Feketevár, Királyfák, Babaház: érdekességek Babótról
Napjainkban talán nehéz elképzelni, de írásos források úgy említik, hogy István király alatt Kapu vára, az ország nyugati kapuja Babót...
4 hónapja
Rábaköz - cikkek
Jobba tölgy és Bartók: érdekességek Jobaházáról
A Rábaköz egy-egy településén járva, ha utánanézünk a helység történetének, látnivalóinak, meglepően sok érdekesség és izgalmas történet...
7 hónapja
Örökségek és hagyományőrzés a Rábaköz szívében, Szanyban
A 2000 lelkes Szany Csornától 20 kilométerre délre, a Rába folyó közelében helyezkedik el. Természeti környezete, épített öröksége...
8 hónapja
A Vöröskép és más élő legendák faluja: Vitnyéd
Szeptember közepén szomorú látványban fogadta a 85 -ös főút vitnyédi erdő melletti szakaszán közlekedőket: a 15-re virradó hajnalon...
egy éve
Szil, az egyetlen magyar zárdamúzeum otthona
A rábaközi Szil településről szólva az első különlegesség, ami feltűnik, hogy bár első ránézésre magas hangrendű tulajdonnévről van...
egy éve
Érdekességek a Rábáról és egykori vízimalmairól
A Rába folyó régiónk sok szempontból meghatározó élővize, a körülötte fekvő területek gazdasági ütőere, a Rábaköz kistérség földrajzi...
egy éve
A Barthodeiszky-kastély: egy letűnt kor szép emléke Beled főutcáján
A Rábaköz délnyugati részén, a Kis-Rába mentén elnyúló 2500 lelkes Beled város jellegzetes szép épülete, jelképe a Barthodeiszky család...
egy éve
A Rábaköz „evangélikus katedrálisa”
Vadosfa egy ma alig több mint száz lakossal rendelkező, Kapuvártól 15 kilométerre délre fekvő rábaközi település különleges helyet...
2 éve
A Rába-parti Vág és híres szülötte: a vitéz és krónikás Wathay Ferenc
A történelmi Sopron vármegye határai messzire nyúltak, egészen le a Rába folyóig. A Rábaköz termékeny déli peremén fekszik egy barátságos 600 lakosú község, Vág, mely egykor szintén Sopron vármegyéhez tartozott. Volt ennek a településnek egy neves fia, akinek köszönhetően Vág Magyarország történelmébe és irodalomtörténetébe is beírta a nevét: Wathay Ferenc végvári vitéz. Ő nem más, mint az 1602-ben rövid időre visszafoglalt Székesfehérvár alkapitánya, aki később a hírhedt konstantinápolyi börtön, a Fekete-torony foglyaként írta meg irodalmi és nyelvtörténeti szempontból is jelentős művét, a Wathay-kódexet. A 28 vallásos és szerelmi tárgyú éneket is magába foglaló kalandos önéletrajza jelentős kordokumentum, melyet saját kezű színes illusztrációkkal díszített.
2 éve
Széchényi-kastély az egyik legkisebb Rába-menti településen
Rábasebes a Rábaköz egyik legkisebb települése. És a legszerethetőbb, teszik hozzá gyorsan a helyiek, akik egyre kevesebben vannak, számuk alig éri el a hetvenet. A falu a Rába bal partján helyezkedik el és határát, melynek „róna és elég termékeny erdeje tölgy, vadkörte és alma, s szilfákból áll”, 1780-tól a soproni káptalan birtokolta. Talán épp a zsákfalu csendje, békéje, a környék kedvező természeti adottságai, a Rába árterének zöldje fogta meg sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Jenőt is, aki 1901-ben vásárolta meg a soproniaktól a rábasebesi birtokot és 3 esztendővel később már el is készült vadregényes, angolparkkal körülvett látványos vadászkastélyával.
2 éve
Mosolygó Madonna és csuhépapucs: egy hansági kistelepülés kincsei
A Hanság déli peremén fekvő 900 fős Osli község a legrégebbi magyarországi zarándokhelyek egyike. Első kis templomát még Kanizsai János esztergomi érsekprímás, Kapuvár ura építtette 1390-ben Szűz Mária tiszteletére. A kápolnában őriztek egy Mária-képet, amely előtt a hagyomány szerint már abban az időben is sok csodás gyógyulás történt. A 17. század vége óta pedig Esterházy Pál nádornak köszönhetően egész különleges kinccsel büszkélkedhet az azóta kibővített templom: a Mosolygó Szűzanya kegyszoborral, akit „Rábaköz védasszonyának” is szoktak nevezni. Osli más érdekességekkel is kitűnik: napjainkban reneszánszát éli a csuhéfonás, a falu különleges terméke pedig a csuhépapucs.
