A Kálvária-hegyet a lanzendorfi kálvária alapján Felix Nierinck ferences barát tervezte. Az alapkövet 1701-ben tették le, 1707-re tíz kápolna és tizennyolc oltár el is készült. Ezeket gróf Csáky Imre győri püspök szentelte fel. A folyosóval összekötött kápolnákban több mint 200, fából faragott életnagyságú szoborral jelenítik meg a stáció jeleneteit. A passióút érdekessége, hogy a kápolnákat összekötő folyosók részben a mesterséges domb belsejében, részben a szabadban vannak.

A kálváriához kegykápolna is épült: 1711-ben hozták át ide Nagyhöflányból azt a szép Mária-szobrot, amelyet még 1690-ben a svájci Einsiedeln kegyszobrának mintájára faragtak. A karján a gyermek Jézust tartó Madonnát az 1707-es kuruc gyújtogatások óta különösen tisztelték, ugyanis a csodával határos módon menekült meg a tűztől.

A katolikus zarándokhellyé vált kápolnához angyalszobrokkal övezett lépcső vezet. Homlokzatán megtalálható az Esterházy-címer és a kegyszobor kőből faragott mása, valamint Szent Mihály és Gábriel arkangyalok szobrai. A boltozott előcsarnokban elhelyezett emléktáblán az alapítás 1706-os és a felújítás 1911-es évszáma olvasható. A bevezető ajtónál álló kőszobrok Szent Lénárdot és Szent Donátot ábrázolják. Az ajtó szép vasrácsa 1744-ből származik.

A kápolna ovális alaprajzú, mindkét oldalán falfülkék bővítik. A főoltár egy barlangszerű fülke előtt emelkedik, a fülkében ott a keresztút első állomása: Krisztus az olajfák hegyén. Gazdagon aranyozott oltársátor alatt áll a kismartoni kegyszoborként ismertté vált Madonna. Kétoldalt a Pásztorok és a Királyok imádása látható.

Innen részben fedett, részben nyitott lépcsőkön, kanyargós folyosókon át egy mesterséges hegy belsejében, majd külső részein vezet a keresztút, melyet szoborfülkék, barlangszerűen kialakított helyiségek és kápolnák öveznek. A stációjelenetek realisztikusan megfestett, embernagyságú faszobrai néhol csaknem színpadi hatást keltenek. A stációk különböző korokból származnak, a keresztre feszítés jelenete már modern alkotás. A 17. stációig folyamatosan emelkedik a keresztút. Itt, a kőtömbökből emelt mesterséges domb legmagasabb pontján emelkedik a nyolcszögletes, kétszintes Szent Kereszt-kápolna, benne a megfeszített Krisztus alakja Szűz Mária, Szent János és két angyal társaságában. Felette egy felhőben az Atyaisten, az oldalsó fülkében a két lator a kereszten. A kápolna kör alakú teraszáról nyílik a legszebb kilátás a városra.

A kálváriához szorosan kapcsolódó Hegyi templom (Bergkirche) építése 1715-ben kezdődött el.  A Szűz Mária látogatása tiszteletére szentelendő zarándoktemplom tervei az alapító I. Esterházy Pál herceg közreműködésével készültek. Sajnos a bőkezű főúr az alapkőletételt sem érhette meg, mert 1713-ban pestisben meghalt. A világ egyik legnagyobbnak szánt imaházából így csak a presbitérium készült el, a többi rész építése nagy szünetekkel egészen 1803-ig folytatódott. A bejárati csarnok felett ott látható az alapító Esterházy herceg címere. Főoltárképe, mely a Vizitációt, vagy Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja, Dorffmeister István 1797-ben született festményének másolata. A kupola Krisztus mennybemenetelét ábrázoló freskóját a Köpp fivérek alkották, érdekessége, hogy széleit romantikus tájkép díszíti csoportábrázolással.

Az épület közismert neve Haydn-templom. A mester 1761-ben telepedett le Kismartonban és az itt töltött évtizedek alatt szoros kapcsolatot ápolt a Hegyi-templom zenészeivel, miséket írt számukra és bemutatásukban közreműködött az orgonán. Az 1776 óta működőképes hangszer a templom különleges értéke.

1820-ban temették itt újra az eredetileg Bécsben nyugvó zeneszerzőt, egykori sírköve a karzat alatt helyezkedik el – itt volt az ideiglenes sírja. Latin felirata három évszámot rejt magában: 1732 Joseph Haydn születésének, 1809 a halálának évfordulója; 1820 pedig, amikor testét Kismartonba hozták.

A mester végső nyugvóhelyét jelentő belsőséges hangulatú mauzóleum a díszes, fehér márványból faragott szarkofággal ma az épület bejáratától balra, az északi torony alatt található. 1932-ben építtette Esterházy V. Pál herceg Franz Kraus építésszel. Bejáratát látványos kovácsoltvas kapu zárja, szarkofágját négy angyal őrzi. A kripta falán lévő allegorikus szobrok a zeneszerző egyik fő művét, a Négy évszak című oratóriumot idézik.

Joseph Haydn több mint 40 évig volt az Esterházyak udvari muzsikusa, zenei igazgatója. Munkája során lehetősége nyílt a komponálásra, művei bemutatására értő, főúri közönség előtt. Élete utolsó éveit Bécsben töltötte, halála után itt is temették el. Földi maradványait az Esterházy család kívánságára szállították később Kismartonba. Amikor kihantolták hamvait, felfedezték, hogy hiányzik a koponyája. Egy bizarr történet került napvilágra: a bécsi temetést követően a művész koponyáját néhány bécsi tudós eltulajdonította titokban tanulmányozás céljaira. Az ún. Gall-féle koponyatan követői próbálták meg segítségével a zseniről alkotott elméletüket megerősíteni. Ha nincs az újra temetés, ez talán soha nem is derül ki. Így Haydn holttestét 1820-ban kegyeletből fakadó kényszerűségből egy kölcsönkoponyával temették újra Kismartonban.

Az eredeti aztán hosszú hányattatások után 1895-ben a Bécsi Zenebarátok Társaságának tulajdonába került, akik aztán még hosszú időn át nem mutatkoztak hajlandóak megválni tőle. Dr. Esterházy Pál mindent megtett azért, hogy megszerezze az eredeti koponyát, mely végül 1954 júniusában egyesíthettek újra a testtel egy ünnepélyes körmenet során. A szobrász Gustinus Ambrosi helyezhette a koponyát a szarkofágba, amelyet Oskar Thide kőfaragó művész készített fehér márványból. Ezzel véget ért Joseph Haydn koponyájának hátborzongató története. A sors különös fintora, hogy dr. Esterházy Pál herceg, aki olyan sokat tett ezért, nem lehetett ott a szertartáson. Ekkor épp 15 éves börtönbüntetését töltötte Magyarországon, miután Mindszenty bíborossal együtt koncepciós per áldozatává vált. A Hegyi-templom és benne Haydn végső nyughelye számos muzsikus és zenekedvelő ember úticélja a világ minden tájáról.

Források:

Panoráma Regionális Útikönyvek: Burgenland. Írta: Németh Adél. Budapest, 2003.

kirandulastippek.hu

eisenstadt-tourismus.at

funiq.hu

Borítókép forrása: burgenland.orf.at