A település története a XV. századba nyúlik vissza. Szentmiklósból és Szerdahelyből olvadt össze a helység, a kegyhely a szerdahelyi részen áll. Bezerédy Vörös Gergely az 1460-as években vásárolta meg a Nádasdy családtól Fertőszentmiklós határában a szeredi birtokot, amelyen felállíttatta a Fájdalmas Anya oszlopos szobrot.

A XVII. században egy alkalommal iszonyú vihar söpört végig a vidéken, a tartóoszlop darabokra tört, a szobor azonban teljesen ép maradt a törmelékek alatt. Ennek az eseménynek gyorsan híre ment, és ettől kezdve mind nagyobb tisztelet övezte a Fájdalmas Szűzanya szobrát, a Fertő-vidék egyik legkedveltebb kegyhelyévé vált. A múlt század vége felé a környező fákon elhelyezett mankók arról tanúskodtak, hogy a szobornál csodálatos gyógyulások történtek. Hosszú éveken keresztül a bencés atyák irányításával innen indult a hívek zarándoklata Mariazellbe.

A szobor 1903-ig a szabad ég alatt állt. Ebben az évben a zarándokok adományaiból épült fel a mai kerek kápolna. A kegyszobor egy ideig a kápolna fõőltára fölött, 6 m magas oszlopon volt, később helyezték a főoltár mellé, művészi talpazatra. A szobor a sasvári (Nyitra megye) pálos templom híres Pietájára emlékeztet. Vezeklésre, engesztelésre indító gondolatok kapcsolódnak ehhez a késő középkori ábrázoláshoz, amely a hitújítás által megtépázott keresztény egységet is jelképezi. A Fájdalmas Anya sírva tartja ölében Krisztusnak sebekkel borított, halott testét. A kegyhely tisztelete különösen a II. világháború után erősödött meg, amikor a háború okozta sebek gyógyítását a halott fiát ölében tartó Szűzanyától várták. A nagyszámú zarándoknak akkoriban sokszor csak az autóúton jutott hely a szentmise alatt, ezért 1974-ben a kegykápolnát és annak környékét is átrendezték. A kápolna mögött tágas miséző teraszt építettek, a környező erdőt a zarándoktömeg befogadására alkalmas ligetté, díszparkká alakították.

A kegykápolna búcsúja a Fájdalmas Szűzanya ünnepén, szeptember 15-én van. 1980-ban, a kegyszobor felállításának 500. jubileumára, a kápolna mögött keresztút stációkat hoztak létre a hívők adományaiból. Az ünnepi eseményre közel tizenötezer ember gyűlt össze, sokat jöttek Ausztriából és Szlovákiából is. A szentmisét mondó Pataky Kornál győri megyéspüspök ekkor áldotta meg a kívül-belül megújított kápolnát, a díszparkot és a jubileumra készített műmárvány domborművű keresztutat. Krisztus keresztútja, a stációképek megépítése dr. Cseh Sándor egykori fertőszentmiklósi esperesplébános, őrkanonok kezdeményezésének köszönhető, és Borsa Antal szobrászművész tervei szerint készült a hívek adományából. A tizennégy állomás képeit helyi kőfaragó, Cseh Zoltán készítette. A művész az egyes stációkat nem aprólékos részletezéssel, hanem egy-egy arcot emberközelbe hozva, mintegy a szemlélővel – az embert az Emberrel – szembesítve jelenítette meg. Az állíttatók, adományozók nevét az állomások talapzata őrzi.

Források: mariaut.hu

fertoszentmiklos.hu

Tengernek Csillaga keresztény folyóirat, , 2003. márc.–ápr. VIII/2. szám.

Borítókép: visitsopron.com