A Hanság a kora középkorban mocsaras, nehezen járható akadályt jelentett. Így a honfoglaló magyaroknak csak néhány átkelőhelyet kellett ellenőrzésük alatt tartani, hogy megakadályozzák az ellenség betörését. A régészeti kutatások szerint ezért létesült Kapu vára is. Magának a várnak a neve először III. István 1162-ben kelt oklevelében olvasható: az uralkodó egy Farkas nevű soproni várjobbágynak Kecölben, Vicán és Velemben réteket és malmokat adományozott, mivel "azt a várat, amelyet közönségesen Kapunak neveznek" a király hűségén megtartotta. Az erődítmény fegyveres védelmét a szabad jogállású várjobbágyok látták el, hadjárat esetén ők alkották a vármegyei sereget.

Egy 1387-es oklevélben Zsigmond király utasította a győri káptalant, hogy Kanizsai János fiait iktassa be Kapu várának és tartozékainak birtokába – egy száz évvel később készült összeírás szerint 27 helység tartozott hozzá. A Kanizsai család 1536-ban férfiágon kihalt. Az egyetlen leány, Kanizsai Orsolya kezével birtokuk Nádasdy Tamásé lett. Nádasdy a király utáni második legnagyobb méltóságot, a nádori hivatalt viselte, így országgyűléseket irányított vagy éppen hadjáratot vezetett a török ellen. Igyekezett várait jó karban tartani, védelmükre sok pénzt, energiát fordított. Kapu vára eddig jóformán csak őrhely szerepét töltötte be, ám 1541-ben elesett Buda, s a Bécs ellen készülő török csapatok betörtek a Rábaközbe. A támadások kivédésére megkezdődött a kastélyok és várak megerősítése. Nádasdy 1542-ben Sennyei Ferencet nevezte ki kapui várnaggyá, aki a következő esztendőben az árkokat újra ásatta és belül latorkerttel vétette körül. 1549-től a vár építésén olasz mesterek dolgoztak: 1552-ben Bernát mester, 1571-ben pedig Pietro Orsolino.

Így a 16. században élte Kapu a fénykorát: egy 1587-ben készült összeírás a vár lakóhelyiségein kívül (sütőház, öreg szoba, az úr szobája) számos gazdasági célú tárházat (sáfár ház, életes ház, ecetes ház, káposztás ház, torony alatt való pince) sorol fel, ami arra vall, hogy a vár nemcsak katonai, hanem gazdasági központ szerepét is betöltötte. Ide gyűjtötték és itt tárolták a várhoz tartozó falvak beszolgáltatott terményeit, a majorok gabonáját és a szentmiklósi szőlők borát. A körülötte kialakult katonatelep a század közepén már mezőváros volt, 37 család lakta.

1594-ben, Győr eleste után, a török ismét betört a Rábaközbe. Végigpusztította a falvakat, a kapuvári várat is elfoglalta és négy esztendeig megszállva tartotta. A Wesselényi-féle összeesküvésben részes Nádasdy Ferenc 1671-es lefejezése után a vár a többi Nádasdy-birtokkal együtt a kincstár kezelésébe került, majd 1681-ben Esterházy Pál nádor örökjogon megszerezte magának. 1683-ban a török ismét Bécs ellen támadt. Tatár segédcsapatok a Rábaközbe is benyomultak, a falvakat fölégették. Csak Kapuvár tartotta magát. Ebből az időből már többé-kevésbé pontos ábrázolások maradtak fenn a várról: a kétszintes, tornyos épületet téglafal vette körül, négy sarkán ó-olasz rendszerű bástyákkal. A felvonóhíddal ellátott kaput, amelyet ék alakú pajzs (ravelin) védett, cölöphídon lehetett megközelíteni. A 80-90 méter széles várárkot veszély esetén a Kis-Rábából árasztották el vízzel. A török kiűzését követően a Magyarországon berendezkedő császári hadvezetés a várak egy részének lerombolását határozta el, nehogy egy esetleges fölkelés támaszpontjául szolgáljanak. A lerontandó várakat hat csoportba sorolták: Kapuvár a hatodik kategóriába esett.

