A paradicsom őshazája Peru. Mexikóban kezdték el először termeszteni, Amerika felfedezői hozták be Európába, majd Spanyolországból, illetve Portugáliából terjedt el az egész kontinensen. Aranyos színére utal egyik francia neve, a "pomme d'ore", azaz az aranyalma. A paradicsom a burgonyafélék családjába tartozó növény. Európába a 16. században került, de hosszú ideig csak dísznövényként használták, mert mérgezőnek tartották. Közeli rokonához, a burgonyához hasonlóan valóban megtalálható benne a mérgező szolanin, azonban elhanyagolhatóan kis mennyiségben. A paradicsom C-vitamin-tartalma viszonylag magas, 10 deka paradicsom a napi C-vitamin-szükséglet 17 százalékát fedezi, más vitaminokat, illetve ásványi anyagokat azonban csak kis mennyiségben tartalmaz.

Pozitív hatásai

Az Archives of Medical Science című szaklapban jelent meg az a tanulmány, amely szerint a paradicsom kivonata az aszpirinhoz hasonlóan segíthet csökkenteni a vérrögök, illetve a szívbetegségek kialakulásának esélyét, különösen azoknál, akiknek magas a vérnyomásuk. Mivel a paradicsomban sok a karotinoid, a vitamin és a flavonoid, a vér egészségét is védi, és segít a szervezetet megóvni például az ivóvízben található extra fluoridtól is.

A paradicsomban található nagy mennyiségű béta-karotin, illetve likopin nagyon hasznos sejtvédő, és segít megelőzni a különféle rákfajták kialakulását. Kutatások szerint a gyakori paradicsomfogyasztás leginkább a mellrák , illetve a prosztata- és a hererák megelőzésében hatékony.

Öregedésgátló hatás

Ez a hatása megint csak a likopinnak köszönhető, amelyről már több kutatás is bizonyította, hogy öregedésgátló tulajdonságokkal rendelkezik, és segít például abban, hogy a bőr tovább maradjon fiatalos és egészséges. Sőt egy tanulmány szerint még a DNS-t is védi. Emellett a paradicsomfogyasztás serkenti a karnitin nevű aminosav termelődését, ami 30 százalékkal is megnövelheti a szervezet zsírégető képességét.

A tomatin hatása a szervezetünkre

Két anyag is állhat a paradicsom kedvező élettani hatásainak hátterében. Az egyik a tomatin – és származéka, a tomatidin. Utóbbi állatkísérletekben hatékonyan csökkentette a vér koleszterinszintjét, és gátolta az érelmeszesedés kialakulását. Egy figyelemreméltó kísérletben pedig azt találták, hogy a tomatidin, továbbá az alma héjában található urzolsav egyaránt jelentősen befolyásolják az izomsejtek fehérjeszintézisét. A hatások eredményeképpen a vizsgálatban számottevően lassult az izmok éhezéssel, inaktivitással, illetve öregedés során bekövetkező sorvadása.  Viszont a tomatin paradicsomfogyasztással nem jut a szervezetünkbe, ugyanis ez az alkaloida elsősorban a növény zöld részeiben, illetve az éretlen termésben található csak meg, az érett paradicsomban nem.

A likopin felelhet az élettani hatások többségéért

A másik anyag a likopin, amely viszont a termésben is jelen van: ez adja az érett paradicsom színét. A likopin egy karotinoid, ami kémiailag az A-vitamin rokona, hatása azonban más. A paradicsomnak tulajdonított kedvező élettani hatások valószínűleg jórészt ennek az antioxidánsnak köszönhetőek.

Befolyásolja közvetlenül a vérnyomást, módosítja a vérzsírok mennyiségét és arányait, javítja az erek falának állapotát, csökkenti az oxidatív stresszt. A kutatásokból az is kiderült, hogy biokémiai okok miatt a likopin a paradicsom feldolgozott formáiból – például a paradicsompüréből – könnyebben szívódik fel. Arra a kérdésre, hogy a kedvező hatásokat több paradicsom fogyasztásával vagy likopintartalmú kapszulák szedésével érhetjük-e el, a válasz nem egyértelmű: a kísérletekben a feldolgozott paradicsomot tartalmazó termékek kedvezőbbek voltak, ha a zsíranyagcserével, illetve az oxidatív stresszel kapcsolatos hatásokat vizsgálták, míg a vérnyomáscsökkentő hatás elérésére a likopinkészítmények tűntek hatékonyabbnak.

Egy 2013-ban publikált japán kutatás 986 idős embernél vizsgálta a depressziós tünetek és a táplálkozás közti kapcsolatot. Azok, akik hetente legalább két napon fogyasztottak paradicsomot vagy paradicsomtartalmú ételt, 46 százalékkal kisebb eséllyel lettek depressziósok, a napi rendszerességű fogyasztás mellett pedig ez az arány 52 százalék volt.

Amikor nem előnyös a paradicsomfogyasztás

Egyes esetekben a paradicsom fogyasztása kedvezőtlen is lehet. Köszvényes betegek egy része úgy tapasztalta, hogy a paradicsomevés rohamokat provokálhat. Egy új-zélandi vizsgálat szerint a betegek ötödének volt ilyen tapasztalata, egy másik kutatás szerint pedig a paradicsomfogyasztás növeli a szérum húgysavszintjét, ami magyarázhatná a köszvényes tünetek romlását. Ugyanakkor más vizsgálatok nem igazolták ezt az összefüggést. Cukortartalma miatt mértékkel fogyasztható cukorbetegek számára, savtartalma miatt ronthat a refluxos panaszokon, a dietetikus szerint pedig a puffadásos panaszokhoz is hozzájárulhat az arra érzékenyeknél. A mogyoró, zab, kakaó (csokoládé), dió és mandula mellett a paradicsom nikkeltartalma is különösen magas. Az étkezéssel bevitt nikkel pedig a tápcsatornából felszívódva hozhat létre általános allergiás tüneteket az arra érzékenyeknél.

Források: hazipatika.com, mindmegette.hu, webbeteg.hu

Képek forrása: pixabay