Réteges öltözködés

Bár szerencsére nem túl gyakori, nagy hidegben ma is előfordulhat fagyás. Hajléktalanokat, illetve baleset vagy ittasság, eszméletvesztés miatt hosszú ideig hideg hatásának kitett embereket érinthet elsősorban. Ha a normál esetben 36-37 °C körüli testhőmérséklet 35 fok alá csökken, kihűlésről beszélünk. 32 °C alatt az állapot életveszélyessé válik. Huzamosabb ideig, 10-14 fok alatt tartózkodva is bekövetkezhet, de természetesen fagypont alatt sokkal gyorsabban hűl ki az emberi test. Kevesebben tudják, hogy fagypont fölötti hőmérsékletnél is előfordulhat, ha az adott testrészben nem elégséges a vérkeringés. Különösen a végtagok vérellátási zavarával járó, ún. Raynaud-betegségben érintettek szenvedhetnek el felszíni fagyási sérüléseket, de az érszűkületes betegeknek, időseknek és az izzadós lábú, érzékeny bőrű gyermekeknek is jobban kell vigyázniuk a kezük és a lábuk melegen tartására. A felszíni fagysérülés néhány hét alatt elmúlhat, de ha mélyebb szöveteket is érint, visszafordíthatatlan károsodást okoz.

Megfelelő, száraz, réteges, meleg öltözék, sapka, kesztyű és vastag zokni, bélelt cipő kellő védelmet nyújt.

"Melegben tartott láb az egészség alapja"

Nagyanyáink így mondták, és így is van. A téli hidegben a lábat egy vastag (vagy akár két vékonyabb) zokni, egy meleg, bélelt cipő vagy csizma védi a legjobban. A lábbeli ne legyen túl szűk, nehogy akadályozza a keringést, vagy meggémberedjen benne a láb, de túl laza sem, mert az beengedi a hideget. Természetesen mindehhez még vízállónak és biztonságos, "traktortalpúnak" is kell lennie.

Mértékkel az alkohollal!

Az alkoholt sokan "szíverősítőnek", fűtőszernek tartják, és nagy hidegben természetesnek veszik egy-két kupica pálinka vagy egy bögrényi forralt bor felhajtását. Ezzel azonban jobb vigyázni, mert az alkohol inkább csak "elfedi" a hideget, csökkenti a szervezet veszélyérzékelését, így óvatlanabbá teheti a mérték nélkül ivót. Minden télen tucatjával fordul elő ittas állapotban bekövetkező fagyhalál. A hideg ellen hagyományosan ajánlott forralt borban sem elsősorban az alkohol az, ami igazán jót tesz, hanem a meleg folyadék, a cukor és a vérkeringést serkentő fűszerek, például a fahéj, a bors és a szegfűszeg.

Tankoljuk fel vitaminokkal az immunrendszerünket!

Túl vagyunk a tél első felén, így ez az erős lehűlés sokakat már a télvégén szokásos, leromlott, vitaminhiányos állapotban talál. Ha eddig nem tettük, itt az ideje, hogy erősítsük a szervezetünket vitaminokkal: együnk sok zöldséget, gyümölcsöt. A C-vitamin pótlására a télen is olcsón kapható savanyú káposztát, céklát, citromot, hagymaféléket, almát ajánljuk!

Melengető ételek

Üres gyomorral sokkal nehezebb elviselni a hideget, így még inkább javasolt egy kiadós reggelivel kezdeni a napot. Ez nem a fogyókúra ideje! Az sem mindegy, mit eszünk: a természetgyógyászok megkülönböztetnek hűsítő (nagy melegben, lázas állapotban ajánlott) és melegítő táplálékokat. "Belülről melegítenek" például a vörös húsok, az olajos magvak, a dió, a mogyoró, a mandula, a gesztenye. A magyar népi gyógyászatban régen átmelegítő ételként ajánlották a hajdinakását, a tönkölybúzát, a hagymát, a mézet.

Védjük a bőrünket!

Kozmetikusok, bőrgyógyászok a megmondhatói, mennyit tud ártani a hideg a legszebb, legfiatalabb bőrnek is. Nagy hidegben kiszárad, kirepedezik; mikrosérülések, fagyások jelennek meg rajta. Ezért ne menjünk utcára közvetlenül fürdés, mosakodás után, és használjunk a kezünkre és az arcunkra zsírosabb, hidratáló krémeket.

