| 2024. augusztus. 4. | 4 perc olvasás

Mire jó a szilva?

Nehéz elképzelni a nyár végét és a kora őszt szilva nélkül: ehetjük magában, süthetjük süteménybe, készíthetünk belőle levest, és a sűrű, utánozhatatlan ízű szilvalekvárról ne is beszéljünk. A szilva, illetve az aszalt szilva azonban az egészségünkre is nagyszerű hatással van.

Honnan származik a szilva?

A rózsafélék családjába tartozó gyümölcs nagyszámú rokonsággal rendelkezik, mivel egyes fajtái könnyen kereszteződnek egymással. Érése már júliusban megkezdődik, és egészen október végéig szedhetjük vagy vásárolhatjuk a feszes héjú, friss szemeket. Az érése során pirossá, majd lilává változó szilva számos formában köszön vissza a fákról. Találunk tojásdad, gömbölyű, hosszúkás alakút kis és nagy méretben egyaránt. Színe a sötétkéktől egészen a sárgáig terjed, míg ízében az édes gyümölcs több változatára lelhetünk rá. Hazánk éghajlata szinte mindenhol megfelelő adottságokat teremt a szilva termesztésére, így nem kell messzire mennünk, ha a magyar szilva valamennyi variációjára kíváncsiak vagyunk.

A szilva jótékony hatásai

A zamatos, húsos, lédús gyümölcs kalóriaszegény, nem tartalmaz telített zsírokat, ám vitaminokban, ásványokban és más olyan összetevőkben gazdag, amik hozzájárulnak az ideális egészség fenntartásához. A szilva tele van C-vitaminnal, ami hatékonyan segíti a szervezetet a rák, a gyulladások és a szabadgyökök elleni harcban, emellett jelentős mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat. Főként a mirabella fajták értékes forrásai az A-vitaminnak és a béta-karotinnak. Az A-vitaminnak jótékony hatása van a látásra, a bőrre és a nyálkahártyák egészségének megőrzésére. A szilva gazdag olyan ásványi anyagokban, mint a magnézium, a kálium, a vas és a fluorid. A vasnak vörösvérsejtképző hatása van. A kálium a sejtek és a testnedvek fontos összetevője, ami szabályozza a szívverést és a vérnyomást. A gyümölcs K-vitamint is tartalmaz, ami fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez és az Alzenheimer-kórban szenvedő betegek gyógyításához.

Kiváló méregtelenítő, az emésztés segítője

 A 85 százalékban vízből álló apró gyümölcs kiváló szomjoltó, miközben a héjában található cellulóznak és rostos húsának köszönhetően közismert vizelethajtó. Napi egy-két marék friss vagy aszalt szilva átmozgatja a beleket, és a salakanyagok kipucolásával méregteleníti a szervezetet.

A szilva kalóriatartalma viszonylag alacsony, viszont a tápanyagtartalma nagyon magas. Az aszalt szilva tápanyag-összetétele egy kicsit más, mint a friss szilváé, például több kalóriát, szénhidrátot és rostot tartalmaz, emellett pedig B-vitaminokban is némileg gazdagabb.

Ha a szilva egészségügyi hatásairól beszélünk, az emésztésünkre gyakorolt jótékony hatása az, ami a legtöbb embernek elsőre eszébe jut. A szilva, az aszalt szilva és a szilvalé egyaránt jól ismert segítség székrekedés ellen. Az aszalt szilvában, illetve a szilvalében emellett úgynevezett szorbitol is található: ez a cukoralkohol pedig természetes hashajtó. A szakemberek szerint a szilva és az aszalt szilva az egyik legjobb természetes székrekedés elleni, hashajtó szer, például a psylliummal (útifű maghéjjal) összehasonlítva. Fontos azonban tudni, hogy a túl sok aszalt szilva egyszerre hasmenést és hasi görcsöket is okozhat!

Polifenolokban, antioxidánsokban gazdag

 A szilva, illetve az aszalt szilva gazdag úgynevezett polifenolokban, antioxidánsokban, vagyis olyan anyagokban, melyek védik a sejtjeinket az oxidatív stressz okozta károsodásoktól. A gyümölcsben található fitonutriensek jótékonyan hatnak a szívre és a vérerekre, enyhítik a gyulladásokat is. 

Kutatások szerint a szilva rendszeres fogyasztása csökkenti a csontritkulás kialakulásának rizikóját, sőt a már kialakult mozgásszervi problémákon is képes segíteni.

Magas vérnyomás, magas koleszterin

Azoknak is érdemes rendszeresen szilvát enniük, akiknek magas a vérnyomásuk vagy a koleszterinszintjük. A naponta fogyasztott friss vagy aszalt szilva, esetleg szilvalé egyaránt hozzájárulhat az értékek normalizálásához. Kutatások szerint az aszalt szilva jelentősen csökkentheti még a derékbőségünket is. Egy kísérletben résztvevők teltebbnek érezték magukat, és – akik aszalt szilvát fogyasztottak – egyharmaddal több súlyt is veszítettek, szemben azokkal, akiknél nem volt beiktatva a szilva az étrendbe.

Hogyan fogyasszuk a szilvát?

A csonthéjas magtól megszabadítva aszalható, erjeszthető, és nem utolsó sorban nyersen fogyasztva is laktató táplálék válik belőle. Az aszalt szilvával azonban vigyázzunk, ha diétázunk, vagy ki kell számítanunk a napi cukorbevitelt, mert nagyon magas a cukortartalma.

Hogyan készítsünk szilvalekvárt cukor nélkül?

Hozzávalók:

1 kg szilva

0.5 citromból nyert citromlé

1 tk fahéj

1 tk vaníliakivonat

Elkészítés

A szilvákat megmossuk, kimagozzuk, és negyedekre szeljük. Egy magasított tepsire terítjük a gyümölcsöt – lehetőleg olyat válasszunk, amire biztosan nem ragad oda. A szilvákat 150°-os előmelegített sütőbe tesszük, és 3 órán keresztül sütjük. Óránként ránézünk, akár meg is kevergethetjük. Miután eléggé összesűrűsödött a szilva, kivesszük a sütőből, és ízesítjük a citromlével, a fahéjjal és a vaníliakivonattal. Ha folyósabb lekvárt szeretnénk végeredményként, akkor elég 2-2,5 órát a sütőben tartani. A lekvárt fertőtlenített üvegekbe töltjük, és ízlés szerint meleg dunsztban hagyjuk kihűlni. Ha kis üvegeket használunk, és pár héten belül elfogyasztjuk a lekvárt, a dunszt el is hagyható.

Források: egeszsegkalauz.hu, nosalty.hu

Képek forrása: pixabay

Legnépszerűbb cikkek