| 2025. február. 20. | 1 perc olvasás

Előzzük meg a mozgásszervi panaszok kialakulását!

Az ülőmunka napjainkban egyre nagyobb teret hódít, azonban a mozgáshiány és a helytelen testtartás miatt mozgásszervi panaszokat és egyéb egészségügyi problémákat is okozhat. Az emberi test alapvetően mozgásra „tervezett”, így a hosszú ideig tartó ülés megterheli a gerincet, az izmokat és az ízületeket. Az ülőmunkát végzőknél gyakran észlelhető, hogy előreesik a válluk, és ezzel nyomást gyakorolnak a gerinc nyaki és ágyéki részére. Az állandó rossz testtartás következtében a csigolyák közötti porckorongok is extrém terhelésnek vannak kitéve, ami porckorongsérv kialakulásához is vezethet. A derékfájás szintén igen gyakori panasz az ülőmunkát végzők körében.

A hosszú ideig tartó mozdulatlanság következménye lehet a keringési rendszer károsodása is. A mozgásszegény állapot miatt a vér lassabban áramlik, az alsó végtagokban kialakuló pangás növeli a trombózis kockázatát. A friss levegő és a fizikai aktivitás hiánya negatívan befolyásolja a hangulatot és csökkenti az energiaszintet is. Az ülő életmód következtében az anyagcsere is lelassul, ami kedvez a testsúlygyarapodásnak.

Az ülőmunka negatív hatásait ellensúlyozhatjuk néhány egyszerű rutingyakorlat bevezetésével. Fontos, hogy ülőmunka esetén rendszeresen felálljunk, nyújtózkodjunk, végtagjainkat rendszeresen átmozgassuk 

– tanácsolta Ávár Anna, a Soproni Gyógyközpont gyógytornásza.

Emellett erősítő és nyújtó gyakorlatok végzésével megerősíthetjük a hát, a has és a derék izmait, melyek stabilabb támaszt nyújtanak a gerincnek. A jóga vagy a pilates kifejezetten jótékony hatásúak lehetnek, mivel nemcsak az izmokat erősítik, hanem az ízületek rugalmasságát is növelik. Az aerob gyakorlatok, mint például a futás, a kerékpározás vagy az úszás, különösen hatékonyak a vérkeringés fokozásában, a szív- és érrendszer erősítésében.

A testmozgás mellett fontos a munkakörnyezet ergonomikus kialakítása, a megfelelő bútorok kiválasztása. Az állítható magasságú székek lehetőséget adnak, hogy lábainkat derékszögben hajlítsuk be, a talpak pedig stabilan érjék a padlót, miközben a hát megfelelő megtámasztást kap. Az asztal magasságát úgy kell beállítani, hogy a könyök 90 fokban legyen behajlítva.

Figyelni kell a monitor elhelyezésére is, felső széle szemmagasságban legyen, hogy a fej és a nyak természetes pozícióban maradjon, ami segít elkerülni a nyaki fájdalmakat. Érdemes figyelni arra is, hogy a képernyő középpontjához képest 50-70 cm-es távolságban legyünk. A klaviatúra és az egér elhelyezése is befolyásolja a kéz, a csukló és a karok egészségi állapotát. Az egér közvetlenül a billentyűzet mellett legyen, így csökkenthetjük a karok és a vállak szükségtelen megterhelését. A memóriahabos egérpad és csuklótámasz hatalmas segítséget jelenthet az ún. kéztőalagút szindrómák megelőzésében.