Dr. Gömöry András 100 évvel ezelőtt, 1922-ben született Sopronban. Középiskoláit Szombathelyen és Sopronban végezte, a soproni katonai reáliskolában érettségizett (1940), egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végezte és 1949-ben szerzett orvosi diplomát. 1944-től mint demonstrátor, majd gyakornok és tanársegéd a pécsi Anatómiai Intézetben dolgozott. 1947-ben bekapcsolódott Szentágothai professzor labyrinthuskutató munkájába. A "Labyrinthus" című monográfiában ő írta a labyrinthus és a nyakizmok közötti kapcsolatról szóló fejezetet. Budapestre 1951-ben, az akkori Koltói Anna Kórházba, onnan a fővárosi Árpád, majd Károlyi Sándor Kórházba került. 1954-ben sebészeti szakvizsgát tett és adjunktusnak nevezték ki. 1956-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetem III. sz. Sebészeti Klinikájára nyert felvételt a Pécsről odahelyezett Kudász professzor munkacsoportjába, amely már ott is szívsebészettel foglalkozott.

A magyar szívsebészet alig több mint 70 éves múltra tekint vissza. A '40-es évek végén Magyarországon is megjelentek a szívsebészet csírái és  olyan meghatározó személyiségeknek köszönhetően, mint Eisert Árpád, Kudász József, Littmann Imre, Temesvári Antal, Robicsek Ferenc, Pálos László, Petri Gábor, nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy az 50-es évek közepére a magyar szívsebészet Európa élvonalához tartozott a szívsebészeti tevékenységet illetően, megelőzve számos európai országot, mint Ausztria, Svájc, Olaszország, Hollandia, Belgium, stb.

Az '56-os forradalom után a magyar szívsebészet teljesen átrendeződött. Littmann és Robicsek eltávoztak az országból, a Városmajor utcai Sebész Továbbképző Klinika vezetőjévé Kudász Józsefet nevezték ki, aki magával hozta fiatal, tehetséges munkatársait, Gömöry Andrást és Szabó Zoltánt. A Pécsett és a Koltóiban elkezdett szívsebészeti munka itt folytatódott. Ennek Gömöry dr. igen aktív részese volt és a gyermek-szívsebészeti osztály vezetője lett. Az itt folyó munka egyedülálló volt. Számos szívsebészeti, érsebészeti beavatkozást itt végeztek először az országban és a hatvanas évek közepétől egyedülálló teljesítményt nyújtott a pacemaker terápia bevezetésében és elterjesztésében. Mindemellett a klinikán uralkodó kollegiális, családias hangulatnak hamarosan híre kelt az országban. 

Gottsegen György vezetésével 1957-ben az István Kórházban létrejött a Kardiológiai Intézet és ennek keretében szívsebészeti osztályt alakítottak ki Temesvári Antal vezetésével. A forradalom után az '50-es évek végén három központban ­ kettő Budapesten és egy Szegeden ­ folyt klinikai szívsebészeti tevékenység. Kialakítva és elsajátítva a szívsebészethez feltétlenül szükséges invazív diagnosztikát (szívkatéterezés, angiographia), valamint a műtét utáni kezelést, az ú.n. intenzív terápiát. Eleinte mindent a sebészek végezték, de hamarosan megindult a szakosodás az említett tevékenységek irányában is.

