A november 8-i program levezető elnöke Vajda Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Levéltárának vezetője, majd mások mellett Sági Éva, a Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár vezetője is tartott előadást.

Az eseményen köszöntőt mondott Farkas Ciprián is. Sopron polgármestere kiemelte, a centenáriumi év legfontosabb célja, hogy olyan rendezvények valósuljanak meg, amelyekkel átadható az az érzés, hogy milyen a leghűségesebb város polgárainak lenni. „Koncertek, kiállítások, tanulmányi versenyek és nem utolsó sorban történész konferenciák emlékeztetnek Sopron történelmi jelentőségére az idei évben. A mai nap a történelmi képviselőké, az egyetemmel és a Veritas-intézettel közösen hozta létre ezt az eseményt Sopron városa. Bízom benne, hogy minden résztvevő új ismeretanyaggal tud épülni és gyarapodni, ami ennek a korszaknak a megismerhetőségét teszi még jobbá – tette hozzá a polgármester.

Az rendezvény nem valósult volna meg a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár segítsége nélkül. Ujváry Gábor intézetvezető hangsúlyozta; több éve zajlik kutatás Trianon hatásairól az akkori felsőoktatásban. „Mondanom sem kell, Sopront is jelentős mértékben érintette ez a történelmi esemény, hiszen ide menekül 1918 végén-1919 elején a selmecbányai erdészeti és bányászati főiskola. Több menekült intézet is van ebben az időben, a nagy Magyarország felsőoktatási struktúrája Trianon után szinte megmaradt. Ez a pozitív hatások mellett számos negatív tényezőt is hordozott magában – árulta el Ujváry Gábor.

Köszöntőt mondott a Soproni Egyetem kutatási és külügyi rektorhelyettese is. „Az ágfalvi csatának és a 100 évvel ezelőtti soproni népszavazásnak köszönhetően a Soproni Egyetem magyar maradhatott. A levéltárasok alapos kutatásának és kitartó munkájának köszönhetően sikerült feltárni Sopron történetét és a népszavazás eseményeit" – hangsúlyozta prof. dr. Lakatos Ferenc.

A délután folyamán előadást tartott ifj. Sarkady Sándor is. A Soproni Egyetem tudományos kutatója egy soproni születésű iparművészeti főiskolás naplófeljegyzéseit ismertette. „Ő volt az a fiatal, aki egészen 1922 áprilisáig naplót vezetett az eseményekről. Örök példaként szolgálhat az utókornak, hiszen németajkúként minden gondolkodás nélkül Magyarországra szavazott – tette hozzá a kutató.

A történelmi konferencia, amelynek középpontjában továbbra is a két világháború közötti magyar felsőoktatás áll, holnap folytatódik.