- Az általam ismert legkorábbi május elsejei ünnepség, amelyről fotót őriz a Soproni Múzeum az 1919-es, és a Tanácsköztársaság alatt készült – emelte ki Bolodár Zoltán, a Soproni Múzeum fotó-adattárosa. - Azonban már a kezdeményezés első évében, 1890-ben is megünnepelték ezt a napot Sopronban. A háború után az ünnep fontos részét képező felvonulásokat ismerünk már az 1900-as évek elejéről is. A sokakban nosztalgikus érzést keltő, grandiózus felvonulások azonban az 50-60-70-es évekre voltak leginkább jellemzőek. Az utolsó felvonulást 1982-ben tartották, majd 1983-tól nagygyűlésekre került sor a Bécsi-dombi amfiteátrumban – fejtette ki.

Bolodár Zoltán azt javasolta: maradjunk a sokunk emlékeiben élő Kádár-korszaknál! - Az eseményeket megörökítő fotók datálását segíti, hogy tudjuk az egyes években hol zajlottak a programok vagy milyen irányban haladtak a felvonulók az utcákon – világított rá. - 1972-től a Bécsi-domb lett a helyszíne a majálisnak, így a felvonulók ennek megfelelően haladtak a Várkerületen. Erre emlékeznek talán ma a legtöbben, hiszen a dísztribünt ettől az évtől kezdve a várkerületi Nagyrondellánál állították fel egyetlen kivételtől eltekintve, amely 1976 volt, amikor a Pannonia Szálloda előtt állt. 1972 előtt az Erzsébet-kert és a Váris volt a kedvelt helyszíne a mulatozásnak. A Várison az 50-es évektől egészen 1963-ig, valamint 1970-71-ben tartották a vidámságot, minden más évben az Erzsébet-kert volt a központ. Hozzá tartozott, hogy a SOTEX kultúrházban zenés táncos program volt az esti órákig. Ezekben az időkben a Mátyás király utca felől érkeztek a vonulók a Május 1. térre, vagyis a mai Deák térre a felállított dísztribünhöz. Akadt kivétel, mégpedig az 1963-as év amikor a Széchenyi tér volt ennek a helye. A népünnepélyhez mindig hozzátartoztak a lacikonyhák, ajándékokat árusítók, céllövöldék, körhinták, de a háború előtt és a hatvanas években népszerű hajóhinták eltűntek később a rendezvényekről. Az fiatalság egyébként már előző napon ünnepségeket tartott fáklyákkal vonulva, amelynek kiemelkedő momentumai voltak a koszorúzások és a Petőfi térre helyezett ünnepi máglya meggyújtása – fejtette ki.  

A fotó-adattáros felidézte azt is: a Kádár-korszakból biztosan sokan emlékeznek még arra, hogy korán reggel zenés ébresztésként vonult végig a Városi Tanács Fúvószenekara a belvárosi és az ahhoz közeli utcákon. - Később, amikor megépültek a lakótelepek például a Jereván-lakótelepen is rendszeresen ébresztőt fújt a zenekar. A leglátványosabb részét a programnak a felvonulás adta. A megszervezett koreográfia szerint általában az úttörők haladtak elől, majd természetesen az üzemek, vállalatok dolgozói következtek. Az emelvényhez érve hangosbemondó ismertette az éppen elhaladók érdemeit. Élüzem, szocialista üzem, kiváló vállalat, kiváló gyár és a többi, megemlítve azt is, hogy mik voltak a számokban elért eredmények. A szülők magukkal hozták gyermekeiket és a kezekben zászló, májusfa, transzparens volt – osztotta meg velünk.

Mint megtudtuk, a leglátványosabb elemek közé tartozott a békét jelképező galambok reptetése, valamint a hatalmas makettek, például a Tűztorony megjelenítése. - Szintén érdekes attrakció volt, hogy a Ruhagyár dolgozói számos alkalommal a vállalat legújabb ruhamodelljeiben jelentek meg – emelte ki Bolodár Zoltán. - Szintén központi szerepet játszott a felvonulási emelvény, amelyen városi vezetők, hazai és külföldi díszvendégek, országgyűlési képviselők, pártvezetők álltak. Több alkalommal Nagy Józsefné könnyűipari miniszter is helyet foglalt a „lelátón”, aki a város országgyűlési képviselője is volt – fűzte hozzá.

Az üzemek meneténél a díszítettséget, az egységes megjelenést és rendezett vonulást bíráló bizottság értékelte és rangsorolta. - Kiemelhetjük az 1977-es évet, mivel a 700 éves évforduló miatt különösen nagy hangsúlyt fektettek a parádéra. Az MSZMP Központi Bizottsága minden év áprilisában közzétette az alkalmazandó narratívának megfelelő jelszavakat, amelyek „visszaköszönnek” a fotókon. „Békét a világnak”, „Világ proletárjai, egyesüljetek!”, és még sorolhatnánk a gyakran használt mondatokat. Hangsúlyos volt egy-egy aktualitás is. 1961-ben a Ruhagyár dolgozói például az első világűrben járt ember, Gagarin tiszteletére az arcképével ellátott űrrakétát készítettek, illetve a Tejipar dolgozóinak űrrakétájából galambok szálltak fel az égre – világított rá az érdekességre.

- Minden korszak iránt éreztek az emberek nosztalgiát. Azt gondolom, hogy a május elsejei vidám pillanatok iránt is, hiszen sokunkat a fiatalságunkra emlékeztetnek. Ennek erős táptalajt biztosít a fotó, azonban ez többnyire abból fakad, hogy a megélt élmények szépek és emlékezetesek, viszont a jelen gondjai inkább aggasztanak bennünket. Ezért szépül meg a múlt az évtizedek távlatából. Azt javaslom mindenkinek, amit én is próbálok tenni, hogy ezekből a képekből inkább erőt gyűjtök ahhoz, hogy a mai napot tegyük minél szebbé azért, hogy megelégedettséggel gondolhassunk vissza évtizedek múlva a most megélt pillanatokra mi, vagy utódaink – hívta fel erre a figyelmet a fotó-adattáros.

 Borítóképen: Majális az Amfiteátrumban (Finta Béla, 1973.) Forrás: Soproni Múzeum