Szent Mihály neve a héber „mi ká él” azaz „ki olyan, mint az Isten”? kifejezésből ered. A zsidó és az erre épülő keresztény hagyomány szerint Szent Mihály arkangyal az Istenhez hűséges angyalok vezére, akik Isten oldalán állnak a lázadó angyalok, azaz a gonosz lelkek elleni harcban. Az angyalok életéről nincsenek az emberekéhez hasonló életrajzi adatok. Történetük a teremtéssel kezdődött. Szabad akaratuk lehetővé tette a jók számára a hűséget, a lázadóknak pedig a bukást. Az állhatatosak jutalma örök boldogság, a bukottak számára a büntetés az örök kárhozat lett. Mihály mind a zsidó, mind a keresztény hagyományban a legnagyobb az angyalok közül. A lázadó angyalok elleni harc vezére volt az égben, mely harc során a bukott angyalok letaszíttattak a mennyből (Jelenések könyve 12,7–9). Mihály az ószövetségi választott nép védőangyala lett, és Isten újszövetségi népe védelmezőjeként is tiszteljük. Szent Mihály győzte le Lucifert és taszította a földre, mikor az fellázadt az Úr ellen és ő oldozza majd el ideiglenesen, mikor eljön az utolsó ítélet. Az arkangyal nevéhez kötődik emellett Énok, az első próféta mennybe emelése, valamint részt vett az egyiptomi hét csapás kivitelezésében is.

A főangyalt fiatal férfiként ábrázolják, általában szárnyakkal, fején diadém vagy sisak, ruházata tunika, páncél, köpeny, kezében kardot, mérleget tart, lábával eltapossa a gonoszt. Képét hadseregek hímezték zászlaikra és az egyház is segítségül hívja a főangyalt a gonosz elleni küzdelemben. Szent Mihály a világ végén harcolni fog minden hívő lélekért, hogy kiragadja őket a sátán hatalmából. A haldoklókat is az ő oltalmára bízzák. Mihály teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Eszerint ítél majd az Úr üdvösségre vagy örök kárhozatra. Ezért látható gyakran mérleggel a kezében. Szeptember 29. a római Szent Mihály-bazilika fölszentelésének napja volt a Kr. u. 5. században. Ez a nap vált a nyugati világban Szent Mihály ünnepévé. A legenda szerint Szent Mihály megjelent Attilának, a hunok fejedelmének is.

Hazánkban Mihály arkangyal tisztelete István király kora óta volt jelen az emberek hétköznapjaiban. Ábrázolása a magyar Szent Koronán is szerepel. A Képes krónikában foglaltak alapján Szent László és Salamon viadala közben is megmutatta magát: Salamon elmondása szerint László király fölött repült két angyal, akik tüzes kardjaikkal fenyegették ellenfeleit. Szent László törvénye alapján napja a 18. századig parancsolt ünnep volt.

Magyarországon úgy tartja a hagyomány, hogy Mihály kíséri át a lelkeket a túlvilágra. „Ő tiszti az – olvasható az Érdy-kódexben –, hogy mikoron ez világi emberek kimúlnak, mindennek megméri jó és gonosz téteményét az isteni igazságnak mértékében. Az jókat viszi Istennek eleiben, félbe valókat purgatóriumba, a gonoszokat az erek tűzre, kinek kezdeti akkoron vagyon, de vége soha nincsen… Minden lelköt ő vészen ki testéből halálának idején…” Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a „Szent Mihály lova” elnevezés. Így nevezték a hagyományos, fából készült halottszállító saroglyát, amelyen a halottat viszik a sírhoz. A Göncölszekeret eleink Szent Mihály szekerének hívták, a Tejutat pedig Szent Mihály útjának.

Hagyományosan szeptember 29-től számították a kisfarsangot, a lakodalmak őszi időszakát, mely egészen Katalin napig tartott. A legény éppen Szent Mihály napján vitte el a jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni. Ekkor volt még lehetőség arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg kint felállított asztaloknál étkezzenek, hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.

Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. “Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!” – sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.

E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Ettől kezdve tavaszig nem szabadott az ágyneműt kinn szellőztetni. Régen gyakran Szent Mihálykor fogadták fel a cselédeket és a pásztorokat is a következő évre.

Időjárásjósló napként is ismert, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor kellemes meleg ősz várható.  A pásztorok az állatok viselkedéséből jósolnak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefekszenek, hosszú, erős telet várnak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér. Azt is mondják, „ha Szent Mihály napja deres, behozza a telet”. Az Ormánságban a nap táján mutatkozó derűs, napsütéses időszakot „Szent Mihály nyarának” nevezik.

Európa-szerte és hazánkban is jónéhány település viseli Szent Mihály nevét, ezzel is bizonyságát adva elterjedt tiszteletének. Több városunknak, így Sopronnak és Veszprémnek is védőszentje. Soproné 1277 óta, mióta IV. Lászlótól szabad királyi városi rangot kapott. Számos történelmi templomunkat avatták az ő tiszteletére: István király 1009-ben Mihálynak szentelte a veszprémi székesegyházat; nevét viseli a soproni Szent Mihály plébániatemplom és számos más egyházi épület, például hazánk egyetlen halászkápolnája Vonyarcvashegyen. Városunkban az evangélikus templom oltárának tetején is az ő alakja magasodik.

Források:

vehir.hu

magyarkurir.hu

hu.wikipedia.org

sokszinuvidek.24.hu

Borítókép forrása: jelesnapok.oszk.hu