Talán nincs is más olyan fás növényünk, melynek a virágzása szinte elvarázsolja az embert. Csak a fehérbe öltözött menyasszony lehet olyan szép, mint a halványsárga színű, porzós virágokkal körülölelt gesztenyefa.

– Sopronban valószínűleg őshonos fafaj a szelídgesztenye – tudtuk meg dr. Varga Mária növényvédelmi szaktanácsadótól. – Különleges visszaemlékezés fűződik a szelídgesztenyefa terméséhez. Az 1600-as évek nagy éhínsége idején kenyér helyett fogyasztották – akkor még Európában nem volt burgonya. Néhány évtizeddel ezelőtt még a Várkerületen sétálgatók is vásárolhattak forró sültgesztenyét – újságpapírba csomagolva. Ezt a régi hagyományt érdemes volna visszahozni: nemcsak a soproniaknak, hanem az ide látogatóknak is csemegéül szolgálna.

Erdeinkben a szelídgesztenye tiszta és elegyes állományait ismerjük. Szinte minden kertbe telepítettek, néhol akár 100 éves példányok is láthatók. Erdeink óriásait is főleg szelídgesztenyék alkotják. Ismerünk több száz éves gesztenyefát is.

– A mediterrán fafaj termesztésének legészakibb határát jelentik a soproni erdők – folytatta a szakember. – A számukra kedvező talaj- és vízgazdálkodású helyeken szépen növekednek a fák és évről évre kisebb-nagyobb termést is adnak.  A szelídgesztenyét több kevésbé jelentős betegség és kártevő is megtámadhatja, ám két rendkívül veszélyes károsítója ismert, melyek nagyban befolyásolják termesztésének sikerét. Kritikus következményekkel járhat az úgynevezett kéregrák betegség, mely néhány éven belül az állomány teljes pusztulását okozhatja.

Az 1900-as évek elején ez a betegség az amerikai gesztenyések „halálát” okozta. Évtizedekig nem találtak megoldást a kórokozó megfékezésére. Majd az évszázad közepén egy francia kutató felfedezett egy-két gyógyult fát, de akkor még nem tudták, mi okozta a szerencsés végkimenetelt.

– Hazánkban az első beteg fát Zala megyében észlelték 1967-ben. Reziben Zala megye legnagyobb tiszta állományú gesztenyését maradéktalanul elpusztította a betegség – részletezte dr. Varga Mária, aki a vegyszermentes, biológiai védekezés elkötelezett híve. – 20 év múlva a soproni erdőkben is megjelent a kéregrák. Akkor már értesültünk az előzményekről, és a gesztenyefák pusztulásának víziója méltán fenyegetett.

Néhány kutató és a gesztenyefák „szerelmese” a ’90-es évek közepétől kipróbált egy akkor már világszerte ismert biológiai módszert. A kezdeti eredménytelenség nem vette el a kedvünket. A siker 10 éven belül elérkezett: a beteg fák gyógyulása látványos eredményeket hozott. Elmondhatjuk, hogy a soproni gesztenyéseink egészségi állapota azóta is kitűnő mind a mai napig.

A másik károsító egy apró kis rovar, a rügygubacsszúnyog. Dél felől érkezett hozzánk, de szerencsére még csak szórványosan fordul elő nálunk. Kártétele nyomán a terméskezdemény helyén gubacsok fejlődnek. Szerencsére ismert a természetes ellensége: egy fürkészdarázs faj, mely a zalai erdőkben már megkezdte áldásos tevékenységét. Reméljük, hamarosan nálunk is „üdvözölhetjük”. Megnyugtató, hogy gesztenyéseink a két veszélyes károsítótól biológiai módszerekkel megvédhetők.

Képek forrása: istockphoto.com