A Magyar Nemzeti Múzeum hétfői projektzáró sajtótájékoztatóján Czifra Szabolcs, az intézmény Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának munkatársa elmondta, az elmúlt három évben öt ország kilenc mikro régiójában több mint 20 intézmény és mintegy hatvan szakember dolgozott a projekten, amelynek egyik fő célja az volt, hogy közelebb vigyék a szélesebb közönséghez, hogy mi történt 2700 évvel ezelőtt.

A projekt a korai vaskor monumentális régészeti tájaira összpontosított, a programban részt vevő öt Duna menti országban – Ausztriában, Horvátországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában – összehangolt adatgyűjtés és kutatás zajlott. Ezek eredményére építve pedig örökségvédelmi és tájrevitalizációs stratégiákat dolgoztak ki.

Felsorolása szerint a projektben három magyar intézmény vett részt a kezdetektől, az Archaeolingua Alapítvány, az ELTE Régészettudományi Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum. Az első évben még egy negyedik partner, a százhalombattai Matrica Múzeum is csatlakozott a programhoz. Elmondta, hogy három év alatt négy nemzetközi régészeti tábor, mintegy féltucat tudományos konferencia és kerekasztal-beszélgetés, nyolc kulturális útvonal, valamint egy új vaskori témájú múzeumpedagógia programcsomag valósult meg. Az eredményeket négy nagyobb kiadványban mutatták be.

Ismertetése szerint az öt országot átfogó kutatási programban újszerű megközelítést jelentett az egységes módszertan alkalmazása és a roncsolásmentes vizsgálatok túlsúlya.

Jerem Erzsébet, az Archaeolingua Kiadó vezetője beszámolt arról, hogy a Vaskor Duna Projekt tudományos és ismeretterjesztő könyvkiadási programja keretében egy módszertani kézikönyv, kilenc kutatási területet bemutató, gazdagon illusztrált tájrégészeti kötet, ismeretterjesztő gyerekkönyv, foglalkoztató füzet és formabontó szakácskönyv jelent meg.

Emellett a vaskor sajátságos kulturális örökségének megismerését és bemutatását a helyszíneken kialakított túraösvények teszik lehetővé.

Wollák Katalin régész elmondta, hogy az elkészült tanösvényeken azokra a régészeti jelenségekre is felhívják a figyelmet, amelyeket a mai látogató nem láthat. Ezzel az a céljuk, hogy a jelenleg elrejtett régészeti emlékeket jobban bekapcsolják annak a városnak a vérkeringésébe, ahol találhatók.

A tájékozódást segítő táblák információihoz a Nemzeti Múzeum koordinálásával okoseszközökre kifejlesztett Iron-Age-Danube alkalmazás kínál bővebb háttéranyagot. Az élményt pedig szintén a múzeum megrendelésére készült kisfilmek teszik teljessé – mondta Pálinkás Adrienn projektmenedzser. Kiemelte, az okoseszközökre kifejlesztett Iron-Age-Danube alkalmazás legfontosabb előnye, hogy vezetett sétákat tartalmaz négy ország nyolc mikro régiójában és több nyelven elérhető.

Fábián Szilvia, a Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság projektvezetője beszámolt arról, hogy a programban létrehozott vaskori kulturális utak megvalósítására európai szinten is felfigyeltek. Az Európa Tanács kilenc útvonaljavaslatból kettőt emelt ki, melyek elnyerhetik az Európai kulturális út címet, ebből az egyik a Vaskor a Duna mentén projekt alapján vázolt tematikus útvonal.

A Vaskor a Duna mentén projekt öt ország partnereit egyesítette közös vaskori örökségük kutatását, védelmét és fenntartását célzó közös stratégiák kidolgozása és végrehajtása érdekében. A régió kora vaskori kulturális helyszínei és tájai olykor részben rejtve vannak, valamint veszélybe kerülhetnek a városfejlesztés és az intenzív mezőgazdaság miatt. A projekt által létrehozott hálózat célja az ilyen helyszínek fontosságának és vonzerejének széles körben történő ismertté tétele, valamint a kulturális turizmusba való integrációjuk elősegítése.

A felvételek illusztrációk! Forrás: Sopronmédia Archív