- Ha az ember picit nyitott szemmel jár-kel a természetben, még ebben a hideg időben is talál olyan fákat, bokrokat, illetve lágyszárú növényeket, amelyek a zord idő ellenére is szirmaikat bontották - Dr. Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem egyetemi tanára több olyan növényt mutatott az intézmény botanikus kertjében, amelyeket a méhek akár már most is fel tudnának keresni, hogy virágport, esetleg nektárt gyűjtsenek belőlük. Ilyen például a tőzike, illetve a hóvirág is – azonban a hideg időjárás miatt a szorgos apróságok aligha merészkednek ki a kaptárból.

Ez komoly aggályokat vet fel, ugyanis, ha minden a normális kerékvágásban gördül a természetben, akkor a méhek számára a tél vége, és a tavasz különösen fontos és aktív időszak. – A méhcsaládoknak különböző ciklusai vannak az év során – tudtuk meg Lakatos Ferenctől. – Télen a legalacsonyabb az egyedek létszáma, 15 és 20 ezer környékén mozog – fűzte hozzá. Ennek az oka egyszerű: a legzimankósabb évszakban a jégvirágokon kívül aligha bontja más a szirmait, ezért a méheknek a korábbiakban összegyűjtött tápanyagból kell gazdálkodniígy a kolónia igyekszik minél takarékosabban működni.

- Aztán a tél utolsó napjaiban, február végén elkezdődik az úgynevezett fiasítás, amikor az anya elkezdi lerakni a petéket – világított rá az érdekes tényre az egyetemi tanár, majd kissé szomorkásabban hozzáfűzte: ilyenkor komolyan bezavarhat a nem megfelelő időjárás…

Április elején nagy robbanás következik be a természetben – ekkor kezdik szirmaikat bontani a gyümölcsfáink. A méheknek ebben az időszakban kell a legaktívabbnak lenniük, ezért elengedhetetlen, hogy a fiasítás révén az egyedszám elérje a 40 ezer környékét. A mostanihoz hasonló fagyos időjárás azonban gátolja a fiasítást, ugyanis ehhez a méheknek 30 fokos hőmérsékletet kell tartaniuk a kaptárban – ehhez most a szokottnál több táplálékot kell felhasználniuk.

- Ez a márciusi tél extrém időszak a méhek fejlődése szempontjából – szögezte le határozottan Horváth Antal. – 2013-ban pontosan ugyanez a helyzet játszódott le – fűzte hozzá. Akárcsak abban az ominózus esztendőben, a tavasszal járó természetes felmelegedés is elmaradt. Ennek következtében egyes ilyenkor virágzó növények nem bontották ki szirmaikat, vagy elfagytak. – Emiatt a méhcsaládok fejlődése is megakadt az elmúlt kettő hétben, ugyanis a szokatlanul zord időjárás a generációváltás szempontjából nagyon rosszkor jött – vázolta fel a helyzetet Horváth Antal. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az a 2-3 hetes késés, amely a virágzásban most fennáll, a növényzet le tudja dolgozni, de sajnos ezt a tempót a méhek nem tudják követni. A szorgos rovarok ugyanis körülbelül 21 nap elteltével kelnek ki.

A gyérebb egyedutánpótlásnak sajnos komoly következményei lehetnek – a korai mézfajtákból, például a repcéből várhatóan szerényebb lesz a felhozatal, ugyanis a méhcsaládok még nem lesznek készek a feladatra, amikor a növény elkezd virágozni. Valószínűleg a gyümölcsösökben is kevesebb méhével fogunk találkozni, amely a termésen is meg fog látszani. Hogy a méhek száma ne gyérüljön tovább, érdemes elkerülni a rovarölő szerek használatát.