Fertőfehéregyháza – a település, mely nevét egykori fehér falú templomáról kapta
Az 1880 lelkes Fertőfehéregyháza, német nevén Donnerskirchen a Lajta-hegység délkeleti lábánál, a Fertő tó nyugati partján fekszik,...
Az 1880 lelkes Fertőfehéregyháza, német nevén Donnerskirchen a Lajta-hegység délkeleti lábánál, a Fertő tó nyugati partján fekszik,...
Feketeváros (Purbach am Neusiedler See) a Fertő tó nyugati partján, a Lajta-hegység elsimuló lankáinál fekszik. A tótól mára elválasztja...
Ha manapság a soproniak és környékbeliek egy meleg nyári napon Récény (ma Ritzing, Burgenland) nevét hallják, jó eséllyel először az...
A közigazgatásilag Vitnyédhez tartozó, szép erdős-rétes környezetben fekvő Csermajort magas színvonalon működő tejipari szakiskolájának...
Kabold (Kobersdorf) egykori Sopron vármegyei vízivára, a Pauliberg vulkanikus eredetű bazaltoszlopainak árnyékában, a Fekete-patak...
A soproni határtól alig 10 kilométernyire nyugatra, a Vulka folyó partján fekszik egy 1200 lelkes kis település, amely ma a Zemendorf-Stöttera...
Felsőkismartonhegyen (Eisenstadt Oberberg) található a háromszög alakú Kálváriahegy tér. Itt emelkedik a mesterséges Kálvária-hegy,...
A magyar-osztrák határ mindkét oldalán, egymástól alig néhány kilométerre, de a trianoni döntés miatt elválasztva egy-egy kőfejtő található....
Lakompak hangulatos kastélya valószínűleg az Esterházy család kényelmes lakhelyeként épülhetett a zord lánzséri vár mellett. A reneszánsz stílusú épület a család egyik legrégebbi székhelye, fekvése idilli: egykor Sopron vármegye, napjainkban Burgenland középső részének a Soproni-hegység déli lejtőinél elterülő lapályos vidékén áll. A kastély az 1620-as lakompaki csata kapcsán írta be nevét a történelembe, az ezt követő években magyar nádori székhelyként különleges kisugárzással bírt.
Az 1921-ig Sopron vármegyéhez tartozó Loretto (Lorettom) temploma híres búcsújáróhely. A ma 480 lakosú település Kismartontól (Eisenstadt) 15 kilométerre északra, a Lajta-hegység előterében helyezkedik el. A kegytemplom és a régi szervita kolostor építésében komoly szerepet vállalt a Nádasdy és az Esterházy család több tagja, orgonáját pedig soproni mester készítette. A templom külső és belső díszítésében egyaránt fontos szerepet kapnak magyar szentek ábrázolásai.
A soproni Tűztoronyból vagy lőveri kilátóinkból nyugatra elpillantva jól látható az 1921 óta Burgenlandhoz tartozó Rozália-hegység jellegzetes vonulata. A Lajta folyóval együtt ezer éven át jelentette a természetes határvonalat Sopron vármegye és Alsó-Ausztria között. A dimbes-dombos, erdő borította hegylánc előterében egy dolomitsziklán Fraknó robusztos középkori vára uralkodik a vidék nyugalma felett. A vár ura, Esterházy Pál építtette a 17. század derekán azt a Rozáliának szentelt kápolnát, mely később a hegységnek is a névadója lett. Ám a hagyomány más izgalmas történetet is őriz e névadásról.
Kőszeg közelében, Léka (ma: Lockenhaus) főterén emelkedik a magasztosan egyszerű külsővel és gazdagon díszített belső térrel épített Szent Miklós búcsújáró- és plébániatemplom. Építtetője az egykor fényes gazdagsága miatt „Magyarország krőzusának” nevezett Nádasdy Ferenc gróf volt. A templom számos magyar vonatkozású emléket vonultat fel, így egyebek közt látható benne egy Buda visszafoglalásának ábrázolását is magában foglaló Mária-oltár. Különlegessége, hogy alatta található a történelmi Magyarország egyik legnagyobb, mindenki számára szabadon látogatható és rendkívül misztikus hangulatú családi kriptája. Itt nyugszik a Nádasdy család jónéhány kiemelkedő tagja, a templom mellett alapított kolostorban szolgáló szerzetesek földi maradványaival körülvéve.
A Kisalföld két kistája, a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekszik Kapuvár városa. Neve az egykori nyugati gyepűrendszer megerősített átjárójára, azaz kapujára utal. Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1162-ből származik, formája alapján jellegzetes Árpád-kori fa-földszerkezetű ispánsági vár lehetett. Sokáig egyszerűen csak Kapunak hívták. A Kapuvár elnevezés a 17. századtól kezdett terjedni, általánossá száz évvel később vált. Erődítménye az idők folyamán számos főúr tulajdonában fordult meg, kiállt jónéhány ostromot, tűzvészt és egyéb pusztítást, míg aztán az Esterházyak a 18. század derekán várkastéllyá alakították. Mai formája leginkább ennek az átalakításnak az emlékét őrzi. A város szívében elhelyezkedő épület otthont ad többek a Rábaközi Múzeumnak, a Polgármesteri Hivatalnak; a körülötte az egykori várárok helyén elterülő hangulatos park árnyat adó famatuzsálemeivel pedig a kapuváriak kedvelt zöldterülete és számos szabadtéri rendezvény otthona.
Jellegzetesen sötétkék vakolatú, gazdagon díszített homlokzatú épület áll a soproni Templom utca Fő téri torkolatánál. Sok évszázados falai között művészek és arisztokraták, sőt koronás fők fordultak meg. Az útikönyvek Esterházy-palotaként emlegetik és lassan hét évtizede ez az épület az otthona Sopron egyik legjelentősebb gyűjteményének, a Központi Bányászati Múzeumnak.
A Hátsókapun át a belvárosba sétálva, a 2-es számú épület, ismert nevén Caesar-ház oldalán sötét színű emléktáblát fedezhetünk fel. Nem sokkal nagyobb a mellette elhelyezkedő utcatáblánál, mégis nagy jelentőségű eseményre hívja fel a figyelmet: 1681-ben itt gyűlt össze az országgyűlés főrendi háza és itt választották meg Esterházy Pált Magyarország nádorává. De ki is volt ez a különös tehetségű főúr?
Egy trónörökös és szeretőjének öngyilkossága, különleges visszatérés 300 év után és egy viaszból készült Szűzanya szobor, amelyet több tulajdonsága is egyedivé tesz. Mindezek részei annak az évszázados történetnek, amely rendkívül fontos a bánfalvi pálos-karmelita épületegyüttes és ezzel együtt szinte az egész ország történelme szempontjából.
HERBSTGOLD, ESTÖRI, Varázsfuvola - Színes fesztivál, izgalmas vetélkedő, és egyedülálló tárlatok is várják a kultúra és történelem szerelmeseit az Esterházyaknál Kismartonban.
Furcsa események tartják izgalomban mostanában az osztrák közéletet, aminek magyar vonatkozásai is vannak. Két család, az Esterházy és az Ottrubay vitatkozik az ausztriai Esterházy uradalom feletti rendelkezési jogról. Ez az uradalom egykor Esterházy Pál herceg birtoka volt, aki 1956-ig Magyarországon élt.