Mai szemmel nézve kissé, hogy a keresztény hercegnők gyámjaként számon tartott IX. Gergely pápa döntött, hogy melyik leányzó melyik urasághoz menjen feleségül. A derék pápa szemei előtt egy magyar-aragóniai szövetség képe lebeghetett, mely harapófogóba zárta a Földközi-tenger medencéjét. Kellett az erő a mórok ellen, ugyanis zajlott a rekonkviszta, az Ibériai-félsziget visszafoglalása a hódító móroktól. Na, ehhez kellett Európa legerősebb és leggazdagabb uralkodójának a magyar királynak a segítsége. Az esküvőt 1235. december 15-én tartották a barcelonai katedrálisban, Bertalan pécsi püspök adta össze az ifjú párt. Jolán kíséretébe kézművesek és magyar nemesek is tartoztak; előbbiek hatása érezhető az aragóniai kézművességen és kelmeszövésen, utóbbiak részt vettek az arabok elleni harcokban, amiért is jelentős adományokban részesültek.

A királyné tíz gyermeket hozott világra, közülük többet a csatatéren, a katonai sátorban, mivel rendszerint elkísérte férjét hódító háborúiba. De nem csupán útitárs volt, hanem tanácsadó is. Feljegyezték, hogy Jakab gyakorta kikérte tanácsát, még háborús ügyekben is. Például Valencia ostrománál, mikor az erőd feladásáról tárgyaltak a mórokkal, hogy a megadás rendjét és részleteit tisztázzák. Az okmányt a királyné is aláírta. Így került Valencia 1238. szeptember 28-án keresztény kézre. Legidősebb lánya, Jolán, Kasztília királynéja lett, legidősebb fia, Péter, Aragónia királya, másik fia, Jakab, Mallorca királya, Izabella lánya Franciaország királynéja, Sancho fia pedig Toledo érseke. Violant Hongria – Árpád-házi Jolánta – 1251. október 12-én, hosszú betegség után hunyt el. Végrendelete értelmében férje ezer szegény embernek adott ruhát és harmincezernek osztott ennivalót, valamint a királyné személyes vagyonából adományokat juttatott kolostoroknak és zárdáknak.

Borítókép: illusztráció; Forrás: internet