Eredetileg gyepűvidéki besenyő település, első említése 1209-ből való Villa Sumbotheil – azaz Szombathely - néven, ami piactartási jogára utal. A feltehetően fejlett települést a tatárjárás söpörte el, ezt követően német telepesek népesítették be. 1282-ben már biztosan újra élt a falu, melyet ekkor említettek először máig használatos német nevén: Neusiedel, vagyis Újtelep. Az új telepesek a 14. században Nyugat-Európából keletre vándorló, és itt letelepedő német ajkú szabad parasztok (hospesek) voltak. Innen származik a tó német elnevezése: Neusiedlersee is.

A tó és a település létrejöttét magyarázza egy legenda is. Eszerint, ahol ma a Fertő-tó található, ott régmúlt időkben egy mély völgy volt. A völgyben sok szép lány élt, ezért a völgyet sem hívták másképp: Leányvölgy. Ebben a völgyben vadászott szívesen Fraknó ura. Egyszer azonban dél körül sötétség borult a tájra és heves vihar tört ki. A várúrnak sikerült egy kunyhóban, ahol egy özvegyasszony lakott a lányával, menedéket találnia. A várúrnak megtetszett a derék és szerény lány. Ettől kezdve mindig meglátogatta, ha a környéken vadászott. A várúrnak volt azonban egy gonosz felesége, aki nem nézte jó szemmel, hogy férje a szegény özvegyet és lányát látogatta. Elfogatta a lányt és kijelentette róla: boszorkány. A szegény lányt halálra ítélték és a közeli kis tóba dobták. Ekkor a tó vize emelkedni kezdett, nőtt, nőtt és rövid időn belül elárasztotta a határt, az erdőket és a falvakat körös-körül. A szívtelen várúrnő is a habokban lelte halálát. Csak néhány embernek sikerült a hegyekbe menekülni. A menekültek később visszatértek a hegyekből és letelepedtek a tó partján. Ők alapították Nezsidert. /Mohl Adolf nyomán/

A település fejlődése és képe szempontjából meghatározó a „Tábor”. A főút feletti Wagram-magaslaton trónol és sokáig a római korból származó őrtoronynak hitték.  A későbbi kutatások szerint Tábor a 12. századi királyi vár lakótornyának maradványa, melynek falai 3 méter vastagok. Magyar királynék és királynők élete fonódott össze történetével: a királyi vár lakója volt 1308 és 1310 között III. András özvegye, Ágnes királyné, 1390-ben pedig Mária magyar királynő. 1440-ben Nezsider várában éjszakázott a Szentkoronával menekülő Cillei Erzsébet, Habsburg Albert király özvegye fiával, a csecsemő V. Lászlóval és Kottaner Ilonával Magyaróvárról Sopronba vezető útján.

A Tábor-dombról az őrök füstjelekkel riasztották a környéket a török veszély idején. A kuruc háborúk idején a vár volt az Öreg Sánc, azaz a Fertőt a Dunával összekötő védelmi vonal déli hídfője, amely az 1708-as támadás idején hosszabb ideig ellenállt a kurucok támadásának. Napjainkban azért érdemes felkeresni, mert csodálatos kilátást kínál a városra és a Fertő-vidékre.

Nezsider 1517-ben II. Ulászló királytól vásártartási jogot kapott, I. Ferdinánd császár pedig borkiviteli joggal ruházta fel. 1645-ben a pestisjárvány 544 áldozatot követelt a városban.1665 júniusában egy Pozsonyban kelt oklevélben I. Lipót király beleegyezését adja ahhoz, hogy Nezsidert és Nyulast 86.000 forintért átengedjék Széchényi György püspöknek. 1679-ben Széchényi György győri püspök a budai jezsuita rendházra hagyományozta a zálogjogot.

1683-ban a törökök bécsi hadjáratuk során elpusztították, sok polgárház mellett a plébániatemplom is leégett. Pálos kolostora 1687 és 1786 között működött. 1809-ben a városnak Napóleon seregét kellett elszállásolnia és ellátnia. Az 1920-as trianoni békeszerződéssel Ausztriához került. 