2 éve
Rábaközi finomságok, ahogy talán még nem hallottál róluk
A Rábaköz vidéke számos természeti és építészeti értéke, néphagyományai mellett jó néhány ételkülönlegességgel is büszkélkedhet. Vannak közöttük jól ismertek, mint a rábaközi perec vagy a kapuvári böllérmáj. De olyan is akad, amelyről talán még kevesebben hallottak: például a gyórói gombóc vagy a három-négy generációval korábban még általánosan fogyasztott hansági csíkos káposzta. Elkészítésükhöz vagy fogyasztásukhoz érdekes szokások, hagyományok, esetenként még nyelvünkben megőrzött régi szólások is kapcsolódnak, melyekkel érdemes alaposabban megismerkedni.
2 éve
Kapu várának fordulatos története
A Kisalföld két kistája, a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekszik Kapuvár városa. Neve az egykori nyugati gyepűrendszer megerősített átjárójára, azaz kapujára utal. Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1162-ből származik, formája alapján jellegzetes Árpád-kori fa-földszerkezetű ispánsági vár lehetett. Sokáig egyszerűen csak Kapunak hívták. A Kapuvár elnevezés a 17. századtól kezdett terjedni, általánossá száz évvel később vált. Erődítménye az idők folyamán számos főúr tulajdonában fordult meg, kiállt jónéhány ostromot, tűzvészt és egyéb pusztítást, míg aztán az Esterházyak a 18. század derekán várkastéllyá alakították. Mai formája leginkább ennek az átalakításnak az emlékét őrzi. A város szívében elhelyezkedő épület otthont ad többek a Rábaközi Múzeumnak, a Polgármesteri Hivatalnak; a körülötte az egykori várárok helyén elterülő hangulatos park árnyat adó famatuzsálemeivel pedig a kapuváriak kedvelt zöldterülete és számos szabadtéri rendezvény otthona.
2 éve
Neves búcsújáróhely a Rábaközben: a szanyi Szent Anna-kápolna
A szanyi Szent Anna-kápolna több mint 260 éve a Rábaköz híres zarándokhelye, egyik lelki központja, ahová nemcsak a környékről, hanem távolabbi vidékekről is jönnek búcsújárók. A szanyi hívek 1753-ban építették csodás természeti környezetben. Szent Anna a keresztény hagyományok szerint Szűz Mária édesanyja, így Jézus nagyanyja volt. Nevének jelentése: kegyelemmel áldott. Védőszentje az édesanyáknak, a várandósoknak, a házaspároknak, a nagyszülőknek és a bányászoknak, ünnepnapja július 26.
2 éve
A Rábaköz gyöngyszeme, a höveji csipke
Kapuvár közelében található egy alig 300 fős település, Hövej. A kis falu olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében: ez nem más, mint a höveji csipke. A faluban élő, ügyes kezű asszonyok generációi másfél évszázad alatt dolgozták ki és hagyományozták anyáról leányra azt a hímzéstechnikát, amelynek eredményeként létrejött a ma ismert, rendkívül változatos forma- és mintavilágot alkalmazó csipke. A teljes egészében kézzel készített fehér lyukhímzést, a „pókhálózást” rendkívüli változatossága teszi egyedülállóvá. Nincs két egyforma munka. A höveji csipke így méltán lett első megyerikumunk és került be a Magyar Értéktárba is.
2 éve
Árpád-kori gyöngyszemek a Rába mentén: Árpás és Rábaszentmiklós templomai
A kulturális és természeti örökséget egyaránt kedvelők számára rejtett kincseket tartogat a Rábaköz délkeleti vidéke. A Rába és Marcal folyók által közrefogott földsávban, a Rábára néző nyers téglahomlokzattal épült fel a 13. században a Szent Jakab premontrei prépostsági templom, amely ma Árpás település plébániatemploma. Külső jegyeit napjainkig változatlan formában megőrizte, s belseje is rejt érdekességet. A szomszéd településen, a valójában a Marcal partján fekvő Rábaszentmiklóson pedig egy szintén Árpád-korból fennmaradt, háromkaréjos körtemplom várja az értő szemű, ritka építészeti kincset becsülő kirándulókat. A két folyó közvetlen közelsége a természeti élményt is biztosítja.
3 éve