A falu első okleveles említése 1345-ből ismert, „Sarkan” néven. Ekkor Kapuvárhoz tartozott. A középkor folyamán az Osl nemzetség, majd a Nádasdy család birtoka volt. Szent Márton templomát 1588-ban említette először oklevél. A törökök 1594-ben, Győr elfoglalásának évében feldúlták, 1633-ban az evangélikusok építették újjá. 1576-ban ugyanis, prédikátor térítése nyomán a falu lakói áttértek az evangélikus vallásra. 1681-ben, a vallási kérdésekben fontos döntéseket hozó soproni országgyűlés idején nem is élt katolikus pap a településen. 1717 körül katonák és kapuvári hajdúk foglalták vissza a katolikus templomot. A szilsárkányi evangélikus gyülekezet ekkor Vadosfához, mint artikuláris helyhez csatlakozott. II. József türelmi rendeletével pozitív változás állt be életükben: 1784. októberére felépült a falujukban új templomuk.

A katolikusok, miután visszakapták imaházukat, egy másik hajót hozzáépítve barokk külsőt adtak az építménynek. A 18. századi szószék hangvetőjét angyalok díszítik. Ez időben készültek a kórusszékek és a gazdag mintázatú padok is. A neogótikus főoltár oltárképe Krisztus mennybemenetelét ábrázolja. Szentélyének és hajójának mennyezetképét ifj. Dorfmeister Istvánnak tulajdonítják. A képet a falu szülötte, Závory Zoltán (1906–2000) restaurálta. Ő festette a templom egy másik, Krisztus az angyalok között című képét, továbbá a házasságkötő teremben is található alkotása. Závory festőművész, restaurátor, akinek az ország különböző részein és a szomszédos országokban több száz templom őrzi munkáját.

A település evangélikus temploma a türelmi rendeletet követően, 1784-ben épült klasszicista stílusban, keresztelőkútja is ebből ez évből származik. Tornyát 1858-ban emelték hozzá. A Krisztus az olajfák hegyén című neogótikus oltárképet Baditz Ottó festette.

Érdekes adalék a település vallás- és művelődéstörténetéhez, hogy a 20. század első felében, amikor még a község lakóinak száma is 1200 fővel csaknem duplája volt a mainak; élénk társadalmi élet lehetett a faluban. Akkoriban itt alakult meg az első Rábaközi Olvasókör. A falu életében jelentős szerepet játszottak az öntevékeny, önszerveződő egyesületek, társaságok: elsőként 1885-ben az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Volt időszak, amikor számuk elérte a 28-at. E jelentős szám elérésében az is közrejátszott, hogy az evangélikusok és a katolikusok is külön-külön alakítottak dalkört, legényegyletet; sőt külön kocsmába is jártak.

Szilsárkány 19-20. századi történetében kiemelt jelentőséggel bír a Baditz család. Emléküket őrzi az 1830-36 között épült Baditz-kúria. Építtetője a szentkirályszabadjai Baditz Imre, aki Sopron vármegye főépítésze volt. A család közeli, akkor tót-, ma sopronkeresztúri kúriájában látták meg a napvilágot 1849. áprilisában ikerfiai: Lajos és Ottó. A két testvér egy osztályba járt a Soproni Evangélikus, majd a Pápai Református Gimnáziumban. Ugyancsak mind a ketten elvégezték a Pozsonyi Jogakadémiát.

Lajos 1876-ban átépítette, megnagyobbította a szilsárkányi udvarházat, így kapta jelenlegi formáját. Dr. Baditz Lajos (1849-1932) ekkoriban királyi közjegyzőként működött Csornán, majd Kapuváron, később a Szombathelyi Királyi Közjegyzői Kamra elnöke lett. Soproni vonatkozása, hogy szervezőmunkája és jelentős adománya az 1920-as évek végén nagyban hozzájárult a Deák téri református templom megépüléséhez.

