Talpra magyar! - Népünk kardja megcsillant a tavaszi nap ragyogó fényében, miután a hazafiasság mintegy ezeréves lángjai elsöprő erővel csaptak fel szinte valamennyi honpolgár szívében. Ez a tűz egyszer s mindenkorra el akarta pusztítani a rendeletekből kovácsolt börtönét.

A Soproni Levéltár számos dokumentumot őriz a március idusán kezdődő folyamattal kapcsolatban. Ezek is bizonyítják: nem helyénvaló az állítás, hogy a császári udvar vasöklének közelsége miatt Sopron megyében nem zajlott semmi jelentőségteljes történés a forradalom és szabadságharccal kapcsolatban. – Gróf Széchényi János a Pozsonyban történtek után gyorsan lóhátra pattant, hogy elvigye az országgyűlésen történt rendkívüli események hírét Sopronba  – emelte ki Dr. Dominkovits Péter, a Soproni Levéltár igazgatója. – Még március 15-én ideért. Egyes források szerint a diadalittas pillanatokban a 12 pontot is felolvasta a város népének, amely örvendve fogadta a híreket – idézte fel a krónikák lapjain szunnyadó történeteket az igazgató.  

A beszámolókból tudjuk: a város lakossága az Evangélikus Líceum diákságával karöltve aznap este fáklyás felvonulással ünnepelte meg az eseményeket. A következő napokban pedig érdekes írások jelentek meg városunk macskaköves utcáin, és az épületeinek díszes falain. Röplapok és plakátok hirdették magyarul, németül egyaránt a forradalom dicsőségét és a legfontosabb tudnivalókat. Ezzel a sajtó olyan szerepet vesz át a tömegek tájékoztatásában, amelyre korábban még nem volt példa. A levéltár igazgatója kiemelte: a sajtó ezen ünnepe azért fogant meg, mert az állam rájött, hogy a polgáraival szemben egy más közlési módot is alkalmaznia kell.

Ez a tavasz azonban más dicsőséget is hozott Sopron és térsége történelmében. – Március 16-án, a Sopronban már 1809-től létező polgárőrség az országban először alakul át nemzetőrséggé – világított rá Dr. Dominkovits Péter. – Ez is bizonyítja, hogy hiába nem tartozott városunk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fő sodrásába, ahogy megyünk előre az idő vonalán, láthatjuk, hogy városunk és könyéke is több fontosabb szerepet magára ölt a folyamatban.   

A nemzetőrnek álló soproni és környékbeli polgárok honvéd zászlóaljakba állva hősiesen küzdöttek Jellasics döntően képzett horvát katonákból álló hada ellen is, miután azok 1848. szeptember 11-én átléptek a Dráva folyamán. Dr. Dominkovits Péter kiemelte: városunk levéltára gazdag iratanyagot őriz Csányi László, a forradalmi kormány egyik legmeghatározóbb kormánybiztosa, a horvátok elleni harc kulcsfigurája és Sopron, valamint térsége erős kapcsolatáról, amely már 1848-tól kezdve virágzott. Ezekből tudjuk azt is, hogy az itteni nemzetőrök felügyeletükkel jelentősen mérsékelték a visszavonuló horvát csapatok pusztítását is.

A város polgársága nem csak a harcokban, hanem az utánpótlások biztosításában is kivette a részét a haza függetlenségéért vívott küzdelemben. 1848. decemberének derekáig minden körrendelet megérkezett Sopronba is, így amikor Kossuth Lajos elrendelte, hogy tépést és kötszert kell biztosítani a katonáknak, rengetegen fogtak össze a városban – mint ahogy akkor is, amikor fémet kellett gyűjteni lőszerek öntéséhez. Ez az összefogás is szülte az 1849. június 13-án lezajló csornai diadalt, amely a szakértők szerint Sopron térséségnek történelmének legjelentősebb hadi eseménye. – A hadtörténészek szerint ez az ütközet már szerves részese volt annak az időszaknak, amikorra a magyar katonai egységek harcértékükben teljességgel egyenlővé váltak az európai harctereket megjárt Császári-Királyi Hadsereg alakulataival – emelte ki az igazgató.  

