„Intézkedtünk a veszélyhelyzet elhárításáról, de a jelenség elég gyakori, érdemes pár szót ejteni róla. Könnyű belátni, hogy az átlátszó/tükröződő de betonkemény felületekre az evolúció nem készítette fel a vadon élő állatokat ezért ilyenek létesítésénél (különösen természetközeli környezetben) nagy óvatossággal kell eljárni” - emelték ki közleményükben.

A szakemberek kifejtették azt is, hogy a probléma háromféle módon jelentkezhet:

1. szemben álló üvegfalak (pl. üvegezett folyosók): a felé repülő madár jól látja a túloldalon álló fákat, bokrokat és el szeretne repülni odáig – nekiütközik az üvegnek,

2. a tükröződő felületen a saját oldalán álló növényzetet látja és miközben a vélt, biztonságos bokrok/fák közé szeretne berepülni – nekiütközik az üvegnek,

3. szaporodási időszakban a tükröződő felületen a saját tükörképét látja és a vélt vetélytársat támadja. Ilyet megfigyeltek már a szakértők néhány madárfajnál (például fácán, gólya, barázdabillegető). Akár komolyan megsérülhet a képzelt „csatában”. A közleményhez mellékelt képek (a cikk borítóképe) látható barázdabillegető hím például a parkoló autók visszapillantó tükrét támadta így napokon keresztül.

A közleményben rávilágítottak: az első két esetre kielégítő megoldást jelent az üvegfelületre ragasztott fekete matrica. Általában ragadozó madár sziluetteket használnak erre a célra, de a legfontosabb, hogy a madár észlelje, hogy akadály áll az útjában, ezért a matrica alakja nem feltétlenül fontos. Mint a jelen esetben is, nem elegendő az üvegtábla sarkába ragasztani a matricát, a szükség szerint egy vagy több ilyen jelzést jól láthatóan kell elhelyezni, például középre.

Mint a nemzeti park szakemberei leírták, a tükröződés más módon is okozhat problémát. A – különösen a nedves – aszfaltozott felületeket a vízimadarak és gyakran rovarok is vízfelületként érzékelik, megpróbálnak vagy ténylegesen le is szállnak rá és a gépkocsik kerekei alatt végezhetik – világítottak rá.

Borítókép forrása: Fertő-Hanság Nemzeti Park Facebook-oldala