Ikertestvére, Ottó (1849-1936) a szülői ház elvárásainak megfelelően teljesítette a jogakadémiát, ám ezután művészi pályára kívánt lépni. Már Sopronban rajzórákat vett Steinacker Károly rajztanártól. Pápán, a református gimnáziumban iskolatársa, Eötvös Lajos – a későbbi író – biztatta a művészeti tanulmányokra. A Bécsi Művészeti Akadémia kétéves képzése után Münchenbe költözött, ahol csatlakozott a neves magyar festők – Munkácsy Mihály, Paál László, Benczúr Gyula – által létrehozott Magyar Egyesülethez, melynek később a vezetője is lett. Képeit a Münchenben élő külföldi, elsősorban amerikai gyűjtők vásárolták. Kapcsolata a magyar művészeti élettel sem szakadt meg: képeit rendszeresen kiállította a Műcsarnok kiállításain. Itt vette meg Ferenc József a Búcsú című képét. Ez lelkesítően hatott az udvarhoz igazodni akaró arisztokratákra, így Andrássy Manó gróf, Andrássy Gyula is rendelt tőle. 1896-ban a millenáris kiállításon az állam megvásárolta a Gyermek álma című festményét, melyet a két világháború között letétként a soproni múzeumban állítottak ki.

Munkásságában a 19. század végén jelennek meg a vallási tárgyú festmények a korábbi zsáner jellegű képek mellett. Ő festette a szilsárkányi és a szombathelyi evangélikus templomok oltárképeit. 1911-ben visszavonult a közeli Magyarkeresztúrra. Itt és Szilsárkány környékén sűrűn járt testvérével, Lajossal vadászni -, így jól megismerve a vidéket, a rábaközi táj és emberek vált

A szilsárkányi kúria 1951-ig családi tulajdonban volt, ekkor államosították.  1971-ben visszavásárolta Lajos unokája, Baditz Éva és jelenleg is, felújítva a család leszármazottai lakják. A kertben a házzal egyidős juharlevelű platán magasodik, mely természetvédelmi oltalom alatt áll.

Szilsárkányban a 19. század elején több kisebb kastély, kúria is épült – ezek közül a Baditz-kúrián kívül a Bozzay-kastély látható még napjainkban is. Építtetője Bozzay Miklós volt, 1830 körül klasszicista stílusban átalakították és emelettel bővítették. A tulajdonos halálát követően fia örökölte, majd miután a család birtoka 100 hold alá csökkent és elszegényedett, 1930-as években a Baditz család megvásárolta. A II. világháborút követően a kastély földszintjét államosították, és lakásokat alakítottak ki benne. Az emeleten a régi tulajdonos lakott továbbra is. Később a helyi Állami Gazdaság kezelésébe került, majd Tanácsházaként, végül termelőszövetkezeti raktárként is szolgált.

Szilsárkány neves szülöttei közül említést érdemel még Litschauer Lajos bányamérnök (1815-1885), a magyar bányászati szaknyelv egyik megteremtője, a selmecbányai akadémiai tanára; Kiss Ferenc erdőmérnök (1860–1952), aki a soproni evangélikus líceum, majd a Selmecbányai Erdészeti Akadémia elvégzése után az Alföld fásításának egyik kidolgozója volt. A „szegedi erdők atyjának” jó barátja volt Móra Ferenc író. Szilsárkány adta hazánknak Marosi Arnold ciszterci tanárt (1873–1939), aki a székesfehérvári múzeumot alapította. Itt született továbbá Magyarország eddigi legfiatalabb miniszterelnöke, Hegedüs András szociológus (1922–1999),  aki 1955–1956-ban töltötte be e kiemelkedő tisztséget.

Források:

szilsarkany.asp.lgov.hu

hu.wikipedia.org

kastelyok.com

i-digi.hu/szemelyek

Borítókép forrása: network.szilsarkany.hu