Sopron megpróbáltatásai az első világháborút követő években sem értek véget. A békekötések eredményeképpen Nyugat-Magyarország németekkel sűrűn lakott részét, így Sopront is hozzácsatolták a szintén vesztes Ausztriának. Azonban a történészek szerint furcsa döntésbe, a honatyáink nem törődtek bele.

- Nagyon kacskaringós egyeztetések, tárgyalások után annyit sikerült elérnie a magyar diplomáciának, hogy kieszközöltek egy népszavazást - mondta Dr. Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója. A témakör szakértője hozzáfűzte: ez lényegében törvényesített egy korábban meghozott döntést, amely arról szólt, hogy Sopront, és a környékén lévő nyolc települést kiveszik az Ausztriának átadott területből, és visszaadják ezt Magyarországnak. Ezt legitimálta az 1921. december 14-én kezdődő népszavazás, amelynek emlékét törvénybe iktatta a Magyar Országgyűlés.

A Soproni Levéltárban rengeteg érdekességet őriznek a népszavazással kapcsolatban. Látványosak a különböző propagandaanyagok is, amelyek szinte elborították Sopron macskaköves utcáit – az osztrák és a magyar oldal is próbálta érvényesíteni álláspontját. Az osztrák az etnikai és nyelvi alapokra fektetett, míg a magyar az ország egészéhez való tartozás politikájával kívánta megnyerni városunk polgárait.  

- A különleges anyagokat már a kortárs szerzők is gyűjtötték, ezek közül jókora merítés található a Népszavazási Emlékek című könyvben – mondta Dr. Dominkovits Péter, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni levéltárának igazgatója. - Intézményünkben, amely egy több mint 30 ezer kötetet felölelő szakkönyvtár tekintélyes számban vannak neves kortárs munkák, mint például a Népszavazási emlékalbum, de jócskán akadnak későbbi feldolgozások is, amelyek közül a Magyarok maradtunk máig is kiindulópontja a kutatóknak – fűzte hozzá a szakértő.

A soproniak a 7107 szótöbbséggel végül Magyarország mellett tették le voksukat. Azonban azt a levéltár igazgatója is hangsúlyozza: a sok meglévő eredmény ellenére még rengeteg lehetőség van a kutatásokban. Van például egy titok, amelyre mind a mai napig nem derült még fény – ebben a rejtélyben szerepet kap egy grandiózus ünnepség, és egy felbecsülhetetlen ereklye is: a Hűség Serlege.

 Ugorjunk előre 1928 októberéig. Ekkor a népszavazás emlékét kőbe is vésték – a Kormány átadta Sopronnak a Hűség kaput, amelyet Bethlen István miniszterelnök avatott fel. A több napos rendezvénysorozatra a monumentum felavatását követő több száz fős díszünnepség tette fel a koronát. Az eseményhez kapcsolódó közgyűlésen számos szenvedélyes beszéd hangzott el a Kaszinó nagytermében. Ekkor a misztikus épület nagytermének falai még egy történelmi jelentőségű pillanattal gazdagodtak…

- A ceremónián Széchenyi Bertalan gróf felajánlott a városnak egy serleget, amely a Széchenyi-család birtokában volt - kezdi így az izgalmas történetet a szakértő. - Ezt az arannyal kivert serleg gróf Széchenyi István egyik legmegbecsültebb személyes kincse volt, amelyre a Legnagyobb Magyar azzal kapcsolatban vésetett gondolatokat, hogy vajon hol fognak pihenni a hamvai? Ezt a serleget Bertalan - aki egyébiránt a felsőház alelnöke, és a két évig az Országos Erdészeti Egyesület Elnöke is volt - egyrészt a Széchenyiek és Sopron, Nagycenk és a Széchenyiek, Nagycenk és Sopron összetartásának szimbólumaként, jelképeként adományozta a Leghűségesebb Városnak - tudtuk meg Dr. Tóth Imrétől. A serleg másik oldalára az alkalom lényegéhez illően a köetkező felirat is felkerült: "a civitas fidelissimának a Széchenyi-nemzetség hálája jeléül. Felajánlotta Sopron városának a népszavazás emlékéül gróf Széchenyi Bertalan.”

Az ereklyét a főhelyre, a miniszterelnök előtti díszes talapzatra helyezték. A sajtó korabeli beszámolói szerint a vert arany serleg pompája mindenkit lenyűgözött, fenséges alapot adva ezzel a ceremónia dicső hangulatának. Az ünnep fényét emelte, hogy a serlegbeszédet a korábban a város díszpolgárává avatott Bethlen István mondta. A miniszterelnök szavaival Sopron hűsége, és a Széchenyiek hazafiassága előtt tisztelgett.

Bár a feliratok tanulsága alapján tekintélyes és könnyen felismerhető jelentős ereklyéről van szó, mégse találja senki. A serlegnek - a 20. század közepére oly' jellemző, zivataros idők sodrásában rejtélyes körülmények között - nyoma veszett – hollétéről a szakemberek azóta sem tudnak semmit sem…