A régi paraszti konyhában nem volt kérdés, hogy a gazdasszonyok helyi, szezonális, frissen megtermő alapanyagokat használnak-e. Bár egyes húsféléket (például a kolbászt, a szalonnát) füstöléssel tartósítottak, a gyümölcsök egy részét pedig aszalással tették el télire, de nem volt hűtőszekrény, nem volt konzerv és a távoli vidékek csemegéi sem jutottak el hozzájuk. A fenntartható életmód térhódításával ismét előtérbe kerültek a helyben termelt, szezonális alapanyagok. Ráadásul az is kiderült, hogy az egészséges életmódot is jobban szolgálja az a szabadföldi zöldség-gyümölcs, amelyiknek éppen szezonja van, mint az üvegházban megtermelt primőr. A helyben termelt alapanyagok jóval kevesebb terhet rónak a környezetre, mint azok, amelyek több száz, esetleg több ezer kilométert utaztak az üzletig.

A szezonális étkezés előnyei

Szezonálisan étkezni annyit jelent, hogy az étrendünk összhangban van az évszakokkal. Óriási előnye, hogy azt használjuk alapanyagként, amit és amikor a természet magától ad. Így vegyszerek nélkül, organikusan kerülhetnek a tányérunkra a fogások. Az idény szerinti étkezés kis figyelemmel párosítva nagyon változatos lehet. Ha ugyanis télen is paradicsomot, zöldpaprikát, kígyóuborkát veszünk rendszeresen, mert ott hívogatnak a boltok polcain, könnyebben megfeledkezünk arról, hogy a sütőtök, a vörös káposzta, a cékla vagy a fejes káposzta is jó, sőt még jobb választás lehetne. Ezek persze nem télen teremnek, de jól tárolhatók.

Közismert, hogy az étrendünk akkor egészséges, ha ellátja a testünket a szükséges tápanyagokkal: szénhidráttal, fehérjével, zsírokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, emellett megfelelő mennyiségben tartalmaz élelmi rostokat és különféle flavonoidokat is.

Természetesen a legoptimálisabb az, ha – akinek lehetősége van – a saját kiskertjében termeszti meg a szükséges zöldségeket és gyümölcsöket, esetleg egy olyan őstermelőtől veszi meg a piacon, akiben megbízik. Ha azonban erre nincs módunk, érdemes tisztában lennünk azzal, hogy az élelmiszerek egy részénél (főként a zöldségeknél és a gyümölcsöknél) van a termesztésre vonatkozóan egy optimális időszak. Például a friss paradicsom nyáron, illetve kora ősszel a legzamatosabb, amikor a meleg nap sugarai érlelik. Üvegházban tél végén is megterem a földieper, de nem olyan ízletes, mint a májusban termesztett. Vagyis érdemes megvárnunk, hogy az adott zöldségfélének és gyümölcsnek „szezonja” legyen, akkor ugyanis magasabb a tápértéke.

A szezonális étkezés nem azt jelenti, hogy csak itthon termesztett élelmiszereket eszünk. A téli hónapokban és kora tavasszal természetesen fogyaszthatók a nyáron eltett, mélyhűtéssel vagy más módon tartósított zöldségek, gyümölcsök is, sőt a déligyümölcsök is – a változatosság növelése céljából.

 

Támogasd a hazai termelőket!

A szezonalitással ráadásul még egy jó ügyet is szolgálhatunk: külföldről behozott termékek helyett az itthoni termelők áruját vásároljuk meg. Így nemcsak az ökológiai lábnyomunkat csökkenthetjük azáltal, hogy nem terheljük a környezetet az áru utaztatásával, de a magyar termelők fennmaradásához is aktívan hozzájárulhatunk.

Gyümölcsök tárolása, tartósítása

A gyümölcsök egy része hűvös helyen néhány napig (földieper, cseresznye) vagy hónapig (alma, körte) jól tárolható.  A tárolás körülményei sokat változtak az elmúlt évtizedben, a hűtőházak révén még tavasszal is szép almákat, körtéket lehet vásárolni. De ne feledjük, ha a nedvességtartalmuk nem is csökkent jelentősen a jó tárolásnak köszönhetően, vitamintartalmuk némiképp igen.

 

Zöldségfélék tárolása, tartósítása

A friss zöldségfélék nagy része hűvös helyen néhány napig (saláta, spárga, sóska), 1-2 hétig (karfiol, zöldbab), esetleg néhány hónapig (sárgarépa, burgonya) is jól tárolható. Minden esetben friss, megfelelő víztartalmú (nem fonnyadt), ép, sérülésmentes zöldséget vásároljunk! A zöldbab például akkor friss, ha töréskor roppan a hüvelye. A friss káposzta kemény tapintású, a karfiol kemény, tiszta, fehérvirágú, a szára friss zöld színű. A paprika kemény, fényes héjú, a friss uborka nem fonnyadt.

Melyek a szezonális friss zöldségek és gyümölcsök?

Tavaszi–kora nyári időszak: hónapos retek, fejes saláta, újhagyma, spárga, sóska, zöldborsó, karalábé, sárgarépa, paraj, cukkini, újkrumpli…, földieper, cseresznye, meggy, málna, sárgabarack, nyári alma…

Nyári–őszi időszak: zöldbab, karfiol, brokkoli, uborka, paradicsom, zöldpaprika, padlizsán, kelkáposzta, fejes káposzta, kelbimbó, sárgarépa, petrezselyemgyökér…, ribizli, nektarin, őszibarack, szilva, körte, szőlő…

Téli időszak: cékla, fejes káposzta, vörös káposzta, sárgarépa, petrezselyemgyökér, sütőtök…, alma, körte, citrusfélék (mandarin, narancs, grépfrút), kivi, ananász…

Források: csodasmagyarorszag.hu, diabetes.hu, mindmegette.hu

Képek forrása: istockphoto.com