Miért használjunk fényvédőt?
A bőröregedés folyamatait az UV- (és ráadásul elsősorban az UVA-) sugarak jelentősen felgyorsíthatják, olyannyira, hogy egy 2013-as kutatás szerint: "A klinikai bőröregedést nagymértékben befolyásolják a külső tényezők, különösen a napártalom. Az UV-sugaraknak való kitettség az arcon megjelenő bőröregedés jeleinek mintegy 80 százalékáért felelős."
Mi az a fényvédő?
A fényvédő (így is találkozhatunk vele: fényvédős hidratáló, nappali krém, ha pedig egész testre való kiszerelést takar, akkor naptej) egy hidratáló alapú formula, amit különböző típusú és hatékonyságú fényvédő összetevőkkel dúsítanak, és ezen kívül még lehet, hogy a bőrtípusunknak vagy a bőrproblémánknak megfelelő célzott összetevőket is találunk benne.
Azt, hogy egy termék fényvédős-e, a legegyszerűbben úgy tudjuk megállapítani, hogy rá van-e írva az, hogy SPF. Az SPF (Sun Protection Factor) egy világszerte használt, egységes jelölés, és elsősorban az UVB-sugarakkal szembeni védelmet fejezi ki. Az UVA elleni védelem mértékének jelölésére sajnos nincs ilyen egységes jelölés.
UVB védelem jelölése: SPF
Az SPF (Sun Protection Factor) matematikailag egy arányszám, és azt fejezi ki, hogy az adott termék a káros UV-sugaraknak az 1/SPF értékét NEM szűri ki. Vagyis: egy SPF30-as fényvédő a sugaraknak a 96,666%-át kiszűri, és a 3,333%-át nem szűri ki, egy SPF50-es az UV 98%-át szűri ki, és a 2%-át nem. Ugyanezt jelenti az a megfogalmazás, hogy például az SPF 30 azt jelenti, hogy a bőrünk 30-szor annyi UVB-sugárzást bír el, mint fényvédő nélkül, mielőtt az UVB okozta pirulási folyamat elindul.
UVA-védelem jelölései
Az UVA elleni védelem jelölésére többféle rendszer is létezik. Az EU javaslata, hogy az UVA-védelem a fényvédőkön érje el legalább az UVB-védelem egyharmadát, és ha ez teljesül, akkor szerepelhet a terméken a bekeretezett UVA szimbólum.
Ezen túlmenően is létezik többféle elterjedt UVA-jelölés, amik pontosabb infót adnak a termék UVA-védelméről, és előnyös, ha szerepel a fényvédőnkön:
UVA-PF vagy PPD
Európában gyakran használják az UVA-PF jelölést (vagyis UVA Protection Factor), illetve PPD jelölést (Persistent Pigment Darkening), a kettő pedig gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Az SPF-hez hasonlóan ez is egy arányszám, és azt jelenti, hogy például egy PPD 30-as fényvédővel a bőrünk harmincszor annyi sugárzást bír ki, mielőtt az UVA okozta ún. "tartós barnulási folyamat" elindulna a bőrünkben.
Fizikai kontra kémiai fényvédők
A fényvédők alapvetően két nagy csoportra oszthatók: vannak az organikus (kémiai) fényvédők és az inorganikus (más néven fizikai vagy ásványi) fényvédők. A fizikai fényvédő, ahogy az a nevéből is kiderül, egy pajzsot képez a bőrünk és a napfény sugarai között: visszaveri, szétszórja a sugarakat, így akadályozza, hogy bőrünket elérjék az ártalmas sugarak. Ez a káros, UVA- és UVB-sugarakra is vonatkozik, tehát ha fizikai fényvédőt használunk, mindkettőtől védettek vagyunk. Ezek a kencék természetükből adódóan nem szívódnak fel a bőrünkön keresztül. A védőréteg általában elég látványos is ezeknél a krémeknél, mert fehér réteget vonnak a bőrre. Léteznek már olyan fizikai fényvédők is, melyeket a bőrünk színéhez lehet igazítani, így kevésbé látszik a használatuk. Fontos tudni, hogy vízzel érintkezve lemosódnak a bőrünkről, így fürdés után mindenképpen újra kell kenni őket. A kémiai fényvédők a bőrben felszívódva fejtik ki a hatásukat. Elnyelik a napsugarakat is, UV-sugarak, víz hatására egy idő után lebomlanak. Emiatt ezekkel is gyakran újra kell kenni a bőrünket.
Fényvédő házilag
A készen kapható fényvédők helyett használhatunk házilag könnyen összeállítható napozó kozmetikumot, aminek főbb összetevői:
• Bőrtápláló olajok: jojoba olaj, mandula olaj, kókuszolaj, sheavaj, szezám olaj, körömvirág olaj, búzacsíra olaj, sárgarépamag olaj, kakaóvaj (felhasználási lehetőségei: lereszelve, bőrön kenve, mint egy szappant, vagy olajjal előre összemelegítve);
• Antioxidáns tulajdonságú természetes anyagok, amik semlegesítik a káros szabadgyököket, gyulladáscsökkentő tulajdonságúak: E-vitamin, aloé, propolisz, zöldteakivonat;
• 20% fizikai fényvédő por
Használatuk
Mindig a fényvédő legyen a rutinunk utolsó eleme, és lehetőleg 15-20 perccel azelőtt vigyük fel, hogy napra megyünk, továbbá másfél-két óránként kenjük magunkat újra. (Ha vízbe megyünk, akkor még gyakrabban). Az arcunkon és a nyakunkon egy teáskanálnyi mennyiséget oszlassunk el, míg a mellkasunkon és a hátunkon két-két teáskanálnyit. Karonként 2 teáskanálnyi adagot számoljunk, míg lábanként (magasságtól függően) 2-3 teáskanálnyit.
Miért ne zuhanyozzunk rögtön napozás után?
A D3-vitamin zsírban oldódó szteroid hormon. Amikor a bőrt ultraibolya sugárzás éri, az egyfajta koleszterinszármazékot alakít át D3-vitaminná. A bőrben keletkező vitaminnak azonban a vérkeringéssel el kell jutnia a megfelelő szervekhez annak érdekében, hogy megfelelően kifejtse a hatását. A legutóbbi kutatások tükrében akár 48 órára is szüksége lehet a szervezetünknek ahhoz, hogy felszívódjon a bőrben termelődött összes D-vitamin. Ezért tanácsos kerülni napozás után a szappanos, tusfürdős zuhanyozást legalább két napig, csupán tiszta vízzel fürödjünk, a hajlatokat, nemi szervek környékét mossuk meg természetes alapanyagokból készült tisztálkodó szerrel.
Források: medinatural.hu, skinsmart.hu, zoldpolc.hu
Képek forrása: pixabay