A környező település eredeti Lók neve a magyar ló főnévből származik. Mai Lakompak elnevezése a német "Look am Bach" magyarításával jött létre, németül Lackenbachnak hívják. Első írásos említése 1222-ben "minor Louku" azaz Kislók néven történt: II. András adományozza oklevelében a Sopron vármegyében lévő Veperd és Kis Lók nevű földeket a Szák nembéli Botos fia Pósnak, ki a Szentföldről hazajövő király elé ment Görögországba s ott túszként fogságot szenvedett.

A 13. századtól a lánzséri váruradalomhoz tartozott. Várkastélyát 1548 és 1552 között egy korábbi vízivár helyén Erasmus Teuffel építtette. Teuffel fogságba esett a szerencsétlen palásti csatában, majd Konstantinápolyban lefejezték, így nem élvezhette szép új birtokát. Testvéreitől vette meg 1553-ban Oláh Miklós esztergomi érsek és a vízivár helyén építtette fel a részben ma is látható reneszánsz stílusú várkastélyt. A rideg, hadászati célokra kiválóan alkalmas lánzséri vár mellett kellett egy kényelmes lakhely is az egykori birtokosoknak. Később a Dersffy családé lett, majd, amikor Esterházy Miklós 1612-ben nőül vette özvegy Mágochy Ferencné Dersffy Orsolyát, a hölgy kezével együtt a lánzséri uradalom részeként Lakompakot is megszerezte.

A kastélyt ezután későreneszánsz stílusban átépíttették a kor divatjának megfelelően: négy sarokbástyával, a kapuja felett toronnyal, az udvarának földszintjén pilléres, az emeletén toszkán oszlopos árkádsorral. A kastély elővárának kapuja felett ma is feliratos és címeres kőlap hirdeti, hogy 1618-ban Esterházy Miklós és Dersffy Orsolya építtette az egész kastély átformálásával egyidejűleg. A belső reneszánsz stílusú udvar a két oldalán árkádos folyosóival a korszak egyik legszebb fennmaradt építészeti emléke a régi Magyarország területén.

1620 szeptember 14-én II. Ferdinánd figyelmeztette a Lakompakon tartózkodó Esterházyt, hogy vigyázzon, mert Bethlen csapatokat küld a birtokai ellen. Szeptember közepén Bethlen Győr és Komárom között 3000 főnyi sereget küldött át a Dunán, amelyek el is foglalták a Dunántúl északi felét. Győzelmes csapatai Sennyey Gáspárral, Sopron parancsnokával is egyesültek, hogy Esterházyn, Bethlen legnagyobb ellenfelén bosszút álljanak. Lakompak csak gyengén volt erődítve, ezért időnyerés céljából Esterházy a császár csapataira várva alkudozni kezdett. Sennyey már győzelmi híreket küldött Bethlenhez, aki Hainburgot ostromolta, ám szeptember 30-án a császári ellentámadást vezető Dampierre tábornok 700 lovassal, 400 kozákkal és 300 muskétással megérkezett Lakompak felmentésére és eredményesen megfutamították a fejedelem katonáit.

Bethlen serege itt szenvedte el első vereségét, sőt kapitányuk, Tarródy Mátyás is elesett. Az Esterházy család felemelkedésében döntő jelentőségű volt ez az esemény, ugyanis Esterházy Miklós a lakompaki csatában szerzett érdemeiért és a Habsburg-ház iránti hűségéért kapta zálogba Kismartont, később Fraknó várát és a grófi címet is. Tarródyt, a kuruc seregek vezérét a harc után Esterházy teljes hadi pompával ott helyeztette örök nyugalomba, ahol a védősáncban megbotlott lova maga alá temetette. Később pompás síremléket is állíttatott neki, amely jelenleg is látható a faluban, de már nem az eredeti helyén. A lakompaki csatában az Esterházyak oldalán a nyékiek (Sopronnyék / Neckenmarkt) is részt vettek, s a kurucok felett aratott győzelem emlékére 1622 óta minden évben Úrnap utáni vasárnapon zászlós felvonulást tartanak, ez az ún. „nyéki zászlólengetés”. Ezt a szép hagyományt 2018-ban az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségeként ismerte el.