A csornai ütközet azért volt jelentős, mert a Klapka György alá tartozó magyar seregek itt állítják meg azt az osztrák dandárt, amely a Rábaközben nyomult előre. Ugyan a császár bosszúszomjában elpusztíttatta Bősárkány települést, de a hazai hadakat nem lehetett megfélemlíteni. Emelt fővel küzdöttek tovább – végül, a csornai csata egy olyan hadjárat kezdete volt, amely több komoly győzelmet is eredményezett a Dunántúl védelme során – ilyen volt a Veszprém megyei Ihásziban aratott diadal.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlás és Sopron valamint térségének kapcsolata szintén érdekes a történészek számára. – Azt máig nem sikerült feltárnia a történelmet kutatóknak, hogy ez az időszak, valamint az azt követő Bach-rendszer hogyan hatott erre a területre – Az adósságunknak két főbb oka van. Az elhanyagolhatóbb, hogy az akkori források a központosítás révén döntően német nyelvűek. Azonban már sokkal komplikáltabbá és időigényesebbé teszi az éra kutatását, hogy az előbb taglalt időszakból származó tudásanyag túlnyomó többségét nem a Soproni Levéltárban őrzik, hanem Budapesten, Abszolutizmus kori Levéltárban, a soproni kerület állományában – fejtette ki dr. Dominkovits Péter.

Sopron ma is emlékezik a hősökre

Sopron Önkormányzata idén március 15-én is megemlékezik a hazájukért harcoló hősökre. A Petőfi téren tartott megemlékezés 9 óra 30 perckor kezdődik, Sopron Város Fúvószenekarának térzenéjével. Ezután a Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület lovasai bevonulnak a Juventus Koncert Fúvószenekar kíséretében. 10 órakor ünnepi beszédet mond Dr. Farkas Ciprián önkormányzati képviselő, tanácsnok. Ezután koszorúzás következik a Petőfi szobornál. 11 órakor a Pendelyes Néptáncegyüttes műsorát nézhetik meg a megemlékezők. Eső esetén a rendezvényt a Soproni Petőfi Színhzában tartják majd. 

Ha kutatni szeretné az 1848-49-es események helyi történéseit, ezekkel a művekkel kezdje!

A Soproni Levéltár igazgatója kiemelte: városunkban számos olyan kiadvány látott napvilágot, amely az 1848-49-es eseményekkel kapcsolatos kutatások új eredményeit jeleníti meg. – Ezek megismerése után érdemes könyvtárba, múzeumba vagy levéltárba menni a mélyebb ismeretek megszerzéséért – hangsúlyozta.

Ilyen a Soproni Szemle 1998/4-es száma is, amelyet az 1848-as esztendő történéseinek szenteltek a készítői. Ebben a kiadványban olyan munkák olvashatóak, amelyek nélkülözhetetlenek a forradalom és szabadságharc helyi történéseinek megismerése szempontjából. Így az érdeklődő elolvashatja benne a Soproni Levéltárban, illetve az országos közgyűjteményekben őrzött soproni krónikák 1848-as vonatkozásait, magyar fordításban. Az olvasó évre-hónapra-napra lebontott kronológia szerint ismerheti meg, hogy mi történt a nagy évben azon a helyen, ahol most ő él. A militária kutatói pedig elolvashatják a Sréter-különítmény szerepét. Ez a honvédsereg helyi különítménye volt, amely a Görgey-sereg részeként határvédelmi feladatokat látott el. A lapszámon olyan elismert kutatók dolgoztak, mint Hermann Róbert, Patyi Gábor, Németh Ildikó, vagy dr. ifj. Sarkady Sándor.

- A Soproni Levéltár pedig két önálló kötettel is hozzájárult ahhoz, hogy a nagyérdemű minél tüzetesebben megismerhesse a heroikus eseménysorozat helyi vonatkozásait – kezdte így Dr. Dominkovits Péter. – Az egyikben Hermann Róbert mutatja be szakavatottan a csornai csatát. Ezzel a diadallal kapcsolatban több munka is napvilágot látott már, de ez az első, amely az elsődleges forrásanyagot is közzéteszi az olvasó számára. Ugyanis az ütközettel kapcsolatos iratok zöme a bécsi levéltárakban pihen, Hermann úr pedig felkerekedett és rengeteget összegyűjtött ezekből a munkájához. Például hadparancsokat és létszámkimutatásokat is – fejtette ki.

A Soproni Levéltár az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150-ik évfordulójára is készült egy kiadvánnyal. Ebben a levéltár munkatársai kimerítő alapossággal állították össze az intézmény ide vonatkozó iratanyagát – egyebek mellett a városi, megyei iratanyagokat és aprónyomtatványokat is.