A ma a kapuvári járásban fekvő település területe az újkőkorból, a római és az avar korból származó régészeti leletek gazdag lelőhelye. Árpád-kori templomnak vagy temetőnek nincs nyoma másutt a környék falvaiban, Kapu várából még a 17. század végén is Babótra jártak misére és temetkezni. 1217-ből ismert a falu első írásos említése Bobeth néven, eszerint II. András a községet a „Sopron kapujánál” teljesített szolgálatukért a johannitáknak ajándékozta. 1270-ben V. István király a Sopron vármegyei íjászokat és lövészeket szabadította fel Babóton, hogy birtokaik használata fejében az ország szélein őrszolgálatot teljesítsenek; 1274-ben pedig a cseh II. Ottokár elleni harcra készülve itt időzött Kun László. Királyi várbirtok volt Ordóddal együtt: földművelő település, határa felnyúlt a Hanság kimeríthetetlen ingoványaiba és a hozzácsatolt Hidász révén némi halászfalu jellege is volt. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond német-római császár, magyar király a Kanizsaiaknak adományozta. Tőlük 1536-ban házasság útján a Nádasdyak birtokába jutott. Ordód a 16. század folyamán katonatelepként működött: lakói darabontok voltak és Kapuvárott a vár őrizetét látták el, Babóton viszont a puskapor készítéséhez szükséges salétromot állították elő. 1594-ben mindhármat elpusztította a török, Hidász nem is lett többé különálló falu, csak lakott major; Babótra 1608-ban kezdtek visszatelepedni régi lakói.

1610-ben evangélikus papja volt a falunak. 1667-ben a rekatolizált Nádasdy Ferenc Szent Mihály tiszteletére új templomot építtetett a 350 lakosú községben. Tőle viszont 1671-ben a kincstár elkobozta birtokait a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt és adta 1681-ben Babótot is az Esterházyak kezére. A 18–19. század hozta meg a kiváló talajjal, jómódú telkesgazdákkal bíró falunak a virágkort. Kiterjedt juhtenyésztéssel és dohánytermesztéssel is foglalkoztak. A fejlődést visszavetette, hogy 1830–31-ben pusztító kolerajárvány szedte áldozatait, majd 1847-ben tűzvész emésztette el Babót számos épületét, köztük templomát is. Az újjáépítés 1854-ig tartott, ekkor nyerte el a település mai arculatát.

A Szent Mihályról elnevezett templom is ebben az esztendőben készült el mai háromhajós formájában. A község közepén lévő téren emelkedik jellegzetes tornya a magasba. Az egyházközség még a középkorban létesült. A 16. század végén a Nádasdy földesuraknak is betudhatóan a reformáció gyorsan terjedt a faluban, 1610-ben már evangélikus papja volt Babótnak. A török háborúk a lakóházakkal együtt az imaházat is elpusztították, az 1651. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint csupán a puszta falai maradtak meg. Nádasdy Ferenc rekatolizálásával a községben is megindult az ellenreformáció. 1667-ben Nádasdy Szent Mihály tiszteletére új templomot építtetett, amely aztán 1847-ben a falu nagy részével együtt leégett. Mai háromhajós alakját 1854-ben kapta. 1911-ben Vogl József soproni építész tervei alapján átalakították: az eredetileg barokk templom az átépítések során romantikus formát kapott. Jellegzetes kecses tornya is ebből az időből való. Berendezése, belső díszítése figyelemre méltó: a főoltár 1911-ben készült az épülethez jól illeszkedő romantikus stílusban, alkotója ismeretlen. Az oltáron balról Szent István király, középen a névadó Szent Mihály arkangyal, jobbról pedig Szent László király nagyméretű szobra áll.

A templom freskóinak festését 1937-ben kezdte meg Schulzbach (Borsa) Antal győri festőművész. A szentélyben balról a tékozló fiú, jobbról a kafarnaumi százados ábrázolása, fent a diadalíven az emmauszi jelenet festménye látható. Jobbról a leckeoldalon a magyar szentek: Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Gellért, Szent Erzsébet és Szent Margit; balra az evangéliumi oldalon bibliai vonatkozású képek: a magvető, a kánai menyegző, a csodálatos kenyérszaporítás ábrázolásai sorakoznak. A szentély mennyezetére Samodai József mosonszentmiklósi festőművész 1961-ben festette a Szent Család képét. A hajó jobb oldali végében Máriát ábrázoló mészkő szoborral találkozhatunk, Lapicz Antal szobrász 19. századi alkotása. A baloldali mellékhajó falát értékes olajfestmény díszíti, témája: a sátánt legyőző Szent Mihály. A 17. századi kép készítője ismeretlen. Ugyancsak a baloldali mellékhajóban az oltár fölött Mária fűzfából faragott szobra áll. Az 1911-ben készült szobor alkotója sem ismert. A templom legutóbbi restaurálása 1987-ban történt. Előtte a tér közepén a Szeplőtelen fogantatás szobra emelkedik, tőle balra az 1889-ből származó Piéta, jobbra pedig a feszület alatt Mária és Magdolna szobra áll.

Az Ordód utcában és a Béke téren álló három kocsányos tölgy igazi különlegesség a természetet szeretők számára. A helyeik által Királyfákként tisztelt hatalmas, több mint 300 éves óriások koronavetülete kb. 450 m2, törzsük kerülete 350-430 cm és helyi védettséget élveznek.

Eredetüket illetően kétféle elmélet is ismert. Balsay László erdőmérnök, aki 1972-ben a fák védelem alá helyezését javasolta, indoklásként azt írta, hogy e példányok a Kis-Rába mellékvizei, a Lőkös-ér és a Tordosa-ér közötti egykori ártéri keményfás ligeterdők emlékének 2-300 esztendős őrzői. Az őshonos, tájjellemző maradványfák megóvása érdekében még a mellettük elvezető út nyomvonalát is úgy alakították a helyiek, hogy a tölgyeket ne veszélyeztessék. A másik elmélet szerint tölgyeket 1896-ban a milleniumi emlékév tiszteletére ültették.

Babót újkeletű különleges látványossága a Babaház, amely a könyvtár épületében kapott helyet. A babákat Pap Istvánné Angéla kezdte gyűjteni eredetileg otthonában, saját örömére. Varrónő lévén a játékbabákra apró, meseszép ruhácskákat készített. A höveji motívumokat is megjelenítette egyik-másik alkotásában és előszeretettel idézte a pici ruhadarabokkal a kapuvári és a gartai népviseletet is. Ezt látva ismerősei is örömmel hoztak neki gyerekektől kinőtt, a családban feleslegessé vált babákat – Angéla pedig gondosan rendbe hozta őket és új ruháról is gondoskodott számukra.

A helyi önkormányzat 2017-ben biztosított helyet a látványos és egyre bővülő gyűjtemény számára, amelyet igény esetén maga a gyűjtő, Angéla mutatott be nagy szeretettel az érdeklődő látogatóknak. 2023 óta a Babaház megálmodója sajnos az égi mezőkről gyönyörködhet gyűjteményében - a babótiak méltón őrzik emlékét és a kiállítás továbbra nyitva áll az érdeklődők előtt.

Források:

hu.wikipedia.org

http://users.atw.hu/babotiplebania/

evfaja.hu

digitalisrabakoz.hu

Borítókép forrása: digitalisrabakoz.hu