Sokan azért hordanak talizmánokat, mert hisznek abban, hogy ezek az ősi szimbólumok energiát közvetítenek: megvédik őket az ártalmas hatásoktól és szerencsét hoznak számukra. Sokszor az is elég, ha ránézésre kiválasztunk egy hozzánk közel álló darabot, de szép ajándék is lehet egy szeretett személynek.

Az élet fája: kelta amulett, amely az összetartozás, a biztonság és a termékenység talizmánja. A kelták a fákat az emberek őseinek tekintették. Legfontosabb fának a tölgyet, az ég istenének növényét tartották. Minden kelta törzsnek saját szent fája volt, ami a törzs területének közepén állt, az egység, az összetartozás és a biztonság jelképeként. A szent fa olyannyira fontos volt, hogy minden csata alkalmával elvittek egyet gyökerestől. Amíg ez náluk maradt, addig az erejük biztosított volt. Ez az amulett viselőjét erővel ruházza fel, biztonságot nyújt neki. A fatörzsön található spirál szimbólum a termékenységet segíti elő.

Hamsza, más néven szerencsehozó kéz: a tenyér formájú védelmező amulettet leginkább az arabok és a héberek használják. Hitvallásuk szerint az amulett megvédi a nőket mindenféle ártó szándéktól, a negatív hatástól. Termékenységet hozhat, támogatja az egészséges terhességet, a szoptatást, a gyenge szervezetet pedig megerősíti.

Hold: a szépséget, a fényt jelképezi a sötét végtelenben. A Hold általában a női princípium, hozzá rendelték a vizet, az égtájak közül északot, az évszakok közül a telet. Az ösztönvilág, a tudatalatti, a képzelet, a lelki élet, az álom és a szexualitás megtestesítője.

Hórusz szeme: az ókori Egyiptomban használták amulettként. Biztonságot, egészséget és bölcsességet biztosított viselőjének. Nagyon népszerű amulett, egyszerre jelképezi a napot és a holdat. Feladata – mint általában a szemamuletteknek – a rontás elhárítása, a szemmel verés visszafordítása. Viselőjét védi az összes gonoszság ellen, sebezhetetlenséget biztosít. Erőteljes amulettként szolgál a bajokból való kilábalásban, betegségből való gyógyulásban. Ez a szimbólum az egyiptomiaknál a megújulás jelképe is volt.

Jin és jang: A kínai kultúrában a világ rendjének szimbóluma, amely a lét keletkezésében szerepet játszó két őserőt ábrázolja. Az univerzumban uralkodó két ellentétes erő tökéletes egyensúlyát jelképezi. Ábrájuk egy hullámos vonallal kettéválasztott kör, amelyben a középső válaszvonal hossza megegyezik a kör kerületének felével, s az egyes részek kerülete azonos a kör kerületével. Az egyik rész fekete (jin), a másik pedig fehér (jang). A jin rész tartalmaz egy jang pontot és a jang rész is egy jint, jelezve ezzel kettejük kölcsönös függőségét. Mindkét rész magában hordja a másik embrióját, ami kifejezi, hogy kizárólag maszkulin vagy feminin természet önmagában nem létezik, csak együtt, folytonos kölcsönhatásukban fordulhatnak elő.

Kelta kereszt: régen az Istenbe vetett bizalmat, a szeretetet szimbolizálta, ami megvédte viselőjét a bűbájoktól, a gonosz szellemektől és a démonoktól. Ma a megvilágosodás, a megérzés jelképe, az ember feletti energia, a teljesség, az univerzum, Isten legősibb szimbólumaként tekintenek rá.

Koponya és csontok: A halál szimbólumának tartjuk a koponyát (néha csontokkal), pedig az öröklétet és az újjászületést is jelképezi, ugyanis a csontok nem bomlanak le a halál után. Ez az oka annak, hogy ez a szimbólum látható az európai temetők kapujában, illetve ezért tisztelik annyira a művészek.

Mások azonnal a kalózokra gondolnak, ha meglátják a koponyát és csontokat, pedig az alapjelentéséhez nincs sok közük a tengeri rablóknak. A kalózoknak sokáig nem volt egységes jelképük, amíg Edward England, a híres kalózos be nem vezette. A koponya és csontok szimbólum azt követően vált igazán népszerűvé, hogy Robert Louis Stevenson megírta a Kincses szigetet. Később más művészek, írók és a játékgyártók terjesztették el a jelképet a köztudatban.

Kör: A négy alapvető geometrikus szimbólum egyike. Mivel önmagába visszatérő jel, az egység, az abszolútum és az eredeti tökéletesség jelképe. A teljesség, az egész szimbóluma; mint végtelen vonal egyszerre az idő és a végtelenség, az örök és az Egy. Az örök visszatérés, a ciklikus világszemlélet kifejezője. A kör mindig az isteni, az égi, a szellemi tartalom, szemben a négyzettel, amely az emberi, a földi és a testi jelképe.

Mindent látó szem: a háromszögben ábrázolt szem, más néven a gondviselés vagy az előrelátás szeme egy olyan szimbólum, amelyben egy szem körül fénysugarak vagy glória pompázik, és általában háromszög öleli körül. Néha Isten jelképeként jelenik meg, ahogy őrködik az emberiség felett. A kereszténységben a mindent látó szem természetesen az Isten szemét jelenti, nagyjából a 16. század óta használják. Isteni erőt jelképez, amely óvja és védi az emberiséget.

Lótusz: A keleti kultúrák egyik legfontosabb szimbóluma. Az ősvizeken megszülető lótusz az élet első megjelenése, maga a káosz vizeiből kiemelkedő kozmosz. A Nap melegének és a vizeknek a teremtménye; egyszerre szoláris és lunáris szimbólum, egyesíti a szellemet és az anyagot, a tüzet és a vizet, a férfit és a nőt. Az isteni születés szépségét, tökéletességét reprezentálja. Magában hordoz minden lehetőséget. Termékenység-szimbólum, mivel szétszóródott magjaiból számos új növény jön létre. Mocsári növényláncot alkotva a zabolátlan nemiség jelképe. A lótusz két virága, amely egyetlen szárból hajt ki, a házastársi harmónia szimbóluma. Mivel gyümölcse, levelei és virágai kör alakúak, a létezés örök körforgását jelenti. A rügy, a kinyílt virág és a magok egy időben láthatók rajta, ezáltal kifejezi a múlt, a jelen és a jövő összekapcsolódását. Köldökzsinór, amely az embert az eredethez köti.

Nap: univerzális szimbólum, minden kultúrában egyazon jelentéssel bír. A sötétség ellentéte, a fény, amely minden rossz energia és a gonosz legyőzője. A naprendszer központja, a Földhöz legközelebb eső csillag. A fény és melegség égiteste, az élet forrása. Aktív őselem, maszkulin princípium; a kozmikus értelem és az igazság egyetemes szimbóluma. Látszólagos Föld körüli útja az élet, a halál és az újjászületés jelképévé avatta. Halhatatlan égitest: minden reggel felkel és minden este alászáll.

Om vagy másképp aum: ősi szanszkrit szimbólum, amely a meditáció közben elhangzik. A hindu hagyomány szerint az om az univerzum teremtésekor elhangzott szent teremtő szó. A meditáció közben elnyújtott aum segít, hogy kapcsolódjunk a spirituális világhoz. Az om nem csupán hangrezgés, hanem sugárzó energia, amely egy sajátos gondolati áram megindítása révén áthangolja az ember mentalitását. Viselőjének új irányt mutat.

Forrás: hu.cultureoeuvre.com, hir.ma, life.hu, szimbólumtár

Képek forrása: pixabay