kígyóval és egy kivont kardú angyallal ábrázolva, majd a Feltámadás és az Egyház születését láthatjuk. A főoltáron a Sátánt legyőző Szent Mihály szobra, mellette Szent István és Szent László királyok szobrai állnak. A bal oldali mellékoltár Jézus Szent Szíve tiszteletére készült, Szent József és Szent Imre szobrai találhatóak rajta, fölötte Szűz Mária, mint a Világ Királynője tapossa szét a kígyó fejét.  A kép érdekessége, hogy alul hegykői falurészletet örökített meg a művész. A jobb oldali mellékoltár a lourdes-i Szűz Mária oltára, mellette Szent Joachim és Szent Anna szobra áll. A márvány keresztelőkút bronz rátétjén a Szentlélek jelenik meg galamb formájában.

2004-ben a templom építésének 100. évfordulóján az épületet teljesen felújították. A munkálatok során a templom keleti főfala alatt egy téglából épített kút került elő. A kút már az új templom építésekor is ott volt, tudatosan építették azt rá. Ezt igazolja az is, hogy a templom főfalát a kút felett boltívvel hidalták át. A kút ilyen módon való meghagyására több magyarázat létezik, amelyek nem is zárják ki egymást. Egyrészt lehetséges, hogy meg kívánták előzni a régi templom lebontásának az okát, mert a kút összegyűjti a talajvizet, és így az altalaj nem ázik át. A második magyarázat szerint szakrális jelentése van a kútnak, illetve a kút vizének, de az is lehetséges, hogy a kút egyszerűen a község ivóvizét biztosította, ezért kellett meghagyni, és később falazták be, amikor az már szükségtelenné vált. A felújításkor a kutat kovácsoltvas ráccsal fedték be, azóta a templom oldalán tábla is jelzi a helyét.

A templom bejáratától jobbra található Páduai Szent Antal szobrot, mely jobb kezében liliomot, bal kezében csukott könyvet és a gyermek Jézust tartja, Árki József és felesége, Rozália állíttatta 1926-ban. A házaspár egyetlen gyermeke nem tért haza a háborúból, ezért fájdalmukban Szent Antalhoz imádkoztak segítségért, és fogadalmat tettek, hogyha gyermekük mégis visszatér, akkor szobrot állítanak a szentnek. 1926-ban elveszettnek hitt fiuk kopogtatott az ajtón, aki 5 év hadifogság után tért haza. A szülők tartották magukat ígéretükhöz és még abban az évben felállíttatták a fogadalmi szobrot.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/

http://www.hegykoikirandulas.hu/

https://funiq.hu/

Borítókép: http://www.hegykoikirandulas.hu/