Körtetörténet

A körtét Homérosz az istenek ajándékának nevezte. Egy mitológiai történet szerint Zeusz számos fia közül az egyiket, Tantaloszt gonosz tettei miatt büntetésből az alvilágba száműzték, és gaztetteit egy körtefa alatt kellett meggyónnia. Amikor éhes volt, a feje fölött lógó gyümölcsökért nyúlt, az ágak azonban visszahúzódtak, így mindig éhes maradt.

Az első nemesített fajtákat a görögök kísérletezték ki körülbelül háromezer évvel ezelőtt. Theophratosz már az i. e. III. században megkülönbözteti a nemesített körtét a vackortól, és az oltás módját is részletezi. A rómaiak már negyven különböző fajtát termesztettek: a zöldtől a sárgán és a barnán át a pirosig.

Egyik legváltozatosabb színű gyümölcsünk alakja a hosszúkás, alul szélesedő, tipikus körtealaktól az egészen kerekdedig terjed. A középkorban csak főzve merték fogyasztani a körtét, ugyanis nyersen mérgezőnek tartották. Ezt a tévhitet a Napkirály időszakában oszlatták el: akkor viszont már uralkodói ínyencségnek számított. A kínai hagyományban a körtefa a szomorúságot és az elválást, a keresztény kultúrkörben viszont csoportos, hófehér virágaival Szűz Máriát jelképezi.

Körtefajták

Ma több mint 5000 körtefajtát ismerünk, ebből 25-öt termesztenek, és körülbelül 10 fajtája kerül a piacra, amelyek között van nyári, őszi és téli is. Az apróbb szemű, puha, nyári körte már júniusban érik, a téliek közül több fajta a következő tavaszig eltartható. Utóérő, tehát leszedés után, tárolás közben tovább érik. Csak a téli fajták tárolhatók hosszabb ideig: a legideálisabb rekeszekben, szalmára helyezni azokat úgy, hogy a gyümölcsök ne érjenek egymáshoz. A legkedvezőbb számukra a +1 fok körüli hőmérséklet.

A körte pozitív hatásai

Egy átlagos, mintegy 178 grammos körtében 101 kalória, 27 gramm szénhidrát (ezen belül 17 gramm cukor és 6 gramm rost), továbbá 1 gramm protein található. Mindig étkezés előtt együk a gyümölcsöt és lehetőleg hámozatlanul, ugyanis a gyümölcs héja hatszor annyi polifenolt tartalmaz, mint a belseje. A körte sok ásványi anyagot (kalcium, magnézium, kálium, cink, vas, jód) és vitamint (A, B1, B2, C, E) tartalmaz; összetétele miatt sok betegségre szolgálhat természetes gyógyírként.

 

A körtében található rost (pektin) segíti az emésztést és a belek normál működését. A gyümölcs rendszeres fogyasztásával megelőzhetjük a reumát, az ízületi gyulladást, a vérszegénységet, a szív- és érrendszeri problémákat, a tuberkulózist. Mindennek a tetejébe a körte depresszió ellen is kiváló.

 

A körte a cukorbetegeknek és fogyókúrázók számára sem tiltott gyümölcs, sőt! A benne lévő pektin segíti az emésztést, jó hatással van a belek működésére, tehát méregtelenítéshez, salaktalanításhoz is ideális, ezért kúraszerű fogyasztását is javasolják: tíz napon keresztül együnk naponta másfél kilogramm hámozott körtét!

A gyomorbajosoknak és a vesebajosoknak a körte kicentrifugázott levét ajánlják. Ideális folyadék gyomorhurut idején, gyomorkímélő diétákhoz, pozitívan hat a vese működésére, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Ha a körte levét fél óráig főzzük, fáradtságunk ellenszere lehet, energiaitalként ihatjuk.

Mit készítsünk belőle?

A gyümölcsöt elsősorban nyersen ajánlott megenni, akár a reggeli smoothie-nkat vagy zabkásánkat is feldobhatjuk vele. Készíthetünk azonban körtelevest is, eltehetjük lekvárnak vagy kompótnak, fűszeres chutney-nak, pálinkát is főzhetünk belőle, megtölthetjük; felhasználhatjuk köretnek, mártásnak, süteménybe.

Aki kedveli a nem megszokott ízeket, salátába is teheti. Különösen finom az aszalt körte. Fűszerek, amelyek jól illenek a körtéhez: gyömbér, fahéj, kardamom, vanília.

 

A birsalmához hasonlóan készíthetünk belőle sajtot: a megtisztított körtét megfőzzük, a levét leszűrjük és a gyümölcshússal megegyező tömegű cukorral és kilónként fél citrom levével sűrűre főzzük. Hozzáadjuk az áttört körtét, és újra felfőzzük. A masszát formá(k)ba öntjük, és minimum két napig szárítjuk.

Források: hazipatika.com, mindmegette.hu, netamin.hu

Képek forrása: pixabay