A konferenciát eredetileg az Országgyűlés épületében, a Felsőházi teremben tartották volna meg – a koronavírussal kapcsolatos óvintézkedések miatt azonban a neves értekezést a virtuális térben követhették az érdeklődők. A konferencia apropója a trianoni békediktátum századik évfordulója volt. Dr. Tóth Imre történészt, mint a Nyugat-magyarországi térség, a burgenlandi probléma kutatóját hívták meg a rendezvényre. A szakértő több csomópont érdekességeire is felhívta a figyelmet a konferencián.

 - A nyugat-magyarországi kérdésnek különleges zamata, hogy itt két vesztes ország alkujáról van szó – emelte ki dr. Tóth Imre. - Felvetül a kérdés, hogy ez hogyan lehetséges? Ugyanis arra, hogy egy mellékgyőztes kap egy vesztestől, már csak-csak rá lehetne fogni, hogy rendben van. De hogy két vesztes országot elégítenek ki, az nehezen megmagyarázható. A másik csomópont, amiről beszéltem azt foglalta magában, hogy miképpen igyekezte ezt a helyzetet kihasználni az osztrák diplomácia. Arról is szót ejtettem, hogy hogyan aktivizálta magát a magyar kormány, miután Ausztria megkötötte az ő szempontjából sikeres békét, Saint-Germainben. Hiszen ennek a folyamatnak köszönhetően jutott el magyarság az 1921-es soproni népszavazásig. A záró gondolatköre pedig az volt az előadásomnak, hogy ki hogyan szavazott és miért. Ezt nehéz meghatározni, mert nem voltunk ott, hogy tudjuk, éppen ezért egy sor feltételezésre alapítom én is, amit gyakran elmondok ezzel kapcsolatban. Azonban ezek nem a levegőben lógnak, van forrás alapjuk – fejtette ki.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar szakértők közössége mindig érdeklődéssel tekint a trianoni békediktátum Sopronnal és környékével kapcsolatos eseményeit övező kutatásukra. Ennek egyik oka, hogy városunk ügye a magyar külpolitika első diadala volt 1918 után. De ez számít 1938-ig a magyar revízió egyetlen sikertörténetének is.