Mindkettő ugyanabba a családba tartozik, hagymagumós, fagyérzékeny, évelő növény. Ha tavasszal már nem számítunk fagyra, a hagymagumó kiültethető a szabadba, nyáron azonos módon kezelhető, és az őszi fagyok előtt mindkettő hagymagumóját fel kell szedni a talajból, és fagymentes helyen kell tárolni.

Az utóbbi években kissé hóbortos az időjárás: a meleg tavaszi napok beköszöntével már reménykedtünk, hogy ez így maradhat egészen őszig, aztán az egyik pillanatról a másikra jött a hideg és a váratlan havazás. Akik eddig még csak tervezték valamilyen virág elültetését a kertben, jól jártak, hiszen nem károsították meg azokat a váratlan fagyok. Vannak ugyanis olyan virágos növények, amelyek a melegben érzik jól magukat a talajban, és akár egészen őszig pompázhatnak az ágyásban.

A frézia (Freesia) a szivárvány összes színében fellelhető pompás növény, ami áprilistól balkonládába vagy a kertbe ültethető, ha a hőmérséklet már éjszakára sem csökken fagypont alá. Májusban nyitja tarka virágjait, és egészen szeptember elejéig pompázik. Hagymáit legalább 5 centiméter mélyre érdemes ültetni, napos helyre. A nősziromfélék családjába tartozik. Őshazája Dél-Afrika és Kelet-Afrika, de hazánkban is hatalmas népszerűségnek örvend. Európában a 18. század végén, a 19. század elején honosították. Ennek a lágyszárú növénynek az az érdekessége, hogy a nevét egy német orvosról kapta. Sok különböző fajtája létezik, vannak tölcséres és szétterülő virágúak is, amelyek általában sárga, fehér vagy rózsaszínűek és különlegesen, fürtben helyezkednek el. A növény egy kis hagymagubóból növekedik ki, hosszúkás, keskeny levelei vannak.

A frézia gondozása nem egyszerű, de nem kell tőle megijedni, az odafigyelést és a törődést nagyon meghálálja. Tarthatjuk cserépben és kint a kertben is, csak biztosítani kell számára a megfelelő körülményeket. A fényes, napos helyeket kedveli. Az árnyékot nem szereti, félárnyékban még eléldegél, de a színe nem lesz olyan üde, élénk. A folyamatos tűző napfénytől próbáljuk meg óvni, mert hatására a leveleit lehullajthatja. A szobában ne tegyük se ablak, se fűtőtest mellé, hiszen a folyamatosan változó hőmérséklet nem tesz neki jót. A szabadból pedig még a téli nagy fagyok előtt hozzuk be, majd ültessük cserépbe és csak tavasszal a fagypontok után ültessük ki újra.

Az impozáns kardvirág (Gladiolus) gumóit április elején szokás kiültetni. Csodálatosan mutatós és méltóságteljes virág, melyet minden ember kedvel, akár kertben, akár vágott virágként csokorba rendezve. A népnyelv korábban fegyverliliom, mezei dárdácska, kedves madárliliom, illetve legényvirág néven tartotta számon a Kárpát-medencében. Ma már kardvirágnak nevezik. A kardvirág szintén a nősziromfélék családjába tartozó nemzetség, melybe körülbelül kettőszázötven faj tartozik, Európában és Ázsiában tíz él, a többi Fekete-Afrikában. Legnagyobb elterjedési területe a Dél-Afrikai Köztársaság és Namíbia. Keresztezett fajtája több ezerre tehető. Európába a 18. század második felében került, ahol újabb fajok nemesítését végezték el.

A kardvirághagymákat április elejétől május végéig folyamatosan elültethetjük. Érdemes ezelőtt rézgálicból készített oldattal fertőtleníti a növény hagymáit, amivel elkerülhetővé válik a gombásodása. Fényigényes virág, nem árt napos helyre ültetni, a jó vízelvezetésű talajban érzi magát a legjobban, mérsékelt öntözést igényel. Télen teleltetni kell a gumókat, kiszárítva fellógatható széltől-fagytól mentes helyen. 

 

A kertben a hagymát tíz-tizenöt centiméter mélyen kell a földbe helyezni. Ha elég csapadékos a tavasz, akkor nincs szüksége öntözésre, de ha nem biztosított a természetes esővízellátás, locsolni kell a növényt. Nyáron segíthetjük és serkenthetjük a virágzást úgy, hogy egy-egy alkalommal tápoldatot adunk a locsolóvízhez. A hagymák ültetését többféle módon és változatban végezhetjük, a színek csoportosításával különböző formákat és palettákat állíthatunk össze. A talaj, amelybe a kardvirághagymákat ültetni akarjuk, legyen tápanyagban gazdag, és jó legyen a vízáteresztő képessége.

Elvirágzás után hagyjuk a növényt visszaszáradni, ne vágjuk le a virág szárait, mivel az tápanyagot raktároz a gumókba. Október közepén kezdjük meg a hagymák begyűjtését, úgy, hogy a szármaradványokat öt centiméter magasságra vágjuk vissza. A megtisztított gumókat hűvös, szellős helyen, lehetőleg papírba csomagolva teleltessük. Eltehetjük a fiókahagymákat is, ha ezeket két-három évig minden évben kiültetjük, a negyedik évben virágokat fognak nevelni.

Forrás: viragbarat.hu, ankert.hu, Kertvarázs Magazin

Fotók: pixabay