A fahéj (fa héj) a Cinnamomum verum és zeylanicum növényt takarja, melyet Srí Lankáról és Indiából már több mint 2000 éve exportálnak. A fűszer onnan kapta a nevét, hogy származási helyén a trópusi fa ágait lehántolják, a kérget hagyják kiszáradni kicsit, majd a legkülső rétegét eltávolítják. A belső kéreg a száradás következtében bekunkorodik. Ezt a jellegzetes fadarabkát vagy ennek őrleményét vásárolhatjuk meg fahéjként. Ismert egy másik fahéjnövény is, a Cinnamomum cassia, azaz kasszia vagy kínai fahéj, ami abban tér el a ceylonitól, hogy magasabb a kumarintartalma, ami miatt figyelni kell a bevitt mennyiségre. A kumarinvegyületek ugyanis túlzott mennyiségben befolyásolhatják a véralvadást, és a májat is károsíthatják.

A fahéj fontos gyógyító szernek számít: a középkorban például a krónikus köhögés és az ízületi gyulladás ellenszerének tartották ezt a drága fűszert. A fahéj egészségünkre gyakorolt kedvező hatásait az elmúlt évtizedekben több tudományos kutatás is bizonyította. Lássuk, miért érdemes mindennap beillesztenünk a fahéjat az étrendünkbe!

Jótékony hatással van a vércukorszintre

A legtöbb tanulmány a fahéj vércukorszint-szabályozó hatásaival foglalkozik: ha például magas szénhidráttartalmú ételbe fahéjat teszünk, azzal segíthetünk "kiegyensúlyozni" azokat a hatásokat, amelyeket a cukros étel okoz a szervezetünkben. Vagyis ha a szénhidrátdús ételt fahéjjal együtt esszük, akkor az nem okoz olyan hirtelen emelkedést és csökkenést a vércukorszintben, így nem is leszünk olyan hamar farkaséhesek.

Egy másik kutatás szerint a fahéjkivonatot tartalmazó étrend-kiegészítők szedésével jelentősen csökkenthető a cukorbetegség, illetve az azzal összefüggő betegségek kialakulásának esélye, mert a fahéjnak köszönhetően javul az inzulinválasz. A szakemberek szerint naponta fél teáskanál fahéj elfogyasztásával már nagyon jó eredményeket érhetünk el.

Vérzsír- és koleszterinszint-szabályozás

A vérzsírokra is kedvezően hat a fahéj: ha a zsírdús ételeket fahéjjal egészítjük ki, akkor nem figyelhető meg a vér trigliceridszintjének emelkedése, ez pedig a károsodást okozó plakkok kialakulásának csökkenését jelenti. Közvetetten a koleszterinre is hat, mivel az LDL koleszterin mennyiségét mérsékli a vérben. Ezzel párhuzamosan a vérben található jótékony antioxidánsok szintje viszont növekszik.

Élénkíti az agyműködést

A fahéj jellegzetes aromája képes stimulálni a gondolkodást és a kognitív képességeket, javítja a memóriát, a szem-kéz koordinációt, emellett pedig az agysejtek mikroszkopikus sérüléseinek gyógyulását is felgyorsítja. Egy amerikai kutatás során például bizonyították, hogy azok az önkéntesek, akik fahéj ízesítésű rágógumit rágtak, sokkal jobban teljesítettek a kognitív képességeket vizsgáló teszteken, mint azok, akik natúr vagy mentolos rágót kaptak.  A fahéjban található egyik hatóanyag, amelyet CEppt-nek neveztek el, az Alzheimer-kór kialakulását is késleltetheti. A fahéjnak hangulatjavító hatása is van, ami elsősorban kellemes illatának köszönhető.

Baktériumok és gyulladások ellenszere

A fahéj hatását fogínygyulladásos eseteknél is vizsgálták, és összehasonlították egy ismert fertőtlenítővel, a klórhexidinnel. Az eredmény az lett, hogy a fahéj hatóanyagai kisebb mértékben, de éppúgy csökkentik a plakkképződést, a szájszagot, az ínygyulladást, mivel a foglepedékben felszaporodó baktériumok szaporodását gátolják. Nem meglepő ezek után, hogy fogkrémekben és rágókban is találkozunk a fahéjjal.

A fűszer nemcsak a száj baktériumait tarthatja kordában, de kísérletek igazolták, hogy a belekben élősködő e-coli baktérium szaporodását is gátolja, illetve vírusölő és gombaellenes hatású is. Mindezek miatt jó szolgálatot tehet náthás és influenzás időszakban, de akár lábfürdőnek is, ha gombás fertőzés áll fenn. Gyulladáscsökkentő hatását ízületi problémák esetében is sikerrel alkalmazzák, de láz- és fájdalomcsillapításra is kiváló.

A jó emésztésért

A fahéj az emésztést is serkenti, megelőzi a puffadást, a gázképződést. Hányinger esetén is alkalmazható: tegyünk egy késhegynyi őrölt fahéjat a kedvenc italunkba, és nemcsak feldobja azt, de meg is szünteti az emésztési problémáinkat. Mézzel vegyítve akár a gyomorfekély kialakulása ellen is bevethetjük.

Bőrfiatalító hatás

A fahéj hatóanyagai és magas antioxidánstartalma miatt régóta összetevőjét képezi a kozmetikumoknak, mivel tonizálja a bőrt, élénkíti annak anyagcseréjét. Emiatt masszázsolajokban (testtekercselés, narancsbőrkezelés) is gyakran találkozhatunk vele. Fenoltartalma persze nem kizárólag a bőrt fiatalítja, hanem minden sejtünk öregedési folyamatait gátolja.

Csökkenti a vérnyomást

A fahéj rendszeres fogyasztása jótékony hat a vérnyomásra, így hosszú távon az ebből adódó szövődmények kialakulására is (szívroham, agyvérzés).

Fahéj a kertben

A fahéj a kertünkben is hasznos lehet, ugyanis azt tapasztalták, hogy segíti a növények gyökereztetését, a hangyák pedig messze elkerülik, így ellenük is hatásos kiszórni belőle. Akár permetlé is készülhet fahéjból és meleg vízből, ami a hervadásos gombabetegségek ellen kiváló.

Csak mértékkel!

A bevitt fahéj mennyiségére a kumarintartalom miatt érdemes odafigyelni. A ceyloni fahéjban szinte elenyésző a mennyisége, de a kassziákban magasabb. Ételeink készítésekor, ízesítésekor nem használunk olyan óriási mennyiségeket belőle, hogy emiatt aggódni kellene, de aki gyógyászati célból szedi a fahéjat, jó, ha mértékletes marad. A túlzásba vitt fahéjjal ugyanis nem fogunk sem jobb eredményeket elérni, sőt, a felhalmozódó kumarinvegyületek hosszú távon károsítják, begyullasztják a májat, de akár a véralvadást is gátolhatják. Ha a jótékony hatása miatt döntünk a fahéj használata mellett, előnyösebb a 100 százalékosan bio, ceyloni változatot választani.

Források: biosziget.hu, hazipatika.com

Képek forrása: pixabay