A csatát követően Lakompak lett az Esterházy család birtokközpontja és miután 1625-ben Esterházy Miklóst nádorrá választották, innen irányította az ország ügyeit is. A kastélyt Esterházy újjáépítette, festményeit Albertus Örtelmayer készítette. A kor divatjának megfelelően az épület mellett parkot is alakíttatott ki. Ezt írta róla feleségének 1624-ben: "Itt a szép kertet, hogy nem láthatod, bizony bánom. De, ha Isten megtart bennünket ... valami bizonyos idő után lakóul jöjjünk ide, mert fölötte szép helynek látszik most ez énnékem." A reneszánsz kastélykert két részből állt, dísz- és zöldségeskertből (Hofgarten) illetve a dámszarvas-kifutóból (Tendlgarten). Tipikus reneszánsz elem a Hofgartenben található, vizesárokkal kerített Királydomb.

1670-71-ben Bécsből elűzött nagy számú zsidó érkezett a településre. Lakompak így egyike lett annak a hét várvidéki településnek, ahol önálló zsidó közigazgatás működött. A zsidó temetőben ma több mint 1700 sírkő található.

Esterházy Miklós halála után Lakompak Esterházy Istvánra szállt, aki a nádor egyetlen fia volt Dersffy Orsolyától. István lányát, Esterházy Orsolyát pápai engedéllyel nőül vehette Esterházy Pál, Miklós legidősebb életben lévő fia, aki már a második feleségétől született. Így a néhai nádor két feleségétől származó vagyon egy kézben egyesülhetett. Esterházy Pál tovább építette és díszítette a várkastélyt. Ebből a korszakból több ábrázolása is ismert: jól látható az épületek hármas tagoltsága, a belső és külső kastély és az erődített előudvar. A kastély 1722. évi inventáriumának tanúsága szerint a kastély egyik mennyezeti freskója azt a jelenetet ábrázolta, amikor Esterházy Pál herceg ünnepélyes módon átvette az Aranygyapjas rend jelvényeit.

Lánzsér várának 1772-es leégése után az uradalmi központot áthelyezték Lakompakra, ám a kastélyt 1787-ben szintén tűzvész pusztította. Az 1792-ben meginduló újjáépítés során bontották le a külső és belső kaputornyot, ekkor készült a külső épületek barokk homlokzata, eltűntek a külső erődítések és a vizesárkok. A legújabb osztrák kutatás szerint az átépítés valószínűleg Johann Henrici bécsi építész nevéhez köthető. 1806-ban az eredetileg egyemeletes U alakú kastély egy része tűzvész következtében elpusztult, a leégett szárnyat azóta sem építették vissza. Legkésőbb ekkor bontották le a régi, belső kastély még megmaradt részét, csak a ma is látható magtár maradt meg. Ekkor kapta meg a külső homlokzat is ma is látható formáját. 1809-ben Napóleon francia csapatait kellett Lakompakon elszállásolni. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.

A kastély főépületében jelenleg lakások, irodák vannak. A felújított gazdasági épületekben rendezték be a „Természet nyomában” elnevezésű interaktív természettudományi élménymúzeumot, a lakompaki csata emlékkiállítást és akár egy éjszakát is lehet tölteni a történelmi környezetben berendezett szállodában. A lakompaki kastélyt ma is az Esterházy Magánalapítvány működteti, a mögötte elterülő kert természetvédelmi terület.

Források:

varlexikon.hu

kiransulastippek.hu

hu.wikipedia.org

esterhazy.at

Borítókép forrása: de.m.wikipedia.org