
Bohócjárás, górékata, tuskóhúzás: télkergető hagyományok a Rábaközben
A farsang mozgó ünnep, vízkereszttől (január 6.) a húsvéti böjtig tart. Csúcspontja az utolsó három nap, amelyet a magyar nyelvben...
A farsang mozgó ünnep, vízkereszttől (január 6.) a húsvéti böjtig tart. Csúcspontja az utolsó három nap, amelyet a magyar nyelvben...
Ugyan a közhiedelemmel ellentétben nem ez a nyári napforduló, Szent Iván éjjelét mégis június 23-áról 24-ére virradóra ünnepeljük....
A húsvét utáni ötvenedik napon, idén május 19-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját. A pünkösdi...
A húsvét a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Ehhez az egyházi és családi...
Bár a farsang világi ünnep, és ősi hagyományai egészen az ókorig nyúlnak vissza, mégis keresztény egyházi ünnepekkel van szoros összefüggésben....
Őseink szilveszteri és újévi szokásainak, hagyományainak célja az volt, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot...
Évekkel ezelőtt a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó szokások nélkül. Mindezekből mára kedves emlékek maradtak....
November 11-e Szent Márton napja, melyhez különösen sok babonát, szokást köt a néphagyomány. Ráadásul a 40-napos adventi böjtöt megelőző...
Őszi évnegyedelő nap szeptember 29., Szent Mihály napja, s egyben a gazdasági év nevezetes őszi fordulója. Európa-szerte ismert pásztorünnep, hiszen számos területen még napjainkban is ekkor hajtják be a Szent Györgykor kieresztett jószágot a legelőkről. A régi szokás szerint ilyenkor kezdődött a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok és a lakodalmak őszi évadját Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Hagyományosan e nappal veszi kezdetét az ősz, amikor a füvet már „harapófogóval sem lehet kihúzni a földből”. Időjósló napként is ismerik a régiek, számos hasznos népi megfigyelés kapcsolódik Mihály arkangyal neve ünnepéhez.
A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Ilyenkor a Szentlélek eljöveteléről és az egyház születésnapjáról emlékezik meg a keresztény világ.
A farsangról legtöbbünknek az álarcosbál és az ízletes, illatozó szalagos fánk jut az eszébe. Esetleg a velencei karnevál és a mohácsi busójárás fergeteges hangulata vagy éppen a jelmezkészítés a gyerek osztályfarsangjára. De mégis, mióta ünnepeljük a farsangot és meddig tart tulajdonképpen ez az időszak? Milyen élő és mára a feledés homályába merült szokásai, hagyományai vannak?
A Luca-napi szokásokat ápolták az apróságok a Trefort Téri Óvoda Jereváni Kék Tagóvodájában csütörtökön. Az intézményben a gyermekek rendszeresen ismerkedhetnek meg a magyar hagyományokkal és népszokásokkal.
Locsolás, mint elhallgatóeszköz, korbácsolás a nyavalyák ellen és nyúlfejű germán istennő – mindez csupán apró szelete azoknak az érdekességeknek, amelyeket megtudhat cikkünkből a húsvéti szokásokkal kapcsolatban!