Mazsola:

A szőlőhöz hasonlóan nagyon régóta igen kedvelt eledel. A meleg éghajlatú vidékeken termő, mag nélküli szőlőfajtákból aszalással, szárítással nyert sokféle mazsola nedvességtartalmát 15-18 százalékra redukálják, miközben a gyümölcs cukortartalma jelentősen koncentrálódik, és elérheti a 33-35 százalékot is.

A színben, méretben egyaránt nagy változatosságot mutató mazsolákat számos nyelvben külön névvel is illetik. Mindegyikre jellemző azonban, hogy káliumban, magnéziumban, kalciumban és vasban, foszforban, aminosavakban és B-vitaminokban egyaránt gazdagok – így a téli hónapok vitaminszegény táplálkozását ellensúlyozhatja a mértékletes mazsolafogyasztás. Ám a fogyókúrázóknak – magas energiatartalma miatt – érdemes vele csínján bánniuk. A házilag készített szárított szőlőnek a vásárolttal szemben van egy óriási előnye: az oxidáció és színváltozás ellen nincs kezelve kén-dioxiddal. Ezért mielőtt elfogyasztanánk a bolti mazsolát (akárcsak a többi gyümölcsöt), alaposan mossuk meg!

Mazsola készítése:

A szőlőt tisztítsuk meg és körülbelül egy órán keresztül áztassuk vízben, az így megrepedezett bogyók ugyanis gyorsabban fognak száradni. A nagyobb bogyókat érdemes kettévágni. Szárítsuk a gyümölcsöt gyümölcsszárítóban a megadott program szerint vagy sütőben 30 –70 °C-os hőmérsékleten. A szőlő magasabb hőfokon gyorsabban szárad, viszont veszít a tápértékéből. A szárítás megközelítőleg 10 órát vesz igénybe.

Szőlőmag:

Ma már kutatások igazolják, hogy a szőlőmag nagyon értékes bioaktív anyagokban gazdag alapanyag. A belőle (főként a kékszőlő magjából) készült őrlemény, olaj és kivonat rendszeres fogyasztása jelentősen növeli a vérben fellelhető antioxidánsok mennyiségét. Az antioxidánsok hatástalanítják a szervezetben felgyülemlő káros szabadgyököket – megakadályozva, hogy azok roncsolják a sejteket. Pozitív hatásaik közé tartozik, hogy lassítják az öregedési folyamatokat, csökkentik a betegségek kialakulásának kockázatát, javítják a közérzetet és az egészségi állapotot. A szőlőmagból készült kivonat jótékony hatásait 1936-ban dr. Szentgyörgyi Albert írta le és ő mondta ki először, hogy a szőlőmag tartalmazza valószínűleg a legtöbb természetes antioxidánst.

Szőlőmagőrlemény

A szőlőmag felhasználásának egyik lehetősége a hideg sajtolással kipréselt szőlőmagok mikroőrleménnyé alakítása. Az eljárás eredményeképpen a szőlőmagban megtalálható antioxidánsok még koncentráltabban lesznek jelen a por állagú és a szervezetben 100 százalékosan felszívódó őrleményben. Külsőleg alkalmazva rugalmassá teszi a bőrt, ránctalanít. Belsőleg gyulladáscsökkentő, élénkíti az agyműködést, erősíti az immunrendszert, csökkenti a koleszterinszintet, megakadályozza az érelmeszesedést, fokozza a véráramlást, enyhíti az allergiás tüneteket, védi a szaruhártyát. Magas rosttartalmával segíti az emésztőrendszer egészségének megőrzését.

Szőlőmagolaj

A szőlőmagokból hideg sajtolással készítik a szőlőmagolajat. Ennek során a magokat megtörik, rostálják, megszárítják, portalanítják, majd nagy nyomáson kipréselik belőlük az olajat. Az így, szinte cseppenként kinyert olaj minősége lényegesen jobb az olcsóbb, nagyüzemi módszerekkel létrehozottakénál, mert nem károsodik a tápanyag- és bioaktívantioxidáns-tartalom. A szőlőmagolaj többszörösen telítetlen zsírsavakból áll és nagyon gazdag E-vitaminban. Mivel kellemes az íze és bírja az akár 200 °C-os hőkezelést is, sütéshez is használhatjuk, de salátákhoz, páclevek készítéséhez is. A bioaktív hatóanyagokon kívül tartalmaz A-, C-, F-vitamint és B-vitaminokat.

Egészségre gyakorolt hatásai sokszorosai a szőlőének. Külsőleg és belsőleg egyaránt alkalmazható. Telítetlenzsírsav-összetételének köszönhetően kedvezően hat az idegrendszerre és az érrendszerre. Szabályozza a sejtek vérellátását – segítve ezzel a bőr és a kollagénrostok rugalmasságának megőrzését. (Emiatt a kozmetikai ipar kéz- és arckrémekhez, fürdő- és masszázsolajokhoz keveri).

Véd az érelmeszesedéstől azáltal, hogy növeli a „jó”, azaz a HDL-koleszterin szintjét és csökkenti a „rossz”, azaz az LDL-koleszterin szintjét. Csökkenti a trombózis kialakulásának veszélyét, lassítja az öregedést, védi a sejteket a káros hatásoktól, enyhíti a változókor tüneteit, javítja az emlékezőtehetséget. Rendszeres fogyasztása segít a betegségekből való gyorsabb felgyógyulásban, növeli a fizikai és szellemi teljesítőképességet. Napi ajánlott mennyisége: 3-5 gramm – joghurtba, turmixba, müzlibe, meleg teába keverve vagy kenyérbe sütve.

Források: mindmegette.hu, tesco.hu, webbeteg.hu

Képek forrása: pixabay