Az anyák napja eredete rendkívül régre, egészen az ókori Görögországig nyúlik vissza. Ekkor azonban még kicsit más volt az ünneplés módja és maga az ünnepelt személye is. Akkoriban ugyanis elsősorban az életre, az életet adásra helyezték a hangsúlyt. A feltámadást, az új élet kezdetét a reményt adó tavasz hozta el hozzájuk. Ekkor a Földanya virágba borította a természetet, hogy az élőlények számára biztosítsa az új magvakból a földi léthez szükséges táplálékot. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rhea, az istenek anyja – és vele együtt az édesanyák – tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték.

Minden évben a nagyböjt közepén a legtöbb szolgáló meglátogatta az „anya” gyülekezetét, ahol megkeresztelték. A családjuktól távol dolgozó szolgálók ilyenkor szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és ezt a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét, a marcipánnal töltött Simnel-tortát vagy Simnel-kenyeret. A hagyománnyá vált süteményt együtt fogyasztották el a különböző helyekről egybegyűlt családtagok.

Az Amerikai Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját Julia Ward Howe Anyák Napi Kiáltványával. Julia felhívást intézett a világ nőihez, hogy egyesüljenek a béke és a leszerelés érdekében. Békeértekezleteket szervezett az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Elősegítette a nőknek és az anyaságnak szentelt nap létrehozását, az anyák napját az egyesülés és a béke jelképeként.

1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Ezt az ügyet édesanyjára való megemlékezésnek szánta, aki 1905-ben hunyt el, és aki a XIX. század végén megpróbálta létrehozni az Anyák barátságának napját. Ezzel a polgárháború sebeinek gyógyulását igyekezett elősegíteni.

Jarvis rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye.

Az ügyben Elmer Burkett nebraskai szenátor terjesztette elő az első törvényjavaslatot 1908-ban az Egyesült Államok szenátusában, amely az anyák ünnepnapjának hivatalos létrehozását javasolta. Jarvis a célját akkor érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök 1914. május 9-i proklamációjával hazájában minden év május második vasárnapját az anyák hivatalos ünnepévé nyilvánította.  

Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet „felkarolták” a virágkereskedők, üdvözlőlapgyártók, cukorka- és ajándékkereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszerűvé vált a kontinensen is. Az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep eltolódott az ajándékozás és – Jarvis véleménye szerint pedig – leginkább a virágkereskedők hasznának növelése irányába. Az eltökélt hölgy további élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Jarvis asszony 1948-ban, teljesen visszás helyzetbe kerülve, 84 évesen halt meg. Gyermeke soha nem született, mert egész életét arra áldozta, hogy megakadályozza az általa alapított ünnep üzletté válását. Halála előtt úgy nyilatkozott, sajnálja, hogy valaha is belefogott az anyák napja létrehozásába. Közben pedig májusonként szobáját megtöltötték a világ minden tájáról érkező üdvözlőlapok. Az emberek végül is őt tekintették az anyák napja anyjának.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját. Hazánkba az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából, és a legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel, és megtették az előkészületeket az anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”

Források: https: actualidadliteratura.com, anyaknapjara.hu, wikipedia,

Képek forrása: pixabay