Kerültjük a fémeket!

Bármennyire is szereti a nagyméretű fém karkötőket, bizsukat, ezüstékszereket, a nagy hidegben tanácsosabb ezeket letenni, mivel a fémek igen jól vezetik a hőt, és kellemetlen a viselésük. Kinti munkánál, szabadban végzett tevékenységnél kesztyű nélkül ne fogjunk meg vascsöveket, egyéb fémtárgyakat, mert ezeket még hidegebbnek fogjuk érezni, szinte odaragasztják a bőrünket.

Melegítsünk be sportolás előtt!

Kocogás, síelés, korcsolyázás, de még szánkózás vagy kinti munka, favágás előtt is a szokottnál alaposabban be kell melegíteni az izmainkat néhány nyújtó, lazító gyakorlatot elvégezve, mert a hidegben elgémberedett, összehúzódott izmok az átlagosnál sokkal sérülékenyebbek.

Vigyázzunk a szívünkre!

Az extrém hideg jelentősen megterheli a szívet, ezért azoknak, akik valamilyen szív- és érrendszeri betegségben szenvednek, fokozottan kell vigyázniuk magukra. Az orvosok úgy tapasztalják, hogy az alacsony hőmérséklet emeli a vérnyomást, a szívbetegeknél anginás rohamot válthat ki, rontja a szívelégtelenségben szenvedők állapotát, és jelentősen megnöveli a vérrögképződés, az infarktusok kockázatát. Szívbetegek jól teszik tehát, ha előre gondoskodnak enni-innivalóról, fűtőanyagról, és ezekben a napokban inkább otthon maradnak. Fokozottan vigyázzanak az előírás szerinti, pontos gyógyszerszedésre! Kerüljék a fizikai megerőltetést, és igyekezzenek eleget aludni, mert a fáradt, kimerült szervezet (és agyonterhelt motorja) még kevésbé képes védekezni a hideg ellen.

Asztmások, figyelem!

Az asztmások állapotát is jelentősen ronthatja a kemény téli hideg. Különösen az viseli meg őket, ha száraz és hideg a levegő, ezért ha nem muszáj, ne épp az év leghidegebb napjaira időzítsék szabadban végzendő teendőiket. Ha mégis el kell hagyniuk a lakást, indulás előtt használják légzéskönnyítő gyógyszereiket. Hogy a beszívott hideg levegő ne közvetlenül érje az alsóbb légútjaikat, szájlégzés helyett próbáljanak csak az orron keresztül levegőt venni, és szájuk, orruk elé kössenek egy sálat vagy kendőt.

Egyéb problémák hidegben

Gyakoribb tünet télen a száraz, piros szem, az égő, szúró érzés, melyet a hideg, szeles idő és a lakás alacsony páratartalma okoz. Megoldásként fogyasszunk sok folyadékot, otthon párásítsunk, szükség esetén használjunk gyógyszertárban vagy optikai szaküzletben beszerezhető műkönnyet. A felső légúti betegségek nem azért gyakoribbak télen, mert hideg van, hanem mert olyankor többet tartózkodunk zárt helyeken, nagyobb csoportokban. Figyeljünk a kézhigiéniára, és félig gyógyultan vagy enyhe tünetekkel ne menjünk közösségbe.

A hidegallergiában (hidegurticaria) szenvedők bőrében az alacsony hőmérséklet hatására hisztamin szabadul fel, és néhány perc alatt viszkető csalánkiütések jelenhetnek meg a hideghatás helyén. A hidegallergia súlyossága változó lehet: egyeseknél enyhe, míg másoknál életveszélyes állapotot, anafilaxiás sokkot is eredményezhet.

A hideg időjárás természetesen nem jelenti azt, hogy be kell zárkóznunk a meleg lakásba. Megfelelő elővigyázatossággal akár kültéri sport is végezhető ilyenkor, hiszen a téli időjárásnak pozitív hatásai is vannak, például serkenti az immunműködést, csökken a felső légúti betegségek kockázata, javul az állóképesség, fokozottabb lehet a zsírégetés, és a szezonális depresszió tünetei is enyhülnek.

Források: egeszseg.hu, hazipatika.com

Képek forrása: pixabay