De a történelem még tartogatott egy fordulatot: 1703-ban kitört a Rákóczi-szabadságharc, a Rábaköz ismét hadszíntérré vált. 1705 decemberében, a dunántúli hadjárat során Bottyán János ostrommal bevette Kapuvárt. A falak lövetése után a Kis-Rába vizét más mederbe tereltette, majd a szárazon maradt árkot a Hanyban vágatott rőzsével betömette és az erődöt egyetlen rohammal elfoglalta. A trencséni csatavesztést követően a kurucok a Dunántúl föladására kényszerültek. Eszterházy Antal generális 1709 júliusában a várat kiüríttette, s hogy az a labancok kezén erősségül ne szolgáljon, védműveit leromboltatta.

Megmaradt részeit a 18. század közepén az Eszterházy-család kastéllyá alakította. E munkálatoknak különös tárgyi emléke került napvilágra az 1950-es évek végén történt helyreállítás során: az emeleti folyosó falában a munkások egy 40x40x30 cm-es üregre, abban cserépedényre: az építőáldozat szokásának nyomára bukkantak. A barokk kastély az egykori várhoz képest csekély alapterületű, egyszerű építmény volt. Földszinti dongaboltozatos helyiségeiben uradalmi hivatalok, emeletén főtisztviselői lakások kaptak helyet. A Fő tér felé nyíló kapu fölött - mint minden Eszterházy-váron és kastélyon - Szűz Mária szobra állt. Előtte a tiszttartó szolgája minden szombat este két lámpást gyújtott. Ennek a kastélynak volt rövid ideig lakója a legendás víziember, Hany Istók. A nádasban talált, és 1749-ben a kapuvári templomban megkeresztelt 8 év körüli fiú történetét a szájhagyomány gazdagon kiszínezte.

1843-ban a Major utca egyik házában tűz ütött ki. Csakhamar lángokban állt az egész város:
leégett a templom, a serfőzőház és a kastély tetőzete is. A tűzben megrongálódott épület helyén az uradalom szerény, klasszicista kúria építését tervezte. Végül csupán a károk kijavítására került sor. Így lényegében változatlan állapotában érte meg a kastély az 1864-es évet, amikor az uradalommal együtt bérbe vette és családjával beköltözött Berg Gusztáv báró. Jelentős átalakításokat végeztetett: a főhomlokzat déli végén elkészült a már meglevő északi mintájára a falsíkból öt méterre előugró oldalrizalit. Ugyanekkor készültek az udvari homlokzat filagóriával ékes fa verandái, lépcsőfeljárói. A felújítás során került mai helyére a kastély kazettás mennyezetű lépcsőháza is. Az egykori várudvart szegélyező magtárak és istállók a szomszédos major épületeivel még a korábbi gazdasági központ képét mutatták. Ez a kép egészült ki a Rábáig nyúló várkertben a kor divatjának megfelelően felépített üvegházzal, kerti pavilonnal, teniszpályával, fürdőházzal, a századforduló főúri lakhelyének tartozékaival.

Az így kialakult együttest az első veszteség akkor érte, amikor 1941-ben a sopron-győri országút újonnan épített szakasza az egykori vár területét keresztülszelte. A II. világháború hadi eseményeit a kastély és környezete különösebb károsodás nélkül vészelte át. 1945 után köztulajdonba került. Kezdetben ifjúsági házként hasznosították, az emeleti nagyteremben bálokat és egyéb rendezvényeket tartottak. Később családok is beköltöztek. Az épület állaga pedig egyre romlott, míg végül elhatározták lebontását, ami ellen a település elöljárósága sikerrel fellebbezett. 1957-60 között került sor a felújítására. Kapu vára így maradhatott a város szíve, szép parkokkal övezett központi épülete.

Források:

www.gymsmo.hu

kapuvar.hu

magyar-varak.hu

hu.wikipedia.org

Borítókép forrása: megyerikum.hu