A római katolikus plébániatemplomáról az első említés 1464-ből származik. Szent Miklós, Myra, püspöke – többek között a hajósok védőszentje és Szent Gál tiszteletére avatták. Gál ír származású bencés szerzetes, hittérítő volt, akinek a tisztelete az Árpád-korban terjedt el hazánkban. Jelképe a kakas.

A gótikus eredetű, robusztus épület legjelentősebb látnivalója a 18. századból származó szószék, a „Halász-szószék”. Azért nevezik így, mert fából készült és formája bárkára emlékeztet. Vízparti településeken gyakori ábrázolás, Ausztriában a salzkammerguti tóvidéken is megjelenik. A 17., majd a 18. században a templomot átépítették, barokk átépítője Wimpassinger György mester volt. A 18. századi oltárkép érdekessége, hogy Szűz Mária lábainál a korabeli Nezsider látképe jelenik meg. A patrónus Szent Miklós alakja az oldalbejárat felett kialakított szoborfülkében látható.

A főutca 17-18. századi házai között sétálva is számos érdekes részletet bukkan fel. Így például az egyik ház homlokzatán ott a Fertő-parton és a Várvidéken elterjedt „Harangos Madonna”-ábrázolás. Templomokon, kápolnákban, fülkeszobrokként, házakon és utak mentén, szobor és dombormű formájában egyaránt gyakori a kismartoni kegyszoborként is emlegetett alkotás.

Az ábrázolás témája mindenütt azonos: Szűz Mária kezében tartja a kisded Jézust. Díszes faragott palástban, uralkodói jelvényekkel, mindketten koronás fővel, a Szűzanya kezében jogarral; míg a gyermek Jézus kezében tengelicét tart, amely valószínűleg a Megváltó szenvedésének rejtett szimbóluma. A harangos Madonna redőzött ruházatát reneszánsz stílusú faragások díszítik, akárcsak a karjában tartott gyermek Jézusét. A nezsideri dombormű különlegessége, hogy két szent is szerepel rajta: Nepomuki Szent János és Páduai Szent Antal, akik térdelve a Nagyasszony közbenjárásáért imádkoznak.

Nezsiderben több Szent Flórián-alkotás is található: ház homlokzati fülkéjében álló alak, vagy külön talapzaton megjelenő szobor. Ennek magyarázata a 17-18. században, főként hadak nyomán többször pusztító tűzvész, hiszen Flórián a tűzoltók védőszentje.

A település tág környezete az osztrák-magyar Fertő–Hanság Nemzeti Park, 2001 óta pedig a Fertő-táj Világörökség része. A városkából több töltésút vezet ki a vízpartra. A Tómúzeum a Fertő tó növény- és állatvilágát mutatja be és egy újabb korabeli mondával is megismerkedhet a látogató a tó keletkezéséről: eszerint a tó akkor jött létre, amikor két szívtelen legény megtagadta egy szomjas öreg vándor kérését. Nem adtak neki inni, inkább kiöntötték kulacsukból a vizet a földre. A következő éjszaka elborította az ár az egész vidéket, így keletkezett a Fertő tó. Strandfürdője 1927-ben nyitotta meg kapuit, és különösen a bécsiek körében vált hamar népszerűvé.

Magyarországról a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút nagyszerű megközelítése lehetőséget jelent. A vonal hangulatos szikes területeken, majd a Nezsider környéki szőlőkön vezet át. A település lakosainak hosszú ideig egyetlen bevételi lehetősége a szőlőtermesztésből származott. Már a középkorban is sok közép-európai országba szállították innen a bort. Tipikus fehérborfajták a Chardonnay, a rizling és a fehér burgundi. A kellemes, hűvös pincékben kínált nedűk máig népszerűek az erre kirándulók között.

Érdekesség, hogy Nezsider nevét park viseli Budapest 14. kerületében.

Források:

ferto-to.hu

hu.wikipedia.org

visitsopron.com

kozterkep.hu

varlexikon.hu

Borítókép forrása: funiq.hu