A kápolna megvalósulása Kolics Lajos lövői gazda keze munkájának köszönhető, aki a saját szőlős földjének végébe építette a szentélyt 1928-ban. A kivitelezés költsége több mint 1000 pengőbe került. A községben máig élő hagyomány és a homlokzaton lévő márványtábla szövege szerint az építtetőnek 1898. szeptember 9-én látomása volt, amely szerint a falu Szentháromság-szobra égő csipkebokorként lángolt, és benne a Kármelhegyi Boldogasszony lebegett. A kápolna homlokfalába illesztett márványtáblán a látomásra ezen emléksorok emlékeztetnek: „Uram! a te szent akaratod legnagyobb dicséretedre és a mennyei fénylő szűz Anya Mária tiszteletére 1898. szeptember 9.-e emlékére hálából emeltetett ezen kis kápolna az Urnak 1928. esztendejében.”
A kápolnát Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére Bene Pál plébános áldotta meg 1928. július 22-én.

A kápolna szerény külső méretei  – 4 m hosszú, 4,5 m magas, 3 m széles – mögött gazdag belső díszítés és csendes érték húzódik meg, amely kincsek a szép fekvéssel együtt kedves szenthellyé avatták az építményt. Kolics Lajos a kápolna értékét egy 35 kg súly körüli harang beszerzésével is gazdagította, amelyet 1930. év április 27-én, fehérvasárnap áldott meg ugyancsak Bene Pál esperes. Különösen elragadó a kápolnában található 168 x 136 cm nagyságú oltárkép, amelyet Lohr Ferenc, az országszerte ismert jeles templomfestő készített. Az idők folyamán a kápolnába sajnos többször is betörtek, és számos értéket elvittek. Ezt az oltárképet is ellopták, de később szerencsére a rendőrök megtalálták, és restaurálás után a kép visszakerült eredeti helyére.

Az épület belső falán lévő hálatáblák imák meghallgatásáról tanúskodnak. Helyi  és környékbeli hívek táblái ezek, köszönetképpen a segítségért, a testi-lelki betegségből való gyógyulásért, a házasság jóra fordulásáért. Egy ilyen csodás gyógyulás emlékét idézi az a környéken még mindig élő legenda, amely szerint 1937-ben a közeli falu, Újkér bábaasszonyának férje elment a kápolnába, és felesége gyógyulásáért imádkozott, eközben az asszony otthon visszakapta szeme világát. A boldog férj, Horváth Lajos hálatáblája ma is a kápolnában látható.

Kolics Lajos időskorában a kápolna mellé költözött egy kis kunyhóba, és ott remeteként élte le életét 1940-ben bekövetkezett haláláig. A kápolna búcsúját minden évben a július 16-ához közeli vasárnap délután tartják. Ezen a napon a miséhez a település felőli oldalon ünnepélyesen feldíszített tábori oltárt készítenek. A Nagyboldogasszony templomtól indulva keresztaljával énekelve, imádkozva, gyalogosan mennek a hívek a kápolnához. Minden évben sok ember zarándokol el ide a környező településekről is, hogy Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén együtt köszöntsék a Szűzanyát.

2010-ben, Galavics Albert lövői születésű kármelita atya pappá szentelésének 100. évfordulója alkalmából Csámpai Norbert, az akkori helybeli plébános és a Galavits család emléktáblát helyezett el a kápolnában, illetve egy gyönyörű, új Mária-szobrot áldottak meg.

A Lövő határában található Kármelhegyi Boldogasszony kápolna és környezetének sajátos hangulata Imre Péter peresztegi fotós figyelmét is megragadta − csodaszép, mesébe illő képeket készített a helyszínen. A feljebb látható varázslatos felvételen Imre Péter a téli égbolt jellegzetes csillagképeit örökítette meg, amelyek a februári kora esti órákat uralják. A kápolnától balra, a fa fölött látható a Szíriusz, a Nagy Kutya csillagkép és az egész éjszakai égbolt legfényesebb csillaga. A kápolna fölött az Orion csillagkép ragyog. Az Oriontól jobbra, kissé fentebb a Bika csillagkép fő csillaga, az Aldebaran és a Hyadok nyílthalmaz látható.

Forrás: A lövői Kármelhegyi Boldogasszony Kápolna (Galavics Bianka, 2018), fenntarthatosagi.temahet.hu

Borítókép forrása: Imre Péter fotós – a lövői Kármelhegyi Boldogasszony Kápolna Tejúttal való megörökítése (2020.04.29.)