Az első magyarországi nyitott szívműtétet megelőző történethez tartozik, hogy Gömöry András és kollégája Szabó Zoltán 1958-ban Brünnbe ment tanulmányi útra, hogy Navratil professzor klinikáján az Amerikából kapott szívmotort tanulmányozzák. A kint látottak és Gömöry András, valamint Gerber Antal mérnök elképzelései alapján kezdődött meg aztán a szívmotor hazai tervezése és előállítása. Akkoriban úgy teltek napjaik, hogy délelőtt műtöttek, délután pedig kutyákon gyakorolták be a nyitott szívműtétekhez szükséges mozdulatokat. Az addig is művelt zárt szívsebészeti műtétek mellett nagy ugrásnak számított, hogy 1960-ban a Gömöry dr. által szerkesztett szív-tüdő motorral extracorporalis keringés segítségével a Városmajorban elvégezték az első sikeres nyitott szívműtétet. Ez idő tájt Gömöry dr. speciális érvarrati technikát vezetett be állatműtétekben. A professzor igen alapos elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezett. Ezt bizonyítja, hogy a városmajori klinikán az első 16 nyitott szívműtétet az általa készített szívmotorral végezték, amelyet később a Clevelandban élő, Amerikába kivándorolt magyar − Köteles Béla – gyárában gyártott PEMCO motor váltott fel.
1961-ben dr. Gömöry András részt vett és segítséget nyújtott Halléban, majd Rostockban a kelet-németországi első nyitott szívműtétek beindításában. Kitűnő manualitású, a tudományos munkát aktívan művelő sebész volt. Kutatómunkájában többek között a nyitott szívműtétek veseszövődményeivel foglalkozott. "Hazai szív-tüdő készülék előállítása. Műtét utáni folyadékterápia kimunkálása 200 műtét kapcsán" című disszertációja révén az orvostudomány kandidátusa lett.

1970-ben Gömöry dr. az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet mellkas-sebészeti osztályára került. Ekkor másféléves tanulmányúton volt a Senning professzor által vezetett Zürichi Egyetemi Sebészeti Klinikán és aktívan bekapcsolódott a szív- és érsebészeti tevékenységbe. 1972-ben a Debreceni Egyetem Tüdőklinikájának sebészeti osztályára nevezték ki, majd átszervezés után az új, háromprofilú II. sz. Sebészeti Klinikán a szívsebészet kialakításával és irányításával bízták meg. 1972-től 1983-ig irányította a szakmai tevékenységet a klinikán. A modern szívsebészetnek Debrecenben való meghonosodásában elévülhetetlen érdemeket szerzett, kialakítva egy olyan jól képzett munkacsoport magját, amely biztos alapot nyújtott a 80-as évek nagyarányú fejlődéséhez. Öt év alatt (1973-77) 48 nyitott, 34 zárt szívműtét és 131 pacemaker beültetés történt, az első húsz év során pedig 310 nyitott, 220 zárt szívműtét, 612 pacemaker-beültetés, összesen mintegy 1200 beavatkozás valósult meg az intézetben. Dr. Gömörynek 1972-től a DOTE II. sz. Sebészeti Klinikáján munkatársaival közel 100 közleménye jelent meg. 

Itt kell megemlíteni, hogy Gömöry professzor 1973-ban végezte az országban a harmadik koszorúér-áthidalást vénával, és elkezdte a műbillentyű-beültetéseket is. Kifejlesztette a keringési paraméterek non-invazív meghatározására alkalmas impedancia kardiográfia nevű mérőműszert (1980), majd elkészítette a számítógéppel összekapcsolt automatikus kiértékelésű továbbfejlesztett változatát (1988), amellyel nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a szívkeringési paraméterek meghatározása terén. Akadémiai doktori téziseit is ebből a témából írta és védte meg. Úttörő szerepet játszott Debrecenben a ritmusszabályozók (pacemaker) beültetése terén, és ezt mindennapos gyakorlattá tette. Széleskörű tevékenysége elismeréseként a klinika pacemaker műtője a Gömöry nevet viseli.

Dr. Gömöry András 43 éves orvosi és 35 éves szívsebészeti tevékenység végén, 1992-ben vonult nyugdíjba. Elnyerte a DOTE Pro Universitate emlékérmet (1992), az Akadémiai Díjat (1993). és a Magyar Szívsebészeti Társaság Kudász József emlékérmet (1998).

A Debreceni Orvostudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a magyar szívsebészet második generációjának doyenje, Gömöry dr. hosszú és súlyos betegség után 2002. december 28-án hunyt el.
 

Forrás: kardiologia.unideb.hu

doki.net

aok.pte.hu

http://mapet.gportal.hu/

Borítókép: hazipatika.com