A Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös patak festői völgyében fekvő, városias jellegű - napjainkban 2000 fős - nagyközség, Léka főterén állt már a középkorban egy ferences rendi kolostor és templom. Ezeket a közeli Kőszeg 1532-es ostromakor lerombolták a törökök. Helyén az Ágoston-rendi kolostort és templomot 1655-ben alapította Nádasdy Ferenc, akinek kiterjedt birtokaihoz Léka vára és a mellette kiépült település is hozzá tartozott. Ő volt az, aki a grófi család evangélikus tagjai után rekatolizált és több egyházi alapítás is fémjelzi nevét: ő építette például Mariazell híres kegytemplomának Szent István kápolnáját is. 1643-ban feleségül vette Esterházy Juliannát. Országbírói méltóságig emelkedett, majd 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvés résztvevőként fővesztésre és vagyonelkobzásra ítélték. 

A tér fölé magasodó templom 1656-63 között épült fel, Nádasdy Pietro Orsolini itáliai építészmestert bízta meg tervezésével. A kora barokk stílusú, görögkereszt alaprajzú épülethez széles lépcsősor vezet, egyetlen tornya 57,5 méter magas. A bejárat felett a Nádasdy-Esterházy kettős címer látható.
A templom berendezése rendkívül gazdag. 1656-ban készült a magas felépítményű, korinthoszi fejezetes oszlopokkal tagolt főoltár, amely teljesen kitölti a mélyített szentély keleti falát. Az oltárképet, amely a templom két védőszentjét, Szent Miklóst, Myra püspökét és Tolentinói Szent Miklóst ábrázolja, Kéry György kőszegi festő készítette 1675-ben.

Míg a december 6-án ünnepelt myra-i Szent Miklós alakja általánosan ismert a keresztény világban, Tolentinói Szent Miklósról jóval kevesebbet lehet hallani. Ő Szent Ágoston rendjének 1306-ban elhunyt szentje. Jámbor szülei sokáig hiába sóvárogtak gyermek után. Bánatukban Bari városába zarándokoltak, ahol Szent Miklós közbenjárásáért könyörögtek. Utána csakugyan gyermekük született, akit hálából Miklós névre kereszteltettek és Isten szolgálatára ajánlották. Szerzetes lett belőle. Különös szeretetet és részvétet érzett a tisztítóhelyen szenvedő lelkek iránt. Tisztelete nem vált egyetemessé, de a barokk időkben virágzott ott, ahol az ágoston rendieknek temploma volt. A jótékonyság szentje: alakja, kultusza, főleg a Szent Miklós kenyere emlékeztet nagy névrokona, Myrai Szent Miklós adakozó egyéniségére. Tolentinói Miklós legendája elmondja, hogy amikor betegen feküdt, Szűz Mária látogatta meg, és meghagyta neki, hogy egy asszonytól kenyeret kérjen és egyék belőle. Ettől meg is gyógyult. Ennek nyomán kenyérrel a kezében szokták ábrázolni. A betegeknek szánt Szent Miklós kenyerét pedig a névünnepén: szeptember 10-én szentelték és gyógyító erőt tulajdonítottak neki.

A főoltár korinthoszi oszlopai között Remete Szent Antal és Pál, a párkányon Szent István és Szent László magyar királyok szobra látható. Az oltárkép felett újra megjelenik a Nádasdy-Esterházy kettős címer. A szabadon álló szentségtartó őrzi a lékai Mária-kegyképet, címe: „Mária, a jó tanács anyja”. A szentély déli falán lévő, Szent Katalint és Sebestyént ábrázoló két 18. századi olajfestmény érdekessége, hogy az adományozók: Nádasdy Ferenc és felesége, Esterházy Julianna arcmását örökítette meg rajtuk a festő.
A hajó különlegesen díszes magyar vonatkozású darabja az északi keresztszárnyban lévő barokk Mária-oltár. Az oltárkép a koronás Máriát, mint Magyarország Nagyasszonyát (Regina Hungariae) ábrázolja koronázási palástban, karján a kisdeddel. Az oltárkép alján Buda 1686-os ostromának képe látható. A mögötte lévő teljes falat akantuszos és puttómotívumos stukkódíszítés tölti ki, felette a Nádasdy-címerrel.

A déli kereszthajó barokk oltárán lévő Keresztrefeszítés-csoport 18. századi. A keleti és a nyugati kápolnákban lévő mellékoltárok a 17. század második feléből származnak, az oltárképek későbbiek.
A pompás rokokó szószék a 18. század végén készült. A templom nyugati oldali bejárata felett található Burgenland legnagyobb 35 regiszteres és 2400 sípos Rieger-orgonája, mely 2003-ban épült, köszönhetően több bőkezű adakozónak, így például Esterhazy, született Ottrubay Melinda hercegnének.

A templom igazi különlegessége az alatta kialakított Nádasdy családi kripta. Azzal, hogy Nádasdy Ferenc Lékán kegyúri templomot építtetett, és a templom főhajója alatt családi sírboltot alapított, olyan egyedi emlékegyüttest teremtett, amely a Magyar Királyság területén ezt megelőzően nem létezett és közvetlenül utána sem talált követőkre egészen a 19. századig. Nevezetesen, hogy a felső templom – amelyből teljességgel kiszorultak a halotti kultusz tárgyi elemei – alaprajzát követő tágas kripta csak az ő családtagjainak méretes szakofágjait fogadta be. „Bizonyosabb tovább tartó lakó helye embernek az ő sírjánál nincs, ha az kevesebb ideig tartó házaira oly szorgos gondja vagyon, méltábban lehet ítélet napjáig tartó nyugodalmára” – írta Nádasdy Ferenc a lékai családi sírbolt és Ágoston-rendi templom és kolostor alapkőletételére szóló meghívójának szövegében 1656-ban.

Borús hangulatú csigalépcső vezet le az alacsony, háromszakaszos, keresztboltozattal fedett helyiségbe. A falakat 1772-ben hátborzongató festményekkel borították be, témájuk: a „Haláltánc". A kriptában a Nádasdyak, a velük rokon Draskovichok, Ágoston-rendi barátok pihennek. Középen van a templomalapító Nádasdy Ferenc és felesége, Esterházy Julianna vörös márvány síremléke, fehér márvány angyalszobrokkal, s a kettős címerrel. Vele szemben látható Nádasdy Tamás és felesége, Kanizsai Orsolya síremléke, amely 1562-ben készült reneszánsz munka. Egervári nyughelyükről hozatták ide a kripta elkészülte után 1669-ben. Nádasdy Tamás humanista gondolkodású, nagy műveltségű főúr volt, iskolákat, nyomdákat alapított, segítette a tehetséges fiatalok külföldi tanulmányait. Országbírói, majd 1554-ben nádori tisztig emelkedett. A szarkofágot főúr és feleségének térdeplő alakja, s a két család címere díszíti. Itt látható még az 1710-ben elhunyt Nádasdy III. Ferenc, Nádasdy Lipót (1758-ban halt meg), továbbá Nádasdy II. Lipót és feleségének (1813) neogótikus ónkoporsója. A falban lévő sírfülékben Ágoston-rendi szerzetesek nyugszanak.
A kripta oltárán egy 1644-ben hársfából faragott Madonna kegyszobor áll, „lékai Fekete Madonnának” is szokták nevezni és a környék fő védelmezőjének tartják. Nagy tisztelője volt Esterházy Pál herceg is, aki 1704-ben fényes zarándoklatot vezetett hozzá.

A templomhoz kapcsolódik az egykori Ágoston-rendi kolostor, amely 1655-68 között épült, kora barokk stílusban. 1820-ig volt a szerzetesrendé. Ebben az időszakban a környék kulturális központjaként működött. 1868-tól az Esterházyak nyári kastélyává vált az egyszerű, egyemeletes, árkádos udvarú épület.

Források:

bucsujaras.hu

pfarrelockenhaus.at

Panoráma Regionális Útikönyvek: Burgenland. Írta: Németh Adél. Budapest, 2003.

http://real.mtak.hu/19334/1/L%C3%89KA%2C%20M%C3%89.pdf

jelesnapok.oszk.hu

Borítókép forrása: bucsujaras.hu