Az évszázadok folyamán többször átépített plébániatemplom az első időkben egy kívül négyzetes, belül kör alaprajzú, kupolával fedett hajóból és egy kívülről téglalap alakú, belül patkóíves alaprajzú, kupolás szentélyből álló, kváderkővel – faragott kövekkel – falazott rotunda, azaz körtemplom volt. A szentélyt – amely a hajónál kissé alacsonyabban helyezkedett el – egy keletre néző, a hajót pedig kettő, egymás fölé elhelyezett déli, kis félköríves ablak világította meg. Bejárata a nyugati oldalon nyílott.
A padlót az építkezés során lefektetett kőlapokkal burkolták. A szentélyt és talán magát a hajót is eredetileg nyeregtető fedhette. Építéséhez egy korábbi temető sírköveit is felhasználták, amelyek közül több ma is az eredeti falazatban látható.

Az eredetileg szabadon álló, 30-40 főt befogadó rotunda építészeti kialakítása különleges, mert a belül köralaprajzú főteret és a szintén körívvel szerkesztett patkó alaprajzú apszist négyszögűre falazott hasábokba foglalták be. E sajátossága révén a vele rokon Pozsony megyei Dejte (Dechtice) rotundájához hasonló, amelynek szentélye azonban kívül-belül nyújtottan félköríves alaprajzú. Feltételezhető azonban, hogy Karintiában vagy Dél-Tirol területén akad még párja, mint ahogy későbbi kifestésének legközelebbi analógiája is e területen található. A centrális épület tömege sokáig keveset változott, a 17. században azonban nyugat felé bővítették, szentélye fölé a 18. században tornyot emeltek A 20. században történt bővítése során pedig nyugati oldala elé széles, háromajtós tömeget építettek.

Az 1240-es években a templom belsejét átalakították. A kupolában az ítélő Krisztus mandorlában, mandula alakú dicsfényben megjelenő, trónoló alakját ábrázolták, akit a négy evangélista jelképei vesznek körül. A kupola indítását pálmalevelek, palmetták díszítik. Ezek félköríves sora alatt a mennyei Jeruzsálemet jelképező tornyocskákkal díszített árkádívekben az apostolok alakjai állnak. A festő az apostolok és az evangélisták neveit is feltüntette a képen. A diadalívet szív alakú palmettákkal díszített sáv keretezte. A későromán falkép mestere a korabeli délnémet festészet stílusát követte.
A templom freskói  a 13. századi magyar festészetben különleges értéket képviselnek. A rotunda jobb oldalán Krisztus látható az Olajfák hegyén. A kupolán a 17. századi apostolgaléria tekinthető meg.

Az átalakítások miatt több ábrázolás elpusztult.

A falu nevét 1274-ben említi először írott forrás, Hydegsyd alakban írva, ami Hidegsédet, vagyis hideg patakot jelent. Akkoriban IV. Béla egyik kedvelt embere - a Buzád nemzetség Csák nevű tagja - soproni várispánként Hidegségen udvarházat építtetett és birtokközpontot alakított ki. Ez időben festették ki a rotunda hajóját. A lábazati sávot díszítő festett függönyök felett Krisztus szenvedéstörténetének jelenetei sorakoztak. A bizánci stílusú falképek közül eredeti helyén ma csak az Olajfák hegyének jelenete látható. Egy másik jelenetet 1949-ben leválasztottak a falról és ezt másolattal pótolták.

A 16. század második felében a templom a protestánsok kezére került. Valószínűleg ekkor meszelhették le a középkori freskókat. Később a templom leégett és javításra szorult. 
A katolikusok még 1638 előtt visszakapták, amikor újra kifestették a templom belsejét. Ekkor készültek a hajó kupoláján látható apostolképek. 1659 után elbontották a rotunda hajójának nyugati felét. Új főoltárt is készítettek, ami miatt levésték a román kori apszis két sarkát és áthelyezték a déli oldalra a gótikus szentségházat.

A templom középkori és 17. századi falképeit Stornó Ferenc fedezte fel az 1860-as évek elején.

A 18. század elején villámcsapás érte a templomot. A barokk átalakítás ez után történt, a század közepén. A barokk torony 1748-ban épült a rotunda apszisa fölé. Két harang lakik benne, a régebbit Köchel János György öntötte Sopronban 1777-ben. Az egyszerű falusi torony nagy súlyával erősen terhelte a román kori szentélyt, főként a diadalívet. Ennek következtében a rotunda falában repedések keletkeztek. A barokk átalakítás kiterjedt a templom egészére, amely fölé cseh süvegboltozatot építettek. Ennek során a késő reneszánsz apostolsor alsó része elpusztult, az alakok felső része pedig a padlástérbe került. A hajó nyugati oldalán két pilléren késő barokk orgonakarzat készült, mint a legtöbb korabeli templomban. A templom háromhajós, magtárra emlékeztető bővítése az 1930-as években készült el, ezzel befogadóképességét jelentősen megnövelték.

A főoltár 1954-ben készült vörös márványból, Fellegi Mihály csornai szobrász alkotása. A mellékoltáron oldalt két angyal foglal helyet. A Szent Szívet ábrázoló oltárkép a bécsi J. Kessler munkája 1876-ból. Az oltárhoz tartozó két, a 18. század második felében faragott faszobor (Szt. Ágoston és Nagy Szt. Gergely) a hajóban található. A szószék 1953-ból való. Az orgona a bécsi Deutschmann-műhelyből származik. A Szent Családot ábrázoló festmény Samodai József műve (1957). Szt. András apostolt egy ismeretlen szerző olajképe és Matthioni Eszter színes kőmozaikja ábrázolja. A szent szobra a főoltár mellett áll. Az újabb rész bejárata fölött, a templom tetején elhelyezett vaskakas a hagyomány szerint annak állít emléket, hogy a 16. század utolsó évtizedeitől a 17. század közepéig a község lakói az evangélikus hitet vallották.

Több kisebb iparművészeti alkotás is kiemelhető a templom értékei közül. Ilyen a kovácsoltvas rács a rotunda déli ablakában, amely még a késő reneszánsz bővítéskor készülhetett. Műves részlet a barokk keresztelőmedence, amely felfelé szélesedő, kanellurázott kőhasábból és kőmedencéből áll. A kút fafedelén elhelyezett szoborcsoport Krisztus megkeresztelését ábrázolja. A kőemlékek közül a legkorábbi az a sírkő, amelyet a templom homlokzatából emeltek ki. A koporsó keresztmetszetű kőhasáb középtengelyében süllyesztetten cikk-cakk motívumú bevésés található. A fej tájékán bevésett latin kereszttel ez a sírkő az igényes román kori sírkövek közül való.

1949-ben bukkantak rá a lemeszelt középkori freskókra és ekkor restaurálták őket. Az 1969–1972 között végzett régészeti feltárás eredményei alapján a középkori rotundát Sedlmayr János építész tervei szerint rekonstruálták és leválasztották a templom többi részéről, a freskókat pedig újra helyreállították.

Forrás: http://www.hegykoplebania.hu/

 http://www.hidegseg.hu/

Borítókép: https://kirandulastervezo.hu/