Sopronkertes helyén 8000 évvel ezelőtt egy nagyobb tó terült el, mely a római korban, Krisztus születése körül kiszáradt. A tó északi partján ősi település állt, melynek maradványai a földmunkák és a házépítések során sokszor előkerülnek. A római korban helyén villagazdaságot építettek lakóházzal és számos melléképülettel. Középkori várának előzménye is valószínűleg egy római kori villa volt. A község német alapítású lehet, 1267-ben Pamgort, később Pawngarten néven említették. A magyar helységnév ennek a fordítása. A középkori település lényegében a Bécsújhelyről Sopron felé vezető út mentén feküdt. 1475-ben a magyar alapítású pálos rend, majd a 18. század elején az Esterházyak tulajdonába került.

Kertes nagyértékű műemléke, a Grafenegg Ulrik és Frigyes által a Szent Megváltó és a Boldogságos Szűz tiszteletére alapított pálos kolostor a községtől 500 méterrel nyugatra fekszik, fákkal és termőföldekkel körülvéve. 1475-ben Grafenegg Ulrik a fiával együtt lánzséri várukban kiállított egy alapítási okiratot, amelyben a kertesi - még építés alatt álló - kolostort a Szent Pál szerzetesrendnek adományozta. Grafenegg 1459 és 1463 között Sopron város ispánja volt, e funkcióban egy ideig III. Frigyes császárt szolgálta, és bárói rangot nyert tőle. Később azonban, mint az ausztriai rendi ellenzék tagját, Mátyás király udvarában találjuk, tőle kapta a lánzséri várat is.

Grafenegg pálosoknak szánt adományához tartozott Kertes falu az összes bevételével: halásztavak, major, szőlők és a kolostor teljes berendezése. 1479-ben készült el a kolostor, és június 2-án Corvin Mátyás, Magyarország királya személyesen felhatalmazta a csornai konventet, hogy a pálos rend a kertesi „Boldogságos Szűz Mária" kolostorba vonuljon.

A templom és kolostor késő gótikus stílusban épült, noha akkoriban már Mátyás királynak köszönhetően elterjedt Magyarországon is az új „firenzei”, azaz reneszánsz építészet. A magas ablakok gótikus mértékarányai még nagyjából megőrizték eredetiségüket. A kolostor legrégebbi része a még máig sem teljesen felújított északi gótikus kápolna. A nyugat-magyarországi Remete Szent Pál kolostorok mintájára a kertesi kolostor is eredetileg három részből állt: a káptalanteremmé átépített kápolnából, a délen lévő kolostori templomból és a köztük fekvő összekötő szárnyból. Ez a három rész máig megmaradt - míg az északon és nyugaton hozzáépített részek már leomlottak, részben az 1493-as tűzvészben, majd az utána következő 250 éves „sivár” időszakban, mikor az épület üresen állt. 1743-ban a barátok visszatelepültek, és megkezdődött a felújítás.

Az 1762-es hozzáépítés során három remete: Szt. Salamon, Szt. Antal és Szt. Zoerardus nagyméretű szobrát is felállították a homlokzati fülkékben. A korban divatos barokk stílusú, ám mégis a maga egyszerűségében szép, a remeték vallásosságához illő berendezés szintén 1762-ből származik. Az arannyal díszített főoltár homokkőből épült. Előtte életnagyságú feszület emelkedik, és Márta, Mária Magdolna, Mária, János szobrai szegélyezik. A külső szárnyakon baloldalt az áldozatot bemutatni akaró Ábrahám, mellette Remete Szent Pál a hollóval, jobbról Mózes a kígyóval, mellette Szt. Antal látható. Előttük a szent sír, az oltárasztal a rokokó stílusú szentségházzal és felette egy kisebb falfülke, amelyben a Mariazelli Madonna áll.

A szentek közül kiemelést érdemel Remete Szent Pál (más néven: Thébai Szent Pál), akit a Magyar Pálos Rend szellemi őseként, példaképeként tisztel. Legendás életének történetét Szent Jeromos írta le. Gazdag thébai családból származott, 228 körül született. Kiváló képzésben részesült, jól ismerte a görög és az egyiptomi irodalmat. A hagyomány szerint 16 évesen elvesztette szüleit, és egyedüli örökösként - nővére már férjnél volt - nagy vagyon birtokosa lett. 249-ben kitört a Decius-féle keresztényüldözés. Sógora feljelentette Pált a római hatóságoknál, ezért menekülnie kellett. Alsó-Théba pusztaságában egy barlangra talált, melynek a bejárata rejtve volt. A barlang közelében datolyapálmák nőttek, és tiszta vízű forrás fakadt. Itt a fiatal Pál úgy döntött, hogy teljesen Istennek szenteli életét, nem tér többé vissza a világba. Pálmafák leveleiből ruhát készített magának - innen ered jellemző, levelekből szőtt, zöldes ruhában történő ábrázolása is.

A Szent Jeromos által írt legenda szerint Remete Szent Pálnak egy holló vitt mindennap egy fél cipót. Remete Szent Antal egyszer meglátogatta, mert égi szózatot hallott, amely figyelmeztette: nem ő a legidősebb remete. A 90 éves Antal több napos vándorlás után találta meg a 113 éves Pál barlangját. Közösen dicsőítették Istent, elmélkedtek, beszélgettek, és eközben megérkezett a holló, aki most nem egy fél, hanem egy egész cipót hozott. Első Remete Szent Pál halálának éve 341. Később Antal tanítványai, az első szerzetesek kegyelettel zarándokoltak el a barlangjához s egyben sírjához, hogy ott tegyenek engedelmességi fogadalmat. Ezzel megőrizték annak helyét. A sivatagi körülmények miatt Szent Pál teste gyorsan mumifikálódott. Életszentségének híre gyorsan terjedt, 494-ben Gelasius pápa szentté avatta. Romlatlan állapotban talált tetemét 1169-ben Konstantinápolyba, 1240-ben Velencébe szállították. Egy bő évszázaddal később Nagy Lajos király, aki szerfölött kedvelte a pálosokat mint egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet, fogadalmat tett: ha nyer a Velence elleni háborúban, megszerzi nekik védőszentjük ereklyéjét. Indulása előtt Boldog Lukács márianosztrai perjel megjövendölte győzelmét. 1381. október 4-ének éjszakáján Velencéből Budára szállították Szent Pál testét. A budai királyi kápolnából 1381. november 14-én fényes körmenetben szállították át a pálosokhoz. Ekkor ajánlotta a király Remete Szent Pál oltalmába Magyarországot. A rend virágkorában, a 17-18. században 130 pálos kolostor működött az ország területén.

Miután 1782-ben József császár elrendelte a kolostorok megszüntetését, Kertesen is megtörtént a leltár és később a zárás. Ennek ellenére a rendháznak maradt egyetlen lakosa: az utolsó kertesi remete, Gartner János 1836-ban hunyt el.

A templom búcsúja szeptember 14., a szent kereszt felmagasztaltatásának ünnepe, amikor nemcsak Kertes lakosai, de számos, a környékről érkező zarándok találkozik és ünnepel a kolostornál.

A misztikus hangulatú épületegyüttest máig számos legenda övezi, többek között arról is, hogy rejtett föld alatti folyosó köti össze a sopronbánfalvi pálos kolostorral.

Források:

bucsujaras.hu

palosepiteszet.hu

hu.wikipedia.org

szentkeresztplebania.hu

Borítókép forrása: rosalia.at