Miért érdemes csipkebogyót szednünk?

A rózsafélék családjába tartozó, Európában honos tüskés cserje népies elnevezései: vadrózsa, ebcsipke, parlagi rózsa, tüskefa, gyepűrózsa. Termése karmazsinszínű, míg virágai leginkább rózsaszínes árnyalatúak. Egy ókori monda szerint a csipkebogyónak hosszú időn keresztül fehér, apró virágai voltak, ám egy napon Aphrodité ujját megszúrta egy tüskéje, a piros vére pedig rózsaszínűre színezte a fehér szirmokat.

Közismert, hogy a csipkebogyó tele van C-vitaminnal, ami a hideg hónapokban felvértezi az immunrendszerünket. A C-vitamin védi a szervezetünket számos betegség és fertőzés ellen, továbbá nagy szerepet játszik az oxidációs folyamatok szabályozásában. A csipkebogyó segít enyhíteni bizonyos felsőlégúti tüneteket is, például a köhögést, a torokfájást, a nehézlégzést és az orrfolyást. Ha valaki már a náthás időszak elején elkezdi rendszeresen inni a csipkebogyóteát, enyhébb lefolyású és rövidebb ideig tartó betegségre számíthat. A növény gazdag még A-, B1-, B2-, E-, P- és K-vitaminban, vasban, magnéziumban, aminosavakban, pektinben, flavonoidokban, szerves savakban, karotinoidokban, polifenolokban és illóolajokban.

A csipkebogyó erősíti az érfalakat, ezért javasolható érszűkület, érelmeszesedés megelőzésére és kezelésére is. Kiváló vizelethajtó, epekőoldó és roboráló hatással rendelkezik, javítja az emésztést és nyugtatja az idegeket. Még a cukorbetegségre is kedvezően hat. A virágszirmok hashajtóként használhatók, ellenben a levelei hasfogó hatással bírnak. Virágjából rózsavizet is lehet készíteni, amely antiszeptikus hatással rendelkezik. A csipkebogyó serkenti a mellékvesék és a máj működését és mérsékeli az ízületi gyulladás tüneteit.

A csipkebogyótea pozitív hatásai

A csipkebogyó terméseiből rendkívül egyszerűen készíthetünk teát. 2-3 deci hideg vízben áztassunk 2-3 teáskanálnyi csipkehúst, majd melegítsük meg, szűrjük le és már fogyaszthatjuk is! Arra érdemes odafigyelni, hogy a csipkebogyót nem szabad leforrázni, ugyanis akkor a C-vitamin-tartalma odavész. Naponta akár 3-4 csészényit is megihatunk belőle. Az íze frissítő és kellemes, koffeint viszont nem tartalmaz, így gyermekek számára is ideális választás lehet.

A csipkebogyótea rendkívül magas C-vitamin-tartalmánál fogva legyengült állapotok kiegészítő kezelésére kiváló. A kialakult fáradékonyságra is jótékonyan hat, gyulladáscsökkentő hatása pedig gyorsítja a gyógyulást. Enyhe víz- és hashajtó hatása beindítja a szervezet méregtelenítését a veseműködés megterhelése nélkül, ezért ajánlott vesekő, vesehomok kezelésére is. Mivel dohányosok számára köztudottan szükséges a C-vitamin-pótlás, nekik különösen ajánlott minél több csipkebogyót fogyasztaniuk.

A csipkebogyó főzete külsőleg és belsőleg jól használható nehezen gyógyuló sebek, fertőzések kezelésére is. Magas magnéziumtartalmánál fogva kiemelkedő szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek, keringési zavarok gyógyításában, illetve serkenti a gyomornedvek működését, csökkenti a vérnyomást. Skorbut kezelésében, ínybetegségek esetén is eredményesen gyógyít. Kötött izomzat, izomgörcsök sokszor a magnéziumhiányos étrendnek köszönhetően alakulnak ki. A csipkebogyóban található kb. 2 százalék magnézium azért jelentős, mert a szervezetben jól hasznosuló, karbonsavas sójának formájában található meg. Az izomlázunk elmulasztásában is remek szolgálatot tehet. A csont- és a kötőszövetek képződését ugyancsak kedvezően befolyásolja. 

Külsőleg különféle sebek, fertőzések és vérzés csillapítására lehet felhasználni. A csipkebogyót kozmetikumokban is gyakran alkalmazzák öregedésgátló hatása miatt. Serkentőleg hat ugyanis a bőr kollagéntermelésére, csökkenti a bőrfelszínhez közeli hajszálerek sérülékenységét, késleltetve ezáltal a bőr öregedését. A száraz, viszkető, hámló, gyulladásra hajlamos bőr ápolója; az érzékeny, kipirosodásra, rozáceára hajlamos bőrt gyógyítja. Megnyugtatja a meggyötört bőrt szőrtelenítés, napozás, szoláriumhasználat után. Javítja esztétikailag a különféle hegek, terhességi csíkok és striák bőrképét, halványítja az idősödő és érett bőr pigmentfoltjait, elszíneződéseit.

Csipkelekvár

A csipkebogyóból akár lekvárt is készíthetünk. Ennek a műveletnek azonban csak az fogjon neki, aki elég kitartó, és nem riad vissza attól, ha munkája gyümölcséért sokat kell fáradoznia.

Csipkebogyó- (hecsedlilekvár) készítése cukor és tartósítószer nélkül:

A legjobb természetesen az, ha az alapanyagot is saját kezűleg szüreteljük.

Elkészítés:

A termések mindkét végét levágjuk. Ezután alaposan megmossuk a bogyókat (puha bogyó esetén jobb, ha előtte mossuk meg). Beletesszük a főzőedénybe és annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje. Puhára főzzük, hagyjuk kihűlni, majd turmixgépben pépesítjük. Ezt a tevékenységet lehet botmixerrel is végezni, illetve az is jó megoldás, ha addig főzzük a bogyókat, amíg pépszerű masszát nem kapunk. Turmixolásnál adjunk hozzá még annyi vizet, amennyi szükséges ahhoz, hogy a turmixgép elbánjon vele. Ezután az egészet átszűrjük, majd folyamatos kevergetés közben még egyszer visszarakjuk a tűzre. A főzés befejezése előtt 10-15 perccel édesítjük (xilittel, eritritollal vagy cukorral) és megkóstoljuk. Ha nem kellően pikáns, nem elég dércsípte még savanykásabbá lehet tenni egy kis citromlé hozzáadásával. A még forrásban lévő lekvárt a jól megtisztított üvegekbe töltjük, majd azonnal rácsavarjuk a szintén tiszta fedeleket. Celofánt ne tegyünk a fedő alá, mert ha egy csöppnyi levegőrés is marad, az egész megromolhat. A fejtetőre fordított üvegeket száraz dunsztba helyezzük. Jól betakargatjuk pokrócokkal, és addig tartjuk a melegben, míg teljesen ki nem hűlnek. Ez akár 2-3 nap, de még több is lehet.

Források: fittnok.hu, gyogyszernelkul.com, hazipatika.com, drimmun.hu, provitamin.hu

Képek forrása: istockphoto.com