Szilsárkány: a rábaközi település, mely neves emberek sokaságát adta hazánknak
Szilsárkány, az alig 700 lelkes község a Rábaköz szívében fekszik, Csornától délre 10 km-re. Első érdekessége talán a neve, melynek...
17 napja
Rábaköz - cikkek
Bohócjárás, górékata, tuskóhúzás: télkergető hagyományok a Rábaközben
A farsang mozgó ünnep, vízkereszttől (január 6.) a húsvéti böjtig tart. Csúcspontja az utolsó három nap, amelyet a magyar nyelvben...
egy hónapja
Feketevár, Királyfák, Babaház: érdekességek Babótról
Napjainkban talán nehéz elképzelni, de írásos források úgy említik, hogy István király alatt Kapu vára, az ország nyugati kapuja Babót...
8 hónapja
Jobba tölgy és Bartók: érdekességek Jobaházáról
A Rábaköz egy-egy településén járva, ha utánanézünk a helység történetének, látnivalóinak, meglepően sok érdekesség és izgalmas történet...
egy éve
Örökségek és hagyományőrzés a Rábaköz szívében, Szanyban
A 2000 lelkes Szany Csornától 20 kilométerre délre, a Rába folyó közelében helyezkedik el. Természeti környezete, épített öröksége...
egy éve
A Vöröskép és más élő legendák faluja: Vitnyéd
Szeptember közepén szomorú látványban fogadta a 85 -ös főút vitnyédi erdő melletti szakaszán közlekedőket: a 15-re virradó hajnalon...
2 éve
Szil, az egyetlen magyar zárdamúzeum otthona
A rábaközi Szil településről szólva az első különlegesség, ami feltűnik, hogy bár első ránézésre magas hangrendű tulajdonnévről van...
2 éve
Érdekességek a Rábáról és egykori vízimalmairól
A Rába folyó régiónk sok szempontból meghatározó élővize, a körülötte fekvő területek gazdasági ütőere, a Rábaköz kistérség földrajzi...
2 éve
A Rábaköz „evangélikus katedrálisa”
Vadosfa egy ma alig több mint száz lakossal rendelkező, Kapuvártól 15 kilométerre délre fekvő rábaközi település különleges helyet tölt be a nyugat-magyarországi evangélikus egyház történetében. 1912-ben avatott neogótikus templomát a Rábaköz evangélikus katedrálisaként is emlegetik, tornya messze vidéken a legmagasabb. Érdekessége, hogy a településen áthaladó négy út találkozásában kialakult, nyújtott háromszög alakú téren az evangélikus templom tőszomszédságában egy szintén impozáns méretekkel büszkélkedő római katolikus templom is emelkedik. Vajon hogyan épülhetett egy ilyen kicsiny, zárt településen két ekkora imaház? Annak külön története van.
2 éve
Lidérces kastély egy rábaközi falu közepén: Egyed és főurainak különös története
Az alig félezer lakosú Egyed település a Rábaköz szívében, Csornától 15 kilométerre délkeletre található. Központjában szép zöld park vonja magára az arra utazó figyelmét. Közelebb érkezve a fák mögül kísérteties hangulatú kúria homlokzata villan elő. Alkonyat idején a lenyugvó nap meleg fénye még előcsalja hajdani szépségét, melyet sajnos már jócskán megrágott az idő vasfoga. Az egykori barokk Festetics-Batthyány-kastély mai romantikus külsejét akkor kapta, amikor a 19. század végén a gazdag budapesti szeszgyáros család sarja, Stern Artúr vásárolta meg. Versenylótenyészete, hajtóvadászatai még Angliába is elvitték Egyed hírét.
2 éve
A Rába-parti Vág és híres szülötte: a vitéz és krónikás Wathay Ferenc
A történelmi Sopron vármegye határai messzire nyúltak, egészen le a Rába folyóig. A Rábaköz termékeny déli peremén fekszik egy barátságos 600 lakosú község, Vág, mely egykor szintén Sopron vármegyéhez tartozott. Volt ennek a településnek egy neves fia, akinek köszönhetően Vág Magyarország történelmébe és irodalomtörténetébe is beírta a nevét: Wathay Ferenc végvári vitéz. Ő nem más, mint az 1602-ben rövid időre visszafoglalt Székesfehérvár alkapitánya, aki később a hírhedt konstantinápolyi börtön, a Fekete-torony foglyaként írta meg irodalmi és nyelvtörténeti szempontból is jelentős művét, a Wathay-kódexet. A 28 vallásos és szerelmi tárgyú éneket is magába foglaló kalandos önéletrajza jelentős kordokumentum, melyet saját kezű színes illusztrációkkal díszített.
2 éve
Széchényi-kastély az egyik legkisebb Rába-menti településen
Rábasebes a Rábaköz egyik legkisebb települése. És a legszerethetőbb, teszik hozzá gyorsan a helyiek, akik egyre kevesebben vannak, számuk alig éri el a hetvenet. A falu a Rába bal partján helyezkedik el és határát, melynek „róna és elég termékeny erdeje tölgy, vadkörte és alma, s szilfákból áll”, 1780-tól a soproni káptalan birtokolta. Talán épp a zsákfalu csendje, békéje, a környék kedvező természeti adottságai, a Rába árterének zöldje fogta meg sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Jenőt is, aki 1901-ben vásárolta meg a soproniaktól a rábasebesi birtokot és 3 esztendővel később már el is készült vadregényes, angolparkkal körülvett látványos vadászkastélyával.
2 éve
Mosolygó Madonna és csuhépapucs: egy hansági kistelepülés kincsei
A Hanság déli peremén fekvő 900 fős Osli község a legrégebbi magyarországi zarándokhelyek egyike. Első kis templomát még Kanizsai János esztergomi érsekprímás, Kapuvár ura építtette 1390-ben Szűz Mária tiszteletére. A kápolnában őriztek egy Mária-képet, amely előtt a hagyomány szerint már abban az időben is sok csodás gyógyulás történt. A 17. század vége óta pedig Esterházy Pál nádornak köszönhetően egész különleges kinccsel büszkélkedhet az azóta kibővített templom: a Mosolygó Szűzanya kegyszoborral, akit „Rábaköz védasszonyának” is szoktak nevezni. Osli más érdekességekkel is kitűnik: napjainkban reneszánszát éli a csuhéfonás, a falu különleges terméke pedig a csuhépapucs.
3 éve
Rábaközi finomságok, ahogy talán még nem hallottál róluk
A Rábaköz vidéke számos természeti és építészeti értéke, néphagyományai mellett jó néhány ételkülönlegességgel is büszkélkedhet. Vannak közöttük jól ismertek, mint a rábaközi perec vagy a kapuvári böllérmáj. De olyan is akad, amelyről talán még kevesebben hallottak: például a gyórói gombóc vagy a három-négy generációval korábban még általánosan fogyasztott hansági csíkos káposzta. Elkészítésükhöz vagy fogyasztásukhoz érdekes szokások, hagyományok, esetenként még nyelvünkben megőrzött régi szólások is kapcsolódnak, melyekkel érdemes alaposabban megismerkedni.
3 éve
Kapu várának fordulatos története
A Kisalföld két kistája, a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekszik Kapuvár városa. Neve az egykori nyugati gyepűrendszer megerősített átjárójára, azaz kapujára utal. Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1162-ből származik, formája alapján jellegzetes Árpád-kori fa-földszerkezetű ispánsági vár lehetett. Sokáig egyszerűen csak Kapunak hívták. A Kapuvár elnevezés a 17. századtól kezdett terjedni, általánossá száz évvel később vált. Erődítménye az idők folyamán számos főúr tulajdonában fordult meg, kiállt jónéhány ostromot, tűzvészt és egyéb pusztítást, míg aztán az Esterházyak a 18. század derekán várkastéllyá alakították. Mai formája leginkább ennek az átalakításnak az emlékét őrzi. A város szívében elhelyezkedő épület otthont ad többek a Rábaközi Múzeumnak, a Polgármesteri Hivatalnak; a körülötte az egykori várárok helyén elterülő hangulatos park árnyat adó famatuzsálemeivel pedig a kapuváriak kedvelt zöldterülete és számos szabadtéri rendezvény otthona.
3 éve
Neves búcsújáróhely a Rábaközben: a szanyi Szent Anna-kápolna
A szanyi Szent Anna-kápolna több mint 260 éve a Rábaköz híres zarándokhelye, egyik lelki központja, ahová nemcsak a környékről, hanem távolabbi vidékekről is jönnek búcsújárók. A szanyi hívek 1753-ban építették csodás természeti környezetben. Szent Anna a keresztény hagyományok szerint Szűz Mária édesanyja, így Jézus nagyanyja volt. Nevének jelentése: kegyelemmel áldott. Védőszentje az édesanyáknak, a várandósoknak, a házaspároknak, a nagyszülőknek és a bányászoknak, ünnepnapja július 26.
3 éve
A Rábaköz gyöngyszeme, a höveji csipke
Kapuvár közelében található egy alig 300 fős település, Hövej. A kis falu olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében: ez nem más, mint a höveji csipke. A faluban élő, ügyes kezű asszonyok generációi másfél évszázad alatt dolgozták ki és hagyományozták anyáról leányra azt a hímzéstechnikát, amelynek eredményeként létrejött a ma ismert, rendkívül változatos forma- és mintavilágot alkalmazó csipke. A teljes egészében kézzel készített fehér lyukhímzést, a „pókhálózást” rendkívüli változatossága teszi egyedülállóvá. Nincs két egyforma munka. A höveji csipke így méltán lett első megyerikumunk és került be a Magyar Értéktárba is.
3 éve
Árpád-kori gyöngyszemek a Rába mentén: Árpás és Rábaszentmiklós templomai
A kulturális és természeti örökséget egyaránt kedvelők számára rejtett kincseket tartogat a Rábaköz délkeleti vidéke. A Rába és Marcal folyók által közrefogott földsávban, a Rábára néző nyers téglahomlokzattal épült fel a 13. században a Szent Jakab premontrei prépostsági templom, amely ma Árpás település plébániatemploma. Külső jegyeit napjainkig változatlan formában megőrizte, s belseje is rejt érdekességet. A szomszéd településen, a valójában a Marcal partján fekvő Rábaszentmiklóson pedig egy szintén Árpád-korból fennmaradt, háromkaréjos körtemplom várja az értő szemű, ritka építészeti kincset becsülő kirándulókat. A két folyó közvetlen közelsége a természeti élményt is biztosítja